Összmagyar esélyek nyílhatnak – határozott, következetes egységgel


A következő esztendőkben esély nyílhat arra, hogy alapvető nemzeti kérdésekben mindenekelőtt mindannyian magyarok legyünk, és csak másodsorban jobboldaliak, baloldaliak, konzervatívok vagy liberálisok.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) parlamenti plenáris ülésén Kövér László kiemelte: ha így lesz, annak mindenki nyertese lesz határon innen és túl egyaránt. A KMKF-nek a következő négy évben ezt a célt kell szolgálnia, miként tette azt az elmúlt tíz esztendőben is. Utalva a rendszerváltozásra rámutatott: a huszonöt esztendő alatt „elveszített illúzióink” egyenes arányban állnak a megszerzett tapasztalatainkkal. Magas összegű gazdasági, társadalmi és demográfiai tanulópénzen valamennyien megtanulhattuk, hogy a centrum és periféria nem pusztán elvont politikatudományi fogalmak, hanem létező politikai valóság, létező politikai gyakorlat: egy negyedszázad alatt Kelet-Európa országai politikai és gazdasági értelemben a Szovjetunió perifériájából az Európai Unió perifériájává váltak" – fogalmazott a házelnök.

Hangsúlyozta: minden illúzióvesztés ellenére a Kárpát-medence országai és népei civilizációs minőségi váltásként élték meg az elmúlt negyedszázadot. Nem puskatussal terelték őket, hanem önként választották ezt az utat, kérve a csatlakozás lehetőségét, bízva abban, hogy a perifériális lét ellenére, kitartó és demokratikus politikai küzdelmek révén bővíthetők az önrendelkezési jogok, érvényesíthetők a nemzeti érdekek. Most viszont az a veszély, hogy maga az Európai Unió is politikai és gazdasági perifériává válhat – állapította meg a házelnök.

Kövér László beszélt arról is, hogy a napjainkban Ukrajnában zajló történéseket sokan ukrán–orosz területi vitának tartják, és vannak, akik mindezt amerikai–orosz érdekharcnak minősítik. Ő azok véleményét osztja, akik az ukrajnai geopolitikai küzdelmek egyik nagy tétjének Európa, az Európai Unió önrendelkezési joga és képessége megerősítését vagy elveszítését tartják.

Ha az Európai Unió elveszíti az európai érdekek képviseletének és érvényesítésének képességét, ha engedi magát alárendelni külső gazdasági, politikai és katonai érdekeknek, akkor elveszíti önrendelkezési lehetőségét, és akkor ránk az európai perifériákon még nehezebb idők várnak.

Az önrendelkezési igény és jog olyan alapérték, amely felelősen és megfelelő keretek között gyakorolva érdekazonosságot teremthet számbeli kisebbségben élő európai nemzeti közösségek, az európai nemzetállamok és a Európai Unió között - folytatta. A magyar célkitűzésnek annak kell lennie, hogy a térségben meghaladják azt az állapotot, hogy az államközi kapcsolatokban a racionális gazdasági és politikai együttműködés követelményét felülírják az eddig irracionálisan kezelt etnikai szempontok. Szerbia vonatkozásában ez a folyamat elindult, vannak biztató előjelek Szlovákiában is, és a Romániában bekövetkezett politikai fordulat is hordozza ennek az esélyét – mutatott rá Kövér László.

Úgy látta: a térség valamennyi országára nehezedő külpolitikai, gazdasági, társadalmi, energetikai és demográfiai problémák súlya közelebb hozhatja egymáshoz az egyes országokat, ami nemzetpolitikai szempontból is új esélyeket jelent.

Kiemelte: a magyar nemzetpolitikának, határon innen és túl, az elmúlt negyedszázadban kialakult egy meghatározó versenyelőnye és egy meghatározó versenyhátránya. Az előny az, hogy kiszámítható, a hátrány pedig az, hogy nem állt mögötte a magyar politikai osztály teljes nemzeti egyetértése. A következő esztendőkben jó esély nyílik arra, hogy az előnyt növeljék, a hátrányt pedig csökkentsék.

A z eszmecserén elhangzott: a KMKF tíz évvel ezelőtti megalapítása nem azért történt, hogy kipipálják, tettek valamit a nemzetpolitika területén, hanem jól megtervezett, összehangolt tervek és tettek sorozatát hajtsák végre az erős, egységes nemzeti érdekképviselet érvényesítése érdekében. Fontos lépés volt az állampolgárság kiterjesztéséről szóló jogszabály 2010-es elfogadása, és az is ügydöntő, hogy a KMKF asztala körül ülők mindig meg tudták teremteni a minimumot és képesek voltak az együttműködésre.

Közös érdek, hogy a KMKF kormányzati ciklusokon átnyúlva sokáig fennmaradjon, a résztvevők egy erős nemzet tagjaként cselekedjenek, és tegyék félre a politikai kicsinyességet.

Az ülés a tervek szerint zárónyilatkozat elfogadásával zárul.

*

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004 decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját. A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői.