Édes élet: szaloncukor-variációk


Nincs karácsony desszert-túladagolás nélkül, akár rajongunk a szaloncukorért, akár nem. Az is kiderül, mi köze a hungarikumnak egy külhoni szerelemhez.

Ez a szalonfinomság, anno a szalonczukkedli a XIX. században született, ám igazán elfogadottá csak a XX. század fordulóján vált. Ősét, a fondant cukrot a francia gyógyszerészek találták fel, még a XIV. században, a szaloncukorhoz vezető út következő állomása pedig a rojtos szélű, csillogó sztaniolpapírba csomagolt papillote volt.

Az édesség a névadó lyoni cukrászmester – pontosabban szerelmes inasának – találmánya. A segéd csillogó papírdarabkákon vallott szerelmet a szomszédban lakó hölgynek, és ezekbe csomagolta az elcsent a fondant-cukrokat. Az ő karrierje itt véget ért, a papírba csomagolt papillote viszont igen népszerűvé vált.

A szaloncukor a XIX. század végére hódította meg a magyar szalonokat. A neve is innen ered: a karácsonyfa rendszerint a polgári lakások fogadószobájában, a szalonban kapott helyet (Jókai Mór még szalonczukkedlinek hívta az édességet).

A hungarikum kezdetben csak a cukrászműhelyek specialitása volt, megvásárlása pedig "úri mulatságnak" számított, csak a tehetősebb családok engedhették meg maguknak. Kegyeikért három neves csokoládéüzem (Stühmer, Kugler és Gerbeaud) is küzdött az ünnepek idején. 1891-ben Hegyesi József A legújabb házi czukrászat című kézikönyvében már tizenhétféle szaloncukrot mutatott be.

A szaloncukor-fogyasztásunk nő, és az elmúlt években a statisztikák szerint a drágább szaloncukrokra is egyre nagyobb a kereslet. (A GFK Hungária felmérése szerint a karácsonyi szezonban egy-egy háztartás átlagosan 4026 forintot költött egyenként 2,9 kg szaloncukor megvásárlására.)

A legnépszerűbb továbbra is a zselés, ezután következik a vegyes ízesítés, a harmadik helyen pedig a marcipános szaloncukor áll. A karamellás, kókuszos, kakaós, joghurtos stb. variációk még kelendők, de a narancsos, banános, rumos mogyorós ízekre nem igazán vevő a magyar közönség.

Hagyományok ide vagy oda, azért van, aki egyszerűen nem rajong a szaloncukorért. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem akar részt venni az össznépi nassolásban, ami szintén fontos része a karácsonyi időszaknak. Akár a szaloncukrok pártján áll, akár nem, tartsa szem előtt, hogy a kevesebb több, ezért inkább kisebb mennyiségű, de jobb minőségű édességgel érdemes ünnepelni.