Balog Zoltán: méltó megemlékezés és a sebek begyógyítása a cél


Gulág Emlékbizottság alakult. A testület a Kárpát-medencéből a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából jött létre. "Feladata, hogy szembenézzen a történelmi tragédiákkal és méltóképpen emlékezzék meg az internálás 70. évfordulójára" - e szavakkal nyitotta meg a testület első ülését Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A méltó megemlékezés mellett a sok évtizedes sebek begyógyításának nevezte a második világháború után Szovjetunióba hurcoltak emlékévének eseményeit Az áldozatokról megemlékezvén Balogh Zoltán beszédében kiemelte: a második világháború lezárása után még rengeteg szenvedést és igazságtalanságot kellett elviselnie a leszármazottaknak.

gulag_emlekbizottsag_150223_1_mti.jpg

A korabeli, 172 ezer négyzetkilométeres, több mint 14 millió lakosú országból mintegy 300 ezer civilt vetettek fogságba Magyarországról mintegy 300 ezer lakost hurcoltak el; az éhezés, a nélkülözések és a túlhajszolt kényszermunka miatt a deportáltaknak pedig 30-40 százaléka halt meg, de volt olyan település, ahol több mint 60 százalékuk vesztette életét. Az áldozatok többsége jeltelen sírban nyugszik, halálukról a szovjet szervek semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adtak, sokan pedig idehaza haltak bele kint szerzett betegségekbe.

Az áldozatok sorsa és élete azt mutatja, hogy a második világháború lezárása nem a dolgok elrendezését jelentette, nem az igazságtalanságok megszüntetését, a borzalmak végét, hanem újabb hazugságokat, újabb szenvedést, újabb igazságtalanságot hozott számos európai, ezen belül magyar család életébe. A második világháború utáni igazságtalanságokról, jogtalanságokról és az ezek által okozott szenvedésről négy évtizeden át nem lehetett nyíltan beszélni, sok esetben pedig az áldozatokból tetteseket kreáltak. Most a kormány szándéka értelmében a bizottság megpróbálja elrendezni azt, amit akkor kellett volna.

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a málenkij robotként elhíresült kényszermunkára hurcolások hetvenedik évfordulóján a kormány folytatja a történelmi megemlékezések sorát, hiszen tavaly az 1944-es év tragédiájára emlékeztek. A miniszter jelezte: a testület feladata lesz javaslatot tenni az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvények, események, ismeretterjesztő programok szervezésére, emléktáblák, emlékhelyek, emlékművek létrehozására, dokumentum-, ismeretterjesztő és játékfilmek, könyvek, tudományos feldolgozások, oktatási anyagok, emléktúrák megvalósítására.

gulag_emlekbizottsag_150223_mti.jpg

A bizottság tagjai belügyminiszter, az igazságügyi miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter és a honvédelmi miniszter által delegált egy-egy személy, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és a kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára. Továbbá a Magyar Tudományos Akadémia, a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága, a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete, valamint Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, a XX. Század Intézet főigazgatója, valamint Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke.

Balog Zoltán rámutatott: a Terror Háza Múzeum megnyitása kapcsán egyfajta gyászmunka indult el a kommunizmus áldozatainak körében, és reményét fejezte ki, hogy hasonló hatása lesz ennek az emlékévnek is.