Rubik – 40: a kocka el lett vetve - kreativitásunk jelképe


Immár negyven éve történt Rubik Ernővel: a kocka el van vetve (alia iacta est). Azóta világhódító útját bejárta. S követte kreatív társa…

Rubik Ernő zsenialitása a magyar alkotókészség és –képesség sok XX. századi mintadarabja, a magyar kreativitás jelképe, országimázsunk nélkülözhetetlen eszköze. Többet ér ez az „egyszerű” játékszer és alkotója, mint megannyi milliárdos. Maga az ikonikussá vált Bűvös-kocka eredetileg tulajdonképpen csak egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, később derült ki, hogy játékként is igen szórakoztató. A kocka oldalai különféle színűek és elforgathatók, és a forgatás során a szomszédos oldalak színe megváltozik. A rendszertelen forgatással az oldalak színösszeállítása összekeverhető. A játék célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek.

Rubik Ernő kockája a legnagyobb magyar találmányok sorába tartozik

Ezt Áder János köztársasági elnök jelentette ki a New York-i magyar főkonzulátuson tartott sajtótájékoztatóján, amelyet a Beyond Rubik's Cube (Túl a Rubik-kockán) című nagyszabású interaktív kiállítás ünnepélyes megnyitója előtt tartott.

Az államfő kifejtette, köztársasági elnökké választásakor megfogadta, hogy hivatalában híven képviseli a magyar érdekeket és értékeket, s ezért tartja fontosnak, hogy részt vegyen a világhíres logikai játék feltalálásának 40. évfordulója alkalmából az Egyesült Államokban megrendezett kiállítás megnyitóján.

A tárlat, amely kilenc hónapon át lesz látható a Jersey Cityben található Liberty Science Centerben (LSC), 2015-től világkörüli útra indul, és a tervek szerint hét év alatt - Budapest érintésével - járja majd körbe a Földet.

"Azért vagyunk itt New Yorkban, mert egy fontos magyar értéket és a magyar értékeket képviseljük, hiszen nemcsak a Rubik-kockáról fogok itt ma este beszélni, hanem olyan értékekről is, amelyek magyar emberekhez, magyar tudósokhoz köthetők" - mondta a köztársasági elnök. Utalt az olyan találmányokra, mint Szent-Györgyi Albert C-vitaminja, Bíró László golyóstolla, Neumann János számítógépe, Galamb József és Farkas Jenő Ford T-modellje, valamint Teller Ede szerepére az amerikai nukleáris fegyver kifejlesztésében. Mint mondta, a Rubik-kocka ezek sorába tartozik, amelyre büszkék lehetünk.

S említhetnénk a székely Puskás Tivadart, a mai telefonközpontok elődjének feltalálóját, Gábor Dénest, az őstévé „atyját” vagy a természettudományokban, hadművészetben, gépiparban, agráriumban, számítástechnikában s másutt jeleskedő magyarokat is, vagy éppen az utazókat, felfedezőket. Hál’ istennek jó hosszú a sor…

Az elnök hangsúlyozta, hogy a világhódító bűvös kocka több vonatkozásban is bekerült a "leg"-ek kategóriájába: ez a legrégebb óta a piacon lévő, leginkább közkedvelt játék, amelyből a legtöbbet adták el.

"Leginkább ez a játék volt az, amely másokat újabb gondolkodásra, újabb logikai játékok kitalálására, más logikai feladványok megoldására ösztönzött, és őszintén remélem, hogy a mai találkozás lehetőséget nyújt arra, hogy erre a kockára majd úgy gondoljanak, mint amelyre a leginkább, legtöbbször, a leggyakrabban Magyarország, a magyar tudományosság, a magyar találmányok jutnak majd az amerikaiaknak is az eszébe" - mondta.

***

A Liberty Science Center (LSC) szimbolikus helyen, a New York-i Szabadságszobor közelében található. Az 1993-ban megnyitott központ New Jersey állam első tudományos múzeuma, amely interaktív formában mutatja be a nagyközönségnek a különböző tudományos területeket. A Beyond Rubik's Cube (A Kocka és ami mögötte van) című nagyszabású interaktív kiállítás itt lesz látogatható kilenc hónapon keresztül, majd 2015-től világkörüli útra indul, és a tervek szerint hét év alatt járja körbe a Földet.

A Rubik-kocka egyetemes jelentőségét mutatja, hogy minden hetedik embernek volt már a kezében, nem ismer nyelvi korlátokat, a feladat pedig világos: káoszból rendet teremteni - mutatott rá közleményében Fürjes Balázs, a budapesti Rubik-központ létrehozásának kormányzati képviseletét ellátó, kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos. Hozzátette, hogy a kiállítás a "Játssz, fedezz fel és alkoss!" hármas jelszó jegyében szerveződik. Fő üzenete az innováció és a problémamegoldás ösztönzése, valamint annak a bemutatása, hogy milyen hatással van a játék az emberi gondolkodásra.

A Rubik-kocka immár tudósok és művészek harmadik generációját inspirálja, és valósággal megtestesíti a magyar kreativitást. Ez kerül most a világérdeklődés fókuszába, és mivel a kiállítás hét év alatt a Föld számos pontjára eljut, a magyar országimázst is nagyban erősíti - hangsúlyozta Fürjes Balázs, hozzáfűzve, hogy az ötmillió dolláros költségvetésű kiállításhoz, amelynek fő támogatója a Google, Magyarország kormánya 200 millió forinttal járult hozzá.

A Rubik-kocka ihlette kiállítás elemei a tudományos és művészeti inspirációt megcélozva többféle érzéket mozgatnak meg: a monstre kocka-mozaikfreskótól a vakok számára készült tapintható kockán át a haiku-kockáig, amelyet forgatva a lapokra vésett szavakból háromsoros versek állnak össze. A rendezvény tudatosan kapcsolja össze a technológia, a számítástechnika, a mérnöki tudományok, a művészet, a dizájn és a matematika területeit. Felvillantja, milyen hatást gyakorolt a Rubik-kocka a képzőművészetre és a zenére - a kockaforgatás hangjaiból alkotott muzsikától a kombinatorikus zeneszerzésig.

A kiállítás számos érdekességgel is szolgál, a kockakirakó robotoktól a drágakövekből kirakott kockáig. A Groovik's Cube nevet viselő, tízméteres élhosszúságú világító kocka a helyszínen, távirányítással lesz "forgatható", sőt a világ négy különböző pontjáról négy játékos is kirakhatja. A látogatók csak rájuk jellemző, egyedi forgatási kombinációból generált személyes "kockaazonosítót" kapnak, amellyel később is beléphetnek majd a kiállítás virtuális részébe - olvasható a kormánybiztos közleményében.

Mint írta, a kiállítás a gyermekektől a kockaforgató szubkultúra specialista csoportjáig számos réteget meg kíván szólítani. Nem utolsósorban azokat az eredeti fakockákat is kiállítják, amelyekkel Rubik Ernő annak idején diákjai számára a térszervezési modelljét szemléltette.

A kiállítással párhuzamosan nemcsak az LSC, hanem a tervek szerint több nevezetes New York-i épület - így az Empire State Building is - a Rubik-kocka színeivel lesz megvilágítva, a Hudson folyón pedig úszó gumikocka csinál hírverést a rendezvénynek - fogalmazott Fürjes Balázs.

A kiállítás honlapja (brc.lsc.org) szerint a Beyond Rubik's Cube 650 négyzetméteren mutatja be a Rubik-kocka történetét, valamint annak a világra gyakorolt hatását, az általa megihletett logikai játékokat, mérnöki és művészeti alkotásokat.

Az eredeti prototípusok, kísérleti tárgyak, korabeli felvételek és archív Rubik-interjúk mellett az érdeklődők betekintést nyerhetnek a matematikai kísérletek és számítógépes algoritmusok világába, de a Rubik-kocka mint a popkultúra egyik ikonja is megelevenedik a digitális médián, a különböző műalkotásokon és tárgyi eszközökön keresztül.

A kiállításhoz az elkövetkező hónapokban utcai vásár, tudományos gála, művészeti kiállítás, mérnökfesztivál, robotépítési és jégszobrászati verseny is kapcsolódik. Augusztus 1. és 3. között tartják majd az Egyesült Államok Rubik-kocka-bajnokságát és egy későbbi időpontban egy gyorsasági világversenyt is rendeznek logikai játék kirakásából, emberek és robotok részvételével.

Az amerikai kiállítással egy időben Magyarország is megemlékezik a Rubik-kocka 40. születésnapjáról. Vasárnap a közmédia Rubik 40. - A magyar kreativitás napja elnevezéssel egész napos műsorfolyammal jelentkezik. A Design Terminálban zajló programokról a nap folyamán többször is beszámolnak a rádiós és televíziós műsorok, emellett stúdióbeszélgetésekből, kisfilmekből ismerkedhetnek meg a nézők és a hallgatók magyar feltalálók, tudósok munkájával. Nyáron pedig a Sziget fesztiválon egy héten keresztül kiemelt kocka-programsorozattal várják az érdeklődőket.

Kockahistória

Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni. Az első probléma a kocka összeállítása volt: nem tudta, hogy hogyan lehetne mind a három tengelye körül elforgathatóvá tenni a kockát. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de ez így nem sikerült, mivel egy idő után a gumiszalagok elszakadtak. Próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka. A problémát úgy oldotta meg, hogy a kocka elemeit olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogy hogyan mozognak egymáshoz képest. Rubik Ernő - saját bevallása szerint - csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak az eredeti célra alkalmas (térbeli mozgások szemléltetésére), hanem egyben jó játék, ennélfogva értékesíthető is. A kocka színezésre Rubik Ernő külön gondot fordított; a kocka szabványos színezéssel bír: két-két átellenes (párhuzamos) oldal színei a sárga komponensben különböznek; tehát így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld. Végül a legfőbb dolog, amiért a kocka ekkora siker lett: hogy 3 dimenziós, és akárhogy is mozgatjuk. a játék egy darabban marad.

Szabadalom az első modell 1974-ben készült, Rubik Ernő 1975-ben igényelte a kocka szabadalmaztatását, de csak 1977.-ben kapta ezt meg. Még ennek az évnek a végén megjelentek nálunk az első Rubik kockák és ezzel a játék önálló életre kelt...

1980-tól már a klasszikus értelemben vett Rubik-kockák váltak elterjedtté. Hazánkban eddigre csaknem 300 ezer kockát értékesítettek, míg külföldön 68 ezer darabot. Az esztendő végére már 16 országban árusították a játékot és csak az NSZK-ban 4 millió darabot értékesítettek, míg az itthoni eladások 1 millióra duzzadtak. A következő években többszörös ‘Év Játéka’ díjas termékké vált, miközben Rubik Ernő számtalan elismerés és kitüntetés birtokosa lett (Állami Díj, Kossuth-díj, Jedlik Ányos-díj). A kocka egyúttal 1981-ben bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájn gyűjteményébe is. Az egyik csúcsot az jelentette, amikor 1982 júniusában megrendezték az I. Rubik-kocka-világbajnokságot Budapesten. A második ilyen eseményre 2003-ban került sor, azóta pedig kétévenként rendezik meg a világbajnokságot.

1980-ban csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot vettek (minden tizedik ember!!!). Ezzel párhuzamosan indult a külföldi terjesztése is, az amerikai IDEAL TOY játékcégen keresztül. Nagyon rövid idő alatt népszerűvé vált az egész világon, és még ma is népszerű.

Árnyékok

A 80-as évek elején a sikerekre árnyat vetett, hogy a magyar gyártó, a Politoys Ipari Szövetkezet képtelen volt ellátni a külföldi forgalmazókat a keresletnek megfelelő mennyiségű kockával, így óriási mennyiségű hamisítvány került forgalomba. Ezek azonban gyakran az első forgatásnál széteső selejtek voltak, amelyeket távol-keleti országokban gyártottak. Súlyosbította a helyzetet, hogy a Politoys ezek egy részét felvásárolta, majd eredetiként adta tovább a forgalmazóknak. Az USA-ba küldött 1 millió kockából például visszajött 822 ezer selejt, ami egyes feltételezések szerint azonosak voltak a Politoys által felvásárolt távol-keleti hamis kockákkal.

A játékipar, mivel óriási mértékben divatorientált, 1983-ban felhagyott a Bűvös kocka forgalmazásával. Azonban Tom Kremer, aki korábban is óriási mértékben segítette a Kocka nemzetközi karrierjét, később sem adta fel. Megvásárolta a Rubik-kocka jogait és újból elkezdte forgalmazni 1991-ben. A korai 80-as évekhez képest a forgalom igen kis mértékben nőtt. Azonban 1995-ben, egy dinamikus kaliforniai vállalat forgalmazásában ismét ugrásszerűen megnőtt a kereslet. 1996-ban csak az USA-ban 300 ezer kockát adtak el, és ez a szám csak emelkedett 1997-ben és 1998-ban is. Japánban 1997-ben 100 ezer példányt adtak el; Nagy-Britanniában hasonlóan.

A kockakultusz

A kocka sikerét mi sem bizonyíthatja jobban, mint az, hogy páratlan ötletessége és egyedi kivitelezése révén egy kihívó és közérthető logikai játékként emberek millióit kerítette hatalmába. Rubik Ernő elmondása szerint a kocka a sikerét “ellentmondásos” mivoltának köszönheti, hiszen egyszerre található meg benne az egyszerűség és az összetettség, így a kocka révén egyszerre teremthetünk kapcsolatot a renddel és a káosszal, olvasható a buvoskockak.hu oldalon.

Az évek teltek, de a kocka iránti lelkesedés és a fejtörő jellegének színvonala lankadatlan maradt. Újabb és újabb határokat feszegetve szervezik meg évről-évre a Rubik termékek kirakását középpontba helyező bajnokságokat. Legyen az világverseny, vagy csak nemzeti forduló, jelentős számban érkeznek ún. SpeedCuber-ek, azaz "Gyorskockázók" az eseményekre. A cél pedig több kategóriában is adott. Minél hamarabb kirakni egy bizonyos Rubik-kockát vagy épp fejtörőt, ezzel is világrekordot beállítva. A kirakási mizéria olyan magasságokba emelkedett, hogy már a legtöbb versenyen létezik bekötött szemmel, fél kézzel, illetve lábbal kirakási kategória is.

A kocka sikere annyira elsöprő, hogy a popkultúrában betöltött szerepe is betonbiztosnak látszik. Számtalan használati és ajándéktárgyat mintáztak meg róla, így bekerülve az emberek mindennapjaiba. Olyan ikonikus, egyszerűen felismerhető jelenség lett ebből a kis szerkezetből, hogy számos filmben, könyvben, magazinban, plakáton, reklámban, sőt Amerikában még a saját TV-sorozatában is feltűnt már. A kocka egyszerű ötletével és látványos kinézetével adta el és kedveltette meg magát a világ számos országában. A 2011-es év folyamán mintegy 7 millió darab kelt el belőle.

Az alkotó, Rubik Ernő

1944. július 13.-án Budapesten született. Édesapja repülőgép mérnök, aki egy vitorlázógép-gyártó céget alapított.

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1967.-ben építészmérnöki diplomát szerzett.

1971-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán, ahol szobrászatot, majd építészetet tanult.

1968-1975. között építész-tervezőként dolgozott.

1970. és 1988. között pedig az Iparművészeti Főiskola tanársegédje, majd adjunktusa, végül docense lett.

A "...És játék" című lap főszerkesztőjeként dolgozott 1982/1983-ban.

1983-tól a Rubik Stúdió vezetője.

Három alapítványt hozott létre.

  • 1987.-ben lett címzetes egyetemi tanár, 1990.-től ő a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, ahol 1996. óta tiszteletbeli elnöke.
  • 1983.-ban Állami Díjjal, 1995.-ben életművéért Gábor Dénes-díjjal tüntették ki.
  • 2007.Március 15.-én megkapta a már rég megérdemelt Kossuth-díjat.
  • Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik: Rubik-kocka (1975.), Kígyó (1977.), Bűvös négyzetek (1985.).
  • Jelenleg szoftver- és építészeti témákkal, valamint számítógépes játékok készítésével foglalkozik.

Ismeretlen ismeretek a kockáról

Nem tud betelni a világ az általunk bővös kockának, a világon Rubik-kockának nevezett csodával, pedig idén már negyven éves a szocialista Magyarország legismertebb ikonja (Puskás Ferenc után, természetesen).

De tudtad-e, hogy?

A bűvös kockát nem Rubik Ernő találta fel először

Az amerikai Larry Nichols már évekkel Rubik előtt, 1970-ben bejegyeztetett egy szabadalmat egy a Rubikéhoz nagyon hasonló kockára – igaz, az csak 2x2x2 darabból állt, és az egyes kockákat mágnesek tartották össze. Nichols cége be is perelte Rubikékat, és a 2×2-es változat ügyében nyert, a 3x3x3-assal viszont fellebbezés után veszített. Terutosi Isigi japán feltaláló Rubik után egy évvel, a magyar építésztől állítólag teljesen függetlenül alkotott bűvös kockát, és Japánban 1976-ban sikeresen be is jegyeztette a találmányt.

Az első kockakirakási világrekord 38 másodperc volt – a mai profik bekötött szemmel is gyorsabbak

Az eredeti, 3x3x3-as kocka kirakásának hivatalos világrekordját a 18 éves holland Mats Valk tartja, 5,55 másodperces idővel. Ez csak egy kirakás ideje, az öt kirakás közül a három középső átlagából számított eredményt tekintve a 19 éves ausztrál Feliks Zemdegs a világcsúcstartó, 6,54 másodperces idővel. Az első, 1981-es világversenyt 38 másodperces idővel nyerte meg a német Jury Froeschl. Az 1982-es budapesti versenyen már 22,95-ös idővel győzött a vietnami származású Minh Thai. A World Cube Association számon tartja többek között a bekötött szemmel, a félkézzel és lábbal kirakás rekordját is. Az alábbi videón Mats Valk tavalyi csodaideje látható.

