Jó széllel argentin partra


Magyar-magyar találkozó: a nemzeti-történeti emlékezet erősítése, eszmecserék, hagyatékok…

A dicsőséges 1848-ra emlékezvén az argentínai magyar nagykövetség és a Hungária Egyesület díszvendégként hívta meg Szakály Sándor történész professzort arra a március 15-i közös rendezvényére, amelyen méltóképpen kívántak megemlékezni 1848/49 eseményeire és hőseire, egyben ekkor nyitották meg a 2015-os évadot. Ám azon túlmenően, hogy Szakály Sándor a március 15-ei események történelmi hátterét és összefüggéseit részletesen megvilágító előadásával megnyitotta az argