Zalai „Öko-Rally”


„Hagyomány és innováció” – A helyi termékekre építő turizmusfejlesztés

Segíts magadon, Isten is megsegít – ezt a bölcsességet tartva szem előtt a zalaiak kimunkáltak egy tervezetet a térség megismertetésére, gazdag adottságain, értékein alapuló vonzerejének növelésére s persze munkahelyteremtésre.

A Hagyomány és innováció című projekt 10 programcsomagot foglal magában, amely egyenként legalább egy napra nyújt tartalmas kikapcsolódást, a pihenés mellett megismertetve a helyi termelők élelmiszereit és kézműves termékeit. Ez annál is inkább érdekes, mert az ismertetők, katalógusok a zalai kínálatot székelyföldi kínálattal kapcsolják össze. Ennek alapját a közös hagyományok adják. A konyhaművészeti tradíciókat például egy közös szakácskönyv fogja egybe, mi több, ehhez egy kisfilmet is készítenek, amely a helyi ízek mellett a hagyományos lakodalmas ételek elkészítését, tálalását helyi ízeit mutatja be.

A projekt legjelentősebb fejlesztése a Lentiben található egykori alkotóház felújítása, a hagyományokat, a helyi termékeket bemutató kiállítóhely kialakítása, innovációs műhely létrehozása. A multifunkcionális épület átadása 2015 elején várható.

 

Helyi gyógymódok nyomában – sárkányáramok

 

E gyalogos program célja a 40 000 éves gyógyvíz és a Szent György Energiapark jótékony hatásainak megismertetése és az erre épülő helyi termékek bemutatása (gyógyhatású termékek elkészítése és kóstolása).

A program első felében a Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark meglátogatása során különleges élményt nyújt az energiavonalak története, majd a helyi termelők portékáinak felfedezése a piacon. Ezután a Lenti-hegy lankáin biokertészeti módszerekkel termelhető gyógynövények és gyümölcsök világa tárul fel az idelátogatók előtt, akik a szőlőhegyi hangulatot megidéző kézműves termékeket is készíthetnek.

Úszni, pancsolni, gyógyulni itt is lehet a lenti Termálfürdőben! A város legfőbb idegenforgalmi attrakciójának különlegessége a területén található Szent György Energiapark, amely Európában is egyedülálló, mivel olyan jótékony hatású energiavonalak találkozási pontjaiban fekszik, ahol a vendégek a gyógyvíz és e különleges energetikájú hely együttes hatása miatt hatékonyabban tudnak pihenni, feltöltődni, gyógyulni. A földsugárzások ezen típusát – az ún. Szent György-vonalakat – a keleti kultúrákban sárkányáramoknak nevezték.

A gyógyfürdő területén 2002-ben fedeztek fel földsugárzásokat, amelyeknek több kereszteződési pontja is található itt, és a Föld energetikai hálózatának részét képezi. Az Energiapark területén található sugárzások az energiahiányos állapotunkra hatnak, harmonizálják energiaáramlásunkat, helyreállítják test-lelki egyensúlyunkat.

Ezután kényelmes sétával érhetjük el a város központjában található Lenti termelői piacát, ahol minden héten csütörtökön és szombaton a környék helyi termelőitől vásárolhatunk egészséges, helyi élelmiszereket: fajtamézeket, tehén- és kecskesajtot, sokféle füstölt húsárut. De szezonális termékeket (palántákat, egynyári virágokat) is vásárolhatunk. Kicsit hosszabb túrával jutunk el Lenti-hegy egyik központi részére, ahol ott termelt helyi termékek kóstolójával és környéken előállított termékekkel várnak mindenkit. A túra második része a levenduláé: egy helyi kézművesnél apró levendulás illatpárnákat vagy levendulával díszített dísztárgyakat készíthetünk. Egyéni látogatók mellett csoportok is részt vehetnek a programon, amely minden korosztály számára kikapcsolódást jelent. A program végén, a kellemes kirándulást követően a Lenti Termálfürdőben lazíthatunk.

 

A Hetési Örökség Útja kézművesekkel, szoknyás haranglábakkal

 

A kerékpáros program célja a Hetésre jellemző motívumvilágból és néprajzi örökségből táplálkozó kézművesek és kapcsolódó látnivalók megismertetése. A térség és az ország legkisebb tájegységében, a Hetésben készülő szőtteseknél és egyéb termékeknél jellemző a helyi alapanyag felhasználása, a népi motívumok (rózsa, csillag, galamb stb.) használata. A hagyományos és a modern technikák alkalmazói is szívesen fordulnak ehhez az örökséghez. A kerékpáros túra során a kézműves technikák megismerése mellett a térségre jellemző épített örökség (például szoknyás haranglábak) egy-egy szép elemét is megcsodálhatjuk egy könnyen teljesíthető útvonalon.

Hetés hazánk délnyugati részén, a Kerka-vidék és a 1920 óta szlovéniai Mura-vidéken elterülő magyar néprajzi tájegység találkozásánál fekszik. A néprajzi tájegység központja a Szlovéniában található Lendva (Lendava). Hagyományosan Hetésnek a történelmi Zala vármegye azon hét települését nevezték („Hetes” → Hetés), amelyek neve házá-ra végződik: Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza és Szijártóháza, valamint a ma már nem létező Gálháza, Pálháza és Nyakasháza. Tágabb, földrajzi értelemben gyakran a magyarországi Kerka-vidék egész területét Hetésnek nevezik, így Lenti városa is ide sorolható. A túra során e térség központját barangoljuk be, városrészeken át jutunk el helyi kézművesek műhelyébe, akik megismertetnek minket a Hetés vidékére jellemző anyaghasználattal és motívumvilággal. Az első érdekes látnivalót a Máhomfán át Lentiszombathely felé vezető kerékpárút mellett láthatjuk, ahol az egykori úrbéri erdőben kocsányos tölgyek között több kétszáz évesnél is idősebb óriás árnyékában pihenhetünk. A csaknem egyhektárnyi tölgyes mellett egy ún. „képes fát” láthatunk, ami tulajdonképpen egy Mária-szobrot őrző idős tölgy. A népi vallásosság emléke valószínűleg a XIX. században keletkezett a Szűzanya tiszteletére. A városrész temetőjének bejáratánál hatalmas méretű fa harangláb áll, mely 1790 körül épülhetett, későbarokk stílusban. A zsindellyel fedett építmény érdekessége, hogy nyitott szoknyás, s mint ilyen hazánkban egyedülálló.

Utunk során megismerhetjük Dulics Margit, kosárfonó szép mesterségét is (hántolás, vessző főzése, színezése, a termékek alapjainak készítése). Margit asszony sokszínű termékkínálata széles palettát ölel fel: konyhai használati tárgyak; kenyeres kosár, tárolóedények, különböző mintájú bevásárló-, kar- és fáskosarak stb.

A műhelylátogatás után Lentikápolnán keresztül visszajutunk a város központjába, amelynek a határában fekvő Sárberki-tó területén rövid sétát is tehetünk. A horgásztótól nem messze Lenti egy kis mellékutcájában található Hácskó Imréné, Zsuzsanna szövőműhelye. Itt a 140 éves hagyományos szövőszék mellett megtekinthetők a szövés alapanyagai, a vásznak alapját jelentő natúr kender, len, pamutfonalak és a színes fonalak, valamint a késztermékek is. A hangulatos környezet alkalmas egyéni és csoportos látogatók fogadására is, ahol a hagyományos hetési háziszőttes készítés minden lépése megismerhető. A szőtteskészítés megismerése után a Helyi Értékek Háza épületében berendezett helytörténeti kiállítás még számos érdekességet mutat be, ez egyben a túra utolsó állomása is.

 

Kerka-völgy aranyló kincsei

 

Az elsősorban gyalogos túraprogram célja a Kerka mentén élő emberek két régi hagyományos tevékenységének, a méhészkedésnek és a tökmagolaj készítésnek a megismertetése. Egykor hazánk e kicsiny szegletében sokan méhészkedtek és tököt termesztettek; és szinte minden családnak volt szőlőbirtoka.

A program a Kerka-völgyet jellemző erdővilág és fafeldolgozás bemutatásával kezdődik, amit az újonnan felújított Helyi Értékek Házának bemutatása követ. Itt a környék kézműveseinek, helyi termelőinek munkáival ismerkedünk, valamint kóstolással egybekötött méz- és tökmagolaj bemutatón veszünk részt. A program második felében borkóstolón mutatjuk be a Lenti-hegyen termelt szőlőkből készített borokat.

Túránk a Zalaerdő ZRt. erdei vasútjának állomásépületében indul, amely várótermével és másik két termével ad otthont a Göcsej kincsei, az erdő és a fa c. erdészet-, fűrészipar- és vasúttörténeti kiállításnak.

A stílusában és hangulatában az egykor legnagyobb göcseji erdőbirtok, az Esterházy herceg hitbizomány uradalmi épületeit idéző vasútállomás termeinek dokumentum-, fotó- és tárgyi anyagán át bepillanthatunk az itteni vidékre oly jellemző, értékes göcseji erdők színes világába, az erdészek nehéz és önzetlen munkájába, az évszázados erdei vasút nagymúltú történetébe, a világhírű gímszarvas-gazdálkodás eredményeibe, s az egykor méltán híres lenti fűrészipar emlékeibe, amely számos érdekességet kínál.

A városon átsétálva a Helyi Értékek Háza épületében berendezett gyűjtemény megtekintése következik, ahol egy családi gazdálkodó, Szekeres Frigyes segítségével megismerhetjük Hetés jellemző, különleges ízvilágú termékeit: a tökmagolajat és fajtamézeket. A család termesztette a héj nélküli tökből sötétzöld színű, ízében és illatában intenzív tökmagolaj készül. A hetési méz szintúgy jótékony hatású – csaknem 70-féle gyógy- és fiziológiai hatással bír. Egy nem túl hosszú gyalogos út után Lenti-hegy elején kellemesen hűvös pincében a dombhátakon termelt szőlők nedűit kóstolhatjuk meg borkorcsolyák kíséretében Fülöp András gazda jóvoltából.

 

Régmúlt idők ízei

 

Ez kerékpáros program; célja a térségben élő korabeli emberek egyszerű alapanyagokból készült ételeinek és az akkori emberek leleményességének bemutatása. A hagyományos ízek megismerése előtt történelmi kirándulást élvezhetünk. A lentiszombathelyi szoknyás, műemlék harangláb és a Mária-fa mellett megtekinthetjük a Kerkán működő egykori húsz vízimalom egyikének romjait Iklódbördőcén, majd a legendákkal ölelt Mároki kápolnát. Két keréken továbbgurulva, pincék között kanyarogva a Háromszentek kápolnánál tarthatunk pihenőt, majd a faluba érve Öveges József fizika professzor otthonában (Öveges Házban) részesei lehetünk az általa végzett kísérleteknek. Az 1895. november 10-én itt született Öveges József Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár szülőházán tábla, az iskolában berendezett emlékszobát idézi fel emlékét. Élvezetes előadásmódjával, kísérleteivel a 60-as évek televíziós „sztárja” volt.

Másik, kevéssé békés izgalom: az egykori határsávra jellemző védelmi rendszer, a magyar Maginot-vonalnak nevezett erődrendszer fennmaradt és részben helyreállított része járható be Páka határában. (Egykoron 630 km-en húzódott hazánk déli határvidékén, Szegedtől az Őrségig).

Visszatérve a túra útvonalára elkerekezhetünk Csömödérben az erdei kisvasút állomására is, ahol lehetőségünk van az Ábel nevű mozdony és gőzös kisvonat megtekintésére is.

A térség jellegzetes helyi termékeiből, a XVII. századból származó, ünnepek (pl. esküvők) csúcspontjaként felszolgált, dióból és cukorból pörkölttortából (grillázstorta) és egy helyi gazdaság mangalica termékeiből Iklódbördőcén kaphatunk kóstolót. A füstölt húsok, kolbász, szalonna, sonka pedig régen (is) minden háztartásban rendszeresen fogyasztott termék volt.

 

A természet ereje, gyógynövények kincse

 

A Lentiből induló kerékpáros program célja, hogy megismerjük a Kerka-völgy természeti kincseit, a pozitív energiákat adó erdőket, a természet erejét, a környéken megtalálható gyógynövényekből, egyéb alapanyagokból előállított termékek jótékony hatását és a kulturális örökséget.

Az egykori szécsiszigeti Andrássy-Szapáry család birtokai ma is ideális feltételeket biztosítanak a legeltető állattartáshoz, számtalan gyógynövény található a Kerka-folyót kísérő réteken és erdőkben. A természet kincseit nem csak élelmiszerek előállításához, hanem kézművességhez is felhasználják. A látogatók megismerhetnek egy állattartó gazdaságot, majd Szécsiszigeten az erdő-mező bőségkosarából készített termékeket, amelyek testnek és léleknek is gyógyírt jelentenek.

Dél felé elhagyva a várost a kerkateskándi pihenőpark után meglátogathatjuk a helyi állattartó gazdaságot, ahol kóstoló során ízlelhetjük meg a natúr- és ízesített termékeket. A kecsketejből hasonlóan készül a sajt, mint a tehéntejből.

Következő állomásunk Szécsisziget, ahol az épített örökség nagyon gazdag. Itt található a Szapáry család XVIII. században épített kastélya. Az épület a magyar barokk kastélyok jellegzetességeit mutatja. Szintén a család építette 1750–1760 között az egyhajós, gazdag szobordíszítésű barokk templomot. Freskóit Johannes Pöchl festette. Ez után következik a Kerka utolsó fennmaradt vízimalma, ahol a völgy gyógy- és egyéb növényeiből készített termékeket, a gyógynövényekből álló Serény Tanösvényt mutatja be Lengyelné Csondor Katalin, aki szerint fontos, hogy testünk-lelkünk mindig harmóniában legyen. Egy csodálatos mesterséggel a csuhéfonással is megismerkedhetünk Kelemen Ilona termékein keresztül. A kukoricacsőt fedő csuhéból sodrással különböző használati tárgyak készíthetők, de figurák, gyerekjátékok összeállítását is bemutatják.

 

A suttogó templom földjén

 

Az autóbuszos vagy személykocsival megtehető program célja Nova, a Göcsej fővárosa és környéke, a hagyományos paraszti tevékenységek, eszközök megismerése, majd kirándulás a gasztronómia világába. Így pl. a novai római katolikus templom „suttogó” titkát és Tündérkertjét egy piknikkel megfűszerezve fedezhetjük föl. A szépívű boltozatok, gazdagon tagolt pillérek alkotta templom tervezője Hefele Menyhért, az építkezést 1778-ban fejezték be. A templom híres a kórus alatti bolthajtás két oldalán elhelyezett szenteltvíztartóiról: az egyikbe belesugva a szöveg tisztán hallható a túloldalon! Ezért is nevezik a templomot "suttogó templomnak. A plébánia kertjében Tündérkertet hoztak létre, ahol a település őshonos gyümölcsfajtáinak oltványát helyezték el. Itt különböző almafajtákból és almaléből kínálnak kóstolót. Ezt követően megnézhetjük a göcseji nép táplálékkészítési és étkezési szokásait bemutató Plánder Ferenc Helytörténeti Gyűjteményt.

A program második felét egy ménesgazdaságbeli látogatás teheti érdekessé. a méneséről híres Gutorfölde Rádiháza nevű településrésze. A Bartha László által 1912-ben hét kancával megkezdett lótenyésztés s hagyományok folytatója ma csaknem 150 lóval a Kabala Ménes Kft. Névadója a Rádiházán 1960-ban született, korának kimagasló képességű és eredményességű fekete ügető ménje: Kabala. Rádiházán az ügető-, és sportlótenyésztés, valamint a lovas idegenforgalom hármas tevékenysége zajlik. Számos, nemzetközi szinten sikeres ugró- és military ló látta itt meg a napvilágot. A ménes megtekintése után a lovakhoz kapcsolódóan egy kovácsmester munkáját ismerhetjük meg.

 

Tormafölde, sárkánylegenda, sárkányvér

 

Tormaföldének van az egyik legérdekesebb legendája a környéken, a sárkányjárás története. A település elődjén egy földbirtokos élt, bizonyos Torma nevezetű, akiről talán a falut is elnevezték. A legenda nyomába eredünk, miközben megismerjük a településnek és környékének különleges helyeit, ősi bükkösét is termékeit. A Vétyemi ősbükkösben óriásfákat láthatunk és megtapasztalhatjuk az erdő végtelen csendjét és nyugalmát, amely mindenkinek kikapcsolódást ad.

