Erdélyi üzenet: új magyar államszerveződés: tudás- és munkaalapú, rend- és biztonság-, család- és kultúrapárti állam


Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és "Mivel könnyen megtörténhet bármi, lehet, hogy eljön a mi időnk!"

 

"Félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei magyar közösségnek, sőt a világon szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek".

Könnyen lehet, mivel bármi megtörténhet, hogyeljön a mi időnk".

Az erdélyi szabadegyetem visszatérő előadójaként – harmadszor is megválasztott – kormányfőnk a szabadtéri színpad előtt összegyűlt több ezres hallgatóságnak beszámolt arról, hogy legutóbbi tusványosi beszéde óta a kormányzó polgári keresztény és nemzeti erők megnyerték a választásokat.

A "morális egyensúly" megnyilvánulásának tekinti a kétharmados győzelmet, hiszen 2004 decemberében az államhatárokon kívül élő magyarok visszafogadása ellen szavazó erők "úgy nyerték el méltó büntetésüket", hogy a határon túli magyarok voksaival jött össze a Fidesz-KDNP kétharmada.

Orbán Viktor elmondta: a 25. kiadásához érkezett, az elmúlt negyedszázadot értékelő szabadegyetemre 1989-es rendszerváltóként kapott felkérést. Ezzel összefüggésben rámutatott: 1989 óta felnőtt egy olyan nemzedék, amely - személyes élmények híján - már nem tud referenciapontként tekinteni a rendszerváltásra. Ma már – ezt az értékes történelmi tapasztalatot hasznosítva – hasznosabb a világban most zajló változásról gondolkodni, a 2008-ban nyilvánvalóvá vált világgazdasági, világhatalmi átrendeződést tekintve kiindulópontnak.

Szerinte a 2008-as nyugati pénzügyi válság ugyanolyan jelentőségű változást indított el, mint ami az első és második világháború után, illetve 1990-ben zajlott le, csak nem annyira volt egyértelmű az emberek számára, hogy másnaptól gyökeresen megváltozott világban fognak élni.

A miniszterelnök kijelentette: a világban versenyfutás van annak az államnak a kitalálásáért, amely leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések "sztárjai" pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország - mondta.

"Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világ-versenyfutásban" – fogalmazott Orbán Viktor.

A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell - foglalt állást a kormányfő, aki szerint a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem kötelezte a mindenkori kormányt, hogy ismerje el a világban élő magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az "adósrabszolgaságtól".

Arra a kérdésre, hogy a nemzetállam, liberális állam, és jóléti állam után mi következhet, Orbán Viktor szerint a magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el.

Mint mondta, azt várják el a polgárok a magyar vezetőktől, hogy dolgozzák ki azt az új államszerveződést, amely a liberális államszerveződés korszaka után - a kereszténységet, szabadságot, az emberi jogokat tiszteletben tartva - ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget. A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell – fogalmazott Orbán Viktor, kijelentve, hogy ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam.

A miniszterelnök kitért arra, hogy ezt a fajta építkezést egy sajátos magyar civil szféra próbálja akadályozni. A kormányfő szerint a norvég alappal kapcsolatos ügy is felszínre hozta azt, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében "külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk", akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon. Ezt világossá kell tenni a magyar állam újjászervezése során - hangsúlyozta a miniszterelnök, "ezért nagyon helyes, hogy megalakult a magyar parlamentben egy olyan bizottság, amely a külföldi befolyásszerzésnek a folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával foglalkozik".

Az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Az MKB-t egyébként soha nem kellett volna külföldieknek eladni. A devizahitelesekre utalva megjegyezte: "olyan világban élünk, amikor bármi megtörténhet, még az is megtörténhet például, hogy ha a bírósági eljárások végigfutnak, akkor magyarok több száz milliárd forint értékben visszakapnak olyan pénzeket a bankoktól, amelyeket nem szabadott volna tőlük elvenni".

Előadása végén Orbán Viktor rámutatott: mivel bármi megtörténhet, a bizonytalan jövőtől félni is lehet, de ez sok esélyt és lehetőséget is tartogat a magyar nemzet számára.

"Félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei magyar közösségnek, sőt a világon szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek. Könnyen lehet, mivel bármi megtörténhet, hogy eljön a mi időnk" – zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor miniszterelnök, a szabadegyetem tavalyi jelmondatára (A mi időnk) utalva.

Úton az autonómia felé: nemzetpolitikai kerekasztal a Tusványoson

Mikor valósul meg már végre az autonómia? Erre a kérdésre sokan szeretnék tudni a választ.

Négy feltétele közül három már megvalósult. Létezik már a magyar nemzeti konszenzus ebben a témában, kézzelfogható az érintett nemzetrészek elkötelezettsége kidolgozott autonómiakoncepciók formájában. Az a feltétel is megvalósult Semjén Zsolt felfogásában, hogy világpolitikai szinten evidencia kell legyen az autonómiák létjogosultsága. Az autonómia megvalósulásához szükség van azonban a többségi társadalmak fogadókészségére is. „Ebben a vonatkozásban jelenleg valahol a zsigeri elutasítás és a megfontolás közötti stádiumban vagyunk, de ha mi eléggé eltökéltek vagyunk, az autonómia meg fog valósulni”.

A Tusványos nemzetpolitikai kerekasztalának szánt, A rész és az egész címet viselő beszélgetésen elhangozott: az elmúlt négy-öt évben hihetetlen nagyot haladt előre az autonómia ügye. Óriási előrelépés volt a magyar nemzetpolitikai konszenzus kialakulása a külhoni magyarság ügyében. Az, hogy Magyarország felelősséget visel az összes nemzettársért, ennek a szellemében születnek az Országgyűlésben a törvények, 21 milliárd forintos anyagi támogatást nyújt az ország a külhoni magyar szervezeteknek és programoknak. A nemzet közjogi értelemben vett egyesítése területén letette már az esküt a hatszázezredik külhoni magyar állampolgár, miközben 650 ezer kérést iktattak, s a miniszterelnök-helyettes szerint ebben a kormányzati ciklusban meg fog történni az egymilliomodik eskütétel is. Az egész magyar politikai közösség egyetért abban, hogy a külhoni magyarokat megilleti az autonómia: a tömbmagyarságban a területi, a szórványban élőknél a kulturális.

„Magyarország soha nem követelt olyant, amire nem volna precedens az unióban. Az autonómia nem extrém követelés, hanem emberi jog a közösség szintjén. Ha mi elfogadnánk azt, hogy létezik olyan jog, ami másnak jár, de nekünk nem, azt fogadnánk el, hogy alávalóbbak vagyunk másnál” – vázolta Semjén, hozzátéve: Magyarországnak hasonló szerepet kell vállalni a világ magyarjaival szemben, mint amit Izrael tesz a világ zsidóságával, amikor kiáll értük. „Ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad”.

nemzetpolitikai_kerekasztal_zrd02_b

A kerekasztalon a különböző nemzetrészek képviselői Kárpátaljáról, a Vajdaságból, a Felvidékről, Muravidékről felvázolták aktuális helyzetüket, felsorolták sikereiket, kudarcaikat.

Az erdélyi nemzetrész képviseletében Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kifejtette: Romániában az főhatalom célja Trianon óta, hogy a magyar közösséget megtörje, meggyengítse, az egyéneket kiemelje és asszimilálja, érvényesítse a román nemzetállami érdekeket. Ezek a célok soha nem változtak, legfeljebb korszakonként különbözött, hogy milyen eszközöket vetett be ezek elérésére, mutatott rá a politikus. „Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy ebbe a főhatalomba beépülve lehet a magyar érdekeket érvényesíteni. Önmagában ez a beépülés nem ördögtől való, de az eredmény minősíti a munkát” – vázolta Toró. A néppáti politikus szerint az RMDSZ hiába volt az elmúlt tizenhat évben szinte töretlenül a román főhatalom része, a magyar nemzetpolitika vonatkozásában nem sikerült áttörést elérni. A közelgő romániai államelnök-választásokról Toró elmondta: amennyiben úgy látják, hogy az RMDSZ nem tud ebből az alkalomból a nemzetpolitika szempontjából fontos szerepnek megfelelni, megfontolják egy saját jelölt indítását.

szekelyhon.ro

Kommentek:

Gézukanéni:  Toró úr húsz éve pofázik hol az RMDSZ,hol az EMNP színeiben,de autonómia kérdésben előrelépés nulla. Itt mindenki csak pofázik, a megvalósítást pedig a szerencsétlen néptől várják. Hogy mégjobban röhögtessék magukat, most már 2 magyar elnökjelöltben gondolkoznak. Hát elvtársak az Úrban,nekűnk 1 sem kell,mert kapitális baromság. Ilyen ökörségekért összegyűlni Tusnádon,már az feltűnési viszketegséget jelent.Szégyeljék magukat!
 
autonomia:  Semjén úr azt mondja hogy Izrael megteheti akkor Magyarország miért nem teheti meg??? Hát azért mert Magyarország Izrael mellet egy koldus és mint mindenki aki a pénzügyekben egy kicsit is jártas az tudja hogy a világot a pénz mozgatja. Ennél többet nem kívánok hozzászólni mert nem érdemes.
 
Sari:   En mar nem hiszek a vakdumakban.Semlyen ur azt mondja hogyha Izrael megteheti akkor MO-szag miert ne tehetne meg.Mar ebbol is kiderul hogy az OV vezette magyar kormany is csak port hint a szekelyek szemebe.Egy bator kialasuk mellettunk soha nem volt es kesz.
 

Közösségépítés magyar rendezvényekkel

A magyar közösségi élmény megerősítése, identitás megőrzése, magyar összetartozás: a Rendezvény, rendezvény, rendezvény! (Kár)pótól vagy fejleszt? című beszélgetést hallgathatták meg az érdeklődők péntek délután a Cseh Tamás-sátorban Tusványoson.

A magyar rendezvények szervezői büszkék arra, hogy sok embert megmozgatnak városukban

Az Oláh-Gál Elvira újságíró vezette beszélgetésen Kolozsvári Magyar Napok, a Vásárhelyi Forgatag, a Gombaszögi Nyári Tábor, a Szent László Napok, a Brassói Magyar Napok főszervezői, valamint a Rákóczi Szövetség főtitkára a panel címében feltett kérdésre keresték a választ.

A (kár)pótlásnak és a fejlesztésnek a Rákóczi Szövetség a maga tevékenységével igyekszik megfelelni. „Mi azokat a magyarokat szeretnénk kárpótolni, akik nem a mai Magyarország területén élnek. Azokat a családokat szólítjuk meg, ahol billeg az identitás, ahol kérdés, hogy magyar iskolába íratják-e a gyermeket a szülők. Ifjúságszervezéssel foglalkozunk, határozottan a középiskolásokat szólítjuk meg. Van igény a programjainkra és talán sikerül kárpótolni is és fejleszteni is a Kárpát-medencei magyar összetartozás tudatát” – osztotta meg a jelenlevőkkel Csáky Csongor, a szövetség főtitkára.

Közösségi élmény

Az idei Gombaszögi Nyári Tábor a múlt héten zajlott le. A rendezvényt először 1928-ban szervezték meg, jelenlegi célkitűzése, hogy összefogja a felvidéki magyar egyetemistákat. „Nem egy hiánypótló rendezvényről van szó, hiszen ez a legbeágyazottabb felvidéki tábor. Rendezvényünk szerepe a fejlesztésben rejlik, hiszen huszonnyolc civil szervezet talál ilyenkor egymásra, amelyek mindenféle programsátrak és programrészek megszervezésével hozzák össze ezt a nagy egészet. A mi célkitűzésünk, hogy Pozsonytól Nagykaposig egy közösségi élményt biztosítsunk azoknak a felvidéki magyaroknak, akiknek egyébként ilyen jellegű rendezvényre máshol nincs lehetőségük” – mutatott rá Orosz Örs főszervező.

