Kosztolányi Dezső szobrot avattak Szabadkán


Olyasmire készülünk, ami nagyon régen adatott meg a Kárpát-medencei magyarságnak: végre ismét közösen dönthetünk a nemzet jövőjéről – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a vajdasági Szabadkán, ahol leleplezte Kosztolányi Dezső egészalakos szobrát.

A miniszterelnök beszédében kiemelte: akkor is Szabadkára látogatott volna, ha nem lenne Kosztolányi születésnapja. „A kultúránk mindig is összekötött bennünket, és valahányszor a Vajdaságba érkeztem, habár át kellett lépnem egy határt, mégis mindig úgy érezhettem, otthon vagyok, hálás vagyok ezért önöknek” – fogalmazott Orbán Viktor.

„Magyar vagyok, magyarul írok, és ennél nagyobb szerelmi vallomást nem tehetek a népemnek. Verseim mellé nem voltam hajlandó erkölcsi bizonyítványt is mellékelni” – idézte Kosztolányi Dezsőt a miniszterelnök.

Orbán Viktor ezt követően elmondta, Kosztolányi Dezső nem vált rabjává egyik politikai nézetnek, eszmerendszernek sem, mert ő más rabja volt: ő a magyar nyelv rabja volt. A magyarul gondolkodás egyszerre jelentette számára az eszmét és a politikát, tudta, hogy a szó és a szellem jogán minden porcikájával és leheletével egy közösséghez tartozik, amelynek tagjai itt és ott, mindenütt a világon, mintegy összeesküvésszerűen, magyarul beszélnek .

„A magyarok szellemi kincse a más nyelvet beszélők számára szinte feltörhetetlen, de minél kevésbé vigyázunk a magukat magyarnak valló és magyarul beszélő emberekre, ez a kulcs egyre nehezebben fog forogni a zárban” – szögezte le a miniszterelnök.

„Ma már a magyar nemzet jövője minden magát magyarnak valló ember közös felelőssége, és ebben a felelősségben, akár a közös nyelvben, mindannyian osztozhatunk - húzta alá Orbán Viktor -, április 6-án „mi magyarok, függetlenül attól, hogy hol élünk, végre ismét közösen dönthetünk a nemzet jövőjéről. Ez egyszerre ünnep és jóvátétel, bocsánatkérés honfitársainktól, akiket elszakított, szétszórt a történelem, és megbántott az anyaország” – magyarázta. Hozzátette: „őszinte bocsánatkérés, hogy majdnem száz évet kellett várni arra, hogy megtaláljuk azt a megoldást, amely ismét képes a magyarokat egységes nemzetté kovácsolni. Bocsánatkérés, hogy majdnem száz évet kellett várnunk arra, hogy az anyaország alkotmányában rögzítsük a nemzet összetartozását. Talán, ha többet tanulunk Kosztolányitól, gyorsabban megtaláljuk ezt az utat... És vallotta, hogy ő ennek a titokzatos egységnek folytatója. Kosztolányi egyetlen óhaja volt, hogy ez a közösség, ez az egység minél erősebb, hatalmasabb és diadalmasabb legyen. Ezért a mi írónk ő" - hangsúlyozta Orbán Viktor, majd a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium két tanulójával együtt leleplezte Kosztolányi Dezső egész alakos szobrát.

Lovas Ildikó, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kulturális megbízottja emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Szabadka szoborállítási bizottsága nem engedélyezte, hogy az író születésének 125. évfordulója alkalmából felállítsanak egy mostanihoz hasonló emlékművet. „Mi Kosztolányi városa vagyunk. Mi vagyunk Kosztolányi városa” - szögezte le. „Mi nem a befutott, híres írót akartuk, de nem is az elhallgatottat, a csonkítottan megjelentetettet, mi mást akartunk, az elindulót, a lázas tehetséget, a vad és akaratos, mégis sebezhető, érzékeny gimnazistát. Ő kerüljön a helyére” – szólt a Szarapka Tibor műalkotását előkészítő tervekről Lovas Ildikó.

A gimnazista című bronzszobrot a város szülöttének, Kosztolányi Dezsőnek a 129. születésnapja alkalmából adták át Szabadkán. Az alkotás annak a gimnáziumnak a közelében áll, amelyben az írófejedelem is tanult, és ahonnan engedetlenség miatt kirúgták. A szobor éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor Kosztolányi elhagyja az iskolát, mert úgy érzi, ő többre hivatott.

A szobrot egy, a 17 éves Kosztolányi Dezsőről készült fotó alapján készítette Szarapka Tibor szabadkai művész. A mintegy két méter magas alkotást hat oszlop öleli körül. Kosztolányi Dezsőnek eddig csak egy mellszobra volt Szabadkán, ezzel szemben állították fel a mostani műalkotást. Az író nevét emellett több épület és intézmény is viseli az észak-bácskai Szabadkán.

A Kosztolányi-szobor felállítását az MNT kezdeményezte, a magyar kormány pedig jelentős összeggel támogatta. Az emlékpark kiépítése mintegy 6 millió dinárba (16,2 millió forintba) került.

Orbán Viktor a szoboravatót követően találkozott a szabadkai zsidó hitközség vezetőségével, és meglátogatta a felújítás alatt álló zsinagógát, illetve részt vett a Vajdasági Magyar Képtár megnyitó ünnepségén. A képtár - amely azoknak a magyar nemzetiségű, illetve a magyar művészettörténethez jelentősen hozzájáruló művészeknek az alkotásait dolgozza fel és mutatja be, akik a mai Vajdaság területén születtek, alkottak vagy állították ki műveiket 1830 és 1930 között - kialakításához a magyar kormány 60 millió forinttal járult hozzá.

***

Látogatása alkalmával Orbán Viktor a Pannon RTV Szubjektív című interjúműsorában elmondta, hogy "Szerbiával ma könnyű szót érteni". A miniszterelnök szerint ennek az az egyik oka, hogy a szerbek érzékelik a törekvést, hogy "nem ellenükben akarunk magyarok lenni, hanem a saját magunk érdekében", másrészt szükségük is van a szerbeknek a magyarok támogatására. A Vajdasági Magyar Szövetséggel és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanáccsal való kapcsolatra vonatkozóan kiemelte, hogy "magyarok vagyunk, úgy esett, hogy ide húztak közénk egy határt, ezt elmozdítani nem tudjuk, ellenben nem akarunk úgy tenni, mintha ez elválaszthatna bennünket, vagy ha ez el is választott bennünket valamikor, nem akarjuk tudomásul venni, hogy ennek így kell lennie. Úgy akarunk csinálni, mintha nem lenne, és ezt úgy hívjuk, hogy határon átívelő nemzetegyesítés" - fogalmazott Orbán Viktor az interjúban.
    Arra a kérdésre, hogy a külhoni magyarok szavazata inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír-e, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy ez lélektelen kalkuláció, és bár lehet benne igazság, de az az igazság csak matematikai természetű. "Itt azért egy nemzetegyesítési politika egyik fontos, talán döntő pillanatáról van szó" - mondta. Hozzátette: a kettős állampolgárság komoly dolog, nem játék. A mindenkori magyar államnak kötelessége megvédeni a magyar állampolgárokat, ez új helyzet a Kárpát-medencében - magyarázta a a miniszterelnök.
    Hozzáfűzte: "a magyarok meghátrálásban és összehúzódzkodásban voltak hosszú évtizedeken keresztül. Mindenki más bátran kiállt a sajátjai mellett, csak a magyarok húzták be a fülüket-farkukat, nyilván érthető történeti okokból. És ha érthető okokból is, de nem helyeselhető módon, ezért ezt megváltoztattuk. Mi egy erős ország vagyunk, erős nemzet vagyunk. Az egyik legerősebb ország és legerősebb nemzet a Kárpát-medencében" - jelentette ki a miniszterelnök. "Nem színlelünk gyengeséget" - fűzte hozzá.
    A Fidesz hétvégi nagygyűlésén részt vett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A meghívással kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette, hogy a vajdasági magyarság sikeres magyar közösség. A vajdaságiak "éppen most futottak egy sokak vagy talán mindenki várakozását felülmúló szép eredményt a választásokon", ami azt bizonyítja, hogy "ez életerős közösség". Pásztor István meghívásával kapcsolatban úgy fogalmazott: "vannak szóemberek és vannak tettemberek, Pásztor a tettemberek közé tartozik, sokat dolgozik, és ez a munka meghozza az eredményét".
    Orbán Viktor kifejtette: a választások előtt mindenképpen szeretett volna ellátogatni egy jelentős súlyt képviselő határon túli magyar városba, így esett a választás Szabadkára.