Az első állomásra busszal juthatunk el, ahol megtekinthetünk egy működő gyógyszergyárat. A falu határában a következő állomásunk a Borsos Hűtőház, ahol tavasszal zamatos epret, ősszel pedig finom körtét és almát kóstolhatunk. Innét a Szent János-hegyre felvezető úthoz megyünk, ahonnan egy kényelmes sétával, gyönyörű erdei úton juthatunk fel a hegygerincre. Útközben egy tanösvény tábláit is követhetjük, amelynek segítségével megismerkedhetünk a szőlőhegyek élővilágával.

A „sárkány vérével” a Tuboly pincében ismerkedhetünk meg, amely egy kicsi, családi pincészet Zala megyében, csupán néhány kilométerre a szlovén és horvát határtól, a tormaföldei Szent-János hegyen. A hegyhát a Balaton-melléke borvidékhez tartozik. Tubolyéknál nincsenek többezer literes acél tartályok, sem végeláthatatlan föld alatti vájatok, tele palackokban érő szőlő nedűvel, mert céljuk az, hogy a Zalai dombság lankái nyújtotta csodaszép természeti környezetben olyan minőségi borokat készítsenek, melyek idecsalogatják a vendégeket, 4-5 fajta finom borral, kemencében készült finomságokkal, és családias hangulattal. A házigazda szívesen beszél a Torma és a sárkány legendáról is, elmondja mi az igazsága a történetnek, de éppúgy szívesen beszél a szőlőtermesztés és a borkészítés fortélyairól is.

Aki több időt szeretne a térségben tölteni, neki szívesen ajánljuk a környező szőlőhegyeket is, amelyek közül több helyen is lehetőségünk van borkóstolón részt venni, de a hagyományos boronafalas pincék is kellemes élményt nyújtanak.

 

Zala kincsei, a kőolaj, a fa és az agyag

 

A buszos program célja a térség természeti kincseinek megismertetése a látogatóval. Tehetünk egy sétát a 46 hektáros Budafapusztai arborétumban is, ahol több mint 132-féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fát csodálhatnak meg a látogatók, melyek közül a leglátványosabbak a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők, valamint a május elején nyíló havasszépék. Nyári hőség idején a bázakerettyei strand kínálhat enyhülést.

A program a zalai olajkutatás egyik bölcsőjébe vezet, ahol két helyi mester munkái mellett megismerhetjük az olajbányászat történetét is. Az olajtörténeti séta a Zala kincse című dokumentumfilm levetítésével kezdődik, amely bemutatja Bázakerettye és az olajipar történetét 1937-től 1959-ig. A mintegy kétórás séta a „bölcsőben" az Olajtörténeti Kis-múzeumban fejeződik be. Itt makettek, fúrómagok szemléltetik az olajipar ismérveit. A falakon tablók képei mutatják be a hőskori történéseket. Nemrég, egy új résszel, a Buda Ernő Emlékszobával bővült a kis-múzeum, ahol „Öcsi bácsi"-nak a honi olajipar nagy öregjének emléktárgyai láthatók.

A két műhely a falu központjában tekinthető meg. Belső László berekfából kézzel készít tálalókat, tányérokat, kanalakat, ivóedényeket. Jövő nyártól már látogatható lesz a település központjában az új helyi termékbolt, amely a környék kézműveseinek és őstermelőinek nyújt árusítási lehetőséget. Itt fogja bemutatni termékeit Schweizer Róbert fazekas is, akinek egyedi konyhai használati tárgyain fölfedezhetik a látogatók a szkíta és ősmagyar motívumokat, mert kiemelkedően fontosnak tartja azokat. Munkái során a mester a természet, a hagyományok, a kézműves technikák, és a jól bevált évszázados technológiák együttesét ülteti át korunkba. Foglalkozik a különleges raku technikával is, amellyel különleges kerámiákat lehet létrehozni, hiszen állandóan változtatja a színét.

 

Hagyományok nyomában Letenyén

 

A buszos, gyalogos és csónakos programcsomagban a „A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.” mottó jegyében Letenye néprajzi, épített öröksége nyomán haladunk, amelynek fontos része a térség gasztronómiájának megismerése is. A Mura fővárosának megismerését egy vízi úttal kezdjük, Kerkaszentkirálytól Muraszemenyéig rafting csónakokkal vízitúrázunk.

Letenye első említése 1341-ből való, Letyne formában. Ekkor a Széchy család birtokában állott, és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. Nevezetességei az Andrássy–Szapáry-kastély, a Szentháromság Római Katolikus plébániatemplom, az Öreg platán, valamint a Fáma Háza. Letenye a XVIII. századtól a Szapáry grófok egyik uradalmi központja volt. Ők építették a kastélyt is, mely ma művelődési ház. A kastély parkjából 5,6 hektár maradt meg, változatos fajösszetétele miatt (mintegy 100 fa- és cserje) ma is jelentős értékkel bír. Kiemelkedő kincsei közé tartozik a város jelképévé vált, 615 cm körméretű, 20 méter magas Öreg platán, melynek a koronaátmérője meghaladja a 36 métert is. Egyes becslések szerint kora 500 év is lehet. A múlt századokban grófok, nemesek itt lopták az első csókot, de a cselédek is a platánfa alatt várták meg hódolóikat, míg a XXI. század elején a tinédzserek ülnek le a fa alatti padokra. Versek, szerelmes levelek, festmények ihletője is ez a fa, pajkos legények erőpróbájának helyszíne, cserfes lánykák, pletykás lányok, asszonyok kihallgatója, esküvői fotózások, városi ünnepségek háttere.

A Fáma Háza a program középpontja, ahol számos mesterség és annak eszközei ismerhetők meg. A házat egy letenyei civil szervezet hozta létre, amely helyet ad a Keszei Sándorné Emlékszobának, mely lehetőséget nyújt a „népművészet mestere”, a mindenki Irmus nénije kézimunkáinak, személyes tárgyainak, bútorainak megcsodálására. A kisszoba a letenyei szoba nevet viseli, melyben bemutatják az 1960-as években szokásos lakószoba berendezését és elődeink hagyományos öltözködési szokásait.

Boa Endre már gyermekkorában belekóstolt a fafaragás rejtelmeibe, mivel a szülőfalujában élt és alkotott Soós Lajos, a híres népművész. Tőle kapta az első vésőket, késeket és szakmai tanácsokat. Fából bármit szívesen elkészít. Tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek. 1991-ben alapították meg a Letenyei Fafaragó Egyesületet.

A program végén kemencés finomságokból adnak kóstolót a helyi asszonyok.

 

Látogatás a Mura menti, zalai horvátoknál

 

A csónakos, buszos kirándulás a magyarországi horvátság területére vezet. A Mura menti horvátok többsége 1690-ben, valamint a Rákóczi-szabadságharcot követően költözött mai lakóhelyére a Mura túlpartján fekvő – magyar – Muraközből, valamint Nyugat-Horvátország oszmán által meg nem szállt és túlnépesedett vidékeiről. Viseletük szegényesebb, egyszerűbb volt, ez is régi hazájukkal mutatott kapcsolatot, akárcsak étkezési szokásaik. Az 1960-as évekre régi viseletüket elhagyták, életmódjuk a szintén megváltozó dél-zalai magyar falvakéhoz hasonult. Népdalaikat, zenéjüket részben megőrizték.

A Mura-mente vízi úton közelíthető meg, (Kerkaszentkirályról rafting csónakokban Muraszemenyéig). A következő állomás Tótszerdahely, ahol a látogatóknak bemutatják a zalai horvát kultúra legérdekesebb elemeit és szokásaikat (vagy a helyi általános iskolában megtekinthető a Mura menti horvátok helytörténeti kiállítása), valamint a helyi kézműveseket/termelőket. Tótszerdahely horvát hagyományokkal rendelkező falu. Festői környezetben helyezkedik el a Mura mentén, kiváló lehetőséget nyújtván a természet szerelmeseinek. Itt található Fedák Sári kúriája is, keresztmetszetet adván a magyar színművésznő, énekesnő-primadonna életéről.

Tótszentmárton községet először 1321-ben említi oklevél Sanctus Martinus alakban. Zenthmarton formában először 1471-ben szerepel. A régi település a templommal együtt elpusztult, az oszmánok kiűzése után éledt újjá. 1696 után a községbe a Murán túlról érkeztek horvát telepesek, akik nyelvüket, szokásaikat mindmáig megőrizték. Emellett megtekinthetjük Radnai István fafaragó műhelyét. Híres az általa készített tótszentmártoni-hegyi harangláb, vagy a Szent Orbán-szobor. A népi iparművész munkái között szerepelnek köztéri szobrok, játszóterek, kisplasztikák és megrendelésre szakrális alkotások is.

                                                                                                   Tamás Éva