Tartást, élményt nyújt

Mindkét felvetett szempont érvényesül a Kolozsvári Magyar Napok esetében – vélte Gergely Balázs főszervező. „Mindenki ismeri Kolozsvárnak a közelmúltját. A Kolozsvári Magyar Napokkal a fél évszázadon keresztül kiéheztetett közösségnek talán sikerült megteremteni azt a lehetőséget, hogy újra a teljes közösségi élmény örömét meg tudják élni. Mert nem volt módjuk sem a kommunista időszakban, sem Funar ideje alatt. És utána még jó néhány évig sajnos a tehetetlenség és az apátia miatt nem született hasonló rendezvény. Ilyen értelemben teljesen nyilvánvaló, hogy kárpótol a rendezvényünk. Ami a fejlesztést illeti, az első és legfontosabb, hogy egy teljes közösségi élményt nyújt, tehát egy atomizálódó, széteső, hitevesztett kis közösségekre, vagy egyénekre szakadt ötvenezres kolozsvári magyarságot sikerült összerántani. A kolozsvári magyarok hatvan, hetven százaléka részt vesz a rendezvényen. Ez egy olyan tartást, élményt nyújt, amiből aztán utána egy egész éven át lehet táplálkozni érzelmileg, szellemileg. Látszik az, hogy megváltozott valahol az önbecsülésük, a tartásuk, egy kicsit kiegyenesedett gerinccel mozgunk a saját városunkban.”

rendezvenyek_zrd01_b

Elmondta, egy másik fejlesztő hozadéka ennek a rendezvénynek, hogy megpróbálják megmutatni  azokat az értékeket, amelyeket többségében nem ismernek a velünk együtt élő nemzetiségek.

Nem szédít, épít

Ez a Vásárhelyi Forgatag idei szlogenje. Azt kellene építeni, amit az elmúlt 15 év szétcincált – mondta el a rendezvény főszervezője, Portik Vilmos. „Szétzilált és hitehagyott közösséget igyekszünk valahogy újra kohézióba kovácsolni. Rendezvényünk egy kicsit a kolozsváritól és a nagyváraditól is különbözik, legalábbis a háttere. Az első perctől kezdve, mikor ennek a rendezvénynek a gondolata megfogalmazódott, tudtuk, hogy Vásárhelyen olyan különleges helyzet van, hogy ha belevágunk ebbe, akkor meg kell próbálni a lehető legnagyobb magyar konszenzus révén szervezni. Míg a tavalyi évben attól volt hangos a média, hogy a polgármester nem engedélyezi, hogy Vásárhely területén legyen, és minden nyilvános programunkkal kiszorultunk a szomszédos helységnek a területére, az idén azt szeretnénk, ha attól volna hangos, hogy meg tudjuk ismételni. És bár idén sem kapunk segítséget a polgármesti hivataltól, meg tudjuk csinálni a saját, a közösség erejéből. Vásárhelyen olyan akkut közösségi problémák vannak, amelyre ma már politikai erő, szervezet nem tud választ adni. Egy teljesen más szempontokat, stratégiákat és célokat tömörítő kezdeményezés tudna és ilyen lehet a Vásárhelyi Forgatag.”

Csoda és új szín a város életében

Csomortányi István, a nagyváradi Szent László Napok főszervezője szerint rendezvényük új színt vitt aváros életébe. „Egy negyvenes évekbe visszamenő kezdeményezést említenék meg ennek a rendezvénynek az elődjeként, hiszen akkor már megszervezték Nagyváradon a Szent László napokat. Aztán a jól ismert történések miatt nem folytatódott. A mi rendezvényünk nem is keveset pótol, hiszen gyakorlatilag a város magyar napjait szerveztük meg. Az 1992 óta évről évre szervezett Varadium az idők múltával megkopott, szükség volt valami fiatalosra, lendületesre.”

Tóró Tamás, a Brassói Magyar Napok főszervezője elmondta, kisebb csoda, hogy sok-sok év után magyar kulturális programokon lehet részt venni Brassóban. A rendezvényt idén ötödik alkalommal szervezik meg.