A London South Bank Egyetem matematikaprofesszora meghatározó figura a kockakirakás történetében. Singmaster a nyolcvanas években három könyvet is publikált a bűvös kockáról, és az általa kifejlesztett jelölési rendszert máig használják a kocka oldalainak és tengelyeinek jelölésére. Első, 1981-es könyvében leírt módszere, ami a kocka kirakását felülről lefelé, rétegről rétegre oldotta meg, sokáig a legnépszerűbb volt, bár mára léteznek hatékonyabb megoldások.

Vigyázat! Utánozzák!

A Rubik-kocka sikere tekergetős logikai játékok százait inspirálta. Az egyik legismertebb feltaláló a görög Panagiotis Verdes , akinek cége V-Cube néven nagyüzemben gyártja a kockavariációkat a 6x6x6-ostól a 9x9x9-esig. A trükk nem a kockák számának sokszorozásában, hanem a megvalósítást lehetővé tevő, újszerű mechanikában rejlik: a kúpszerűre megmunkált belső felületekkel akár a 11x11x11-es kiosztás is elérhető.

275-ször betakarná a Földet

A Rubik-kockát 1018, magyarul egytrillióféleképpen lehet kirakni. Egytrillió darab 3x3x3-as bűvös kockával 275-ször lehetne beborítani a Föld felszínét. Illusztrációnkon ezt a lélegzetelállító jelenséget méretarányosan kicsinyítve ábrázoltuk, mert másképp nem férne ki a monitorra.

A réteges Singmaster-féle algoritmust fokozatosan felváltották a versenyzők egyénileg kidolgozott, a korábbi eredményeket továbbfejlesztő módszerei. Kiemelkedik közülük a New York állambeli Binghantom Egyetem professzora, Jessica Fridrich CFOP-nak nevezett módszere, ami hozzásegítette kidolgozóját ahhoz, hogy 1982-ben megnyerje az Első Csehszlovák Rubik-kocka-kirakó Bajnokságot, de közismert a svéd Lars Petrus algoritmusa és az abból építkező, Gilles Roux-féle módszer is.

Mennyi idő kirakni egy 1000x1000x1000-es kockát?

Aki nem engedhet magának egy bűvös kockát, vagy kérgesre törte a tenyerét a játék, tolhatja számítógépes szimulátorral is, van belőle egy csomó, online, offline, kifinomult és kezdetleges is. A lényeg, hogy a gép olyan dolgokra is képes, amire ember soha nem lesz. Az alábbi videón az látható, amint egy 3 GHz-es processzor által hajtott gép kirak egy virtuális, 1000x1000x1000 kockából álló alakzatot. Több mint egy napjába telt.

A bátrak sportja: kockakirakás a víz alatt, egy levegővel

A víz alatti kockakirakás pompás szórakozás, ami, akár a sakkboksz, egyszerre igénybe veszi a versenyzők szellemi és fizikai képességeit. A cél: minél többször kirakni a kockát egyetlen levegővétellel. Itt egy példa:

Kockamúzeumot Budapestre!

A Rubik-kocka alakú Rubik-kocka-múzeum ötletét maga a feltaláló Rubik Ernő, illetve Orbán Viktor is támogatja az ötletet, bár Orbán Viktor miniszterelnök tavaly márciusban nem mulasztotta el megjegyezni, hogy valószínűleg nem egy politikai malomban őröl az ötletgazdákkal. Látványtervek is megjelentek, és ha semmi nem jön közbe, 2017-re már el is készülhet az épület a Lágymányosi (Rákóczi) híd budai hídfőjénél. Addig is, amíg felépül, Rubikék utazó múzeummal készülnek megünnepelni a 40. évfordulót.

A kocka alakú kockamúzeum látványterve

Az isteni szám: 20

Az isteni szám (God’s number) az a matematikai módszerekkel meghatározott szám, amennyi maximális tekeréssel egy ideális algoritmust feltételezve bármilyen elrendezésű kockát ki lehet rakni. 2010 óta a szám Tomas Rokickinek és csapatának, illetve a Google segítségének köszönhetően 20. De ez nem volt mindig így, a matematikának 29 évébe került, amíg Morwen Thistlethwaite 1981-es bizonyításától, miszerint 52 lépésből biztosan kirakható egy bárhogyan összekevert kocka, 1995-ben eljutottak a 29-ig, majd fokozatosan, lépésről lépésre a 20-ig. Úgy tűnik, nincs tovább. Ahogy a cube20.org is megmondta: God’s number is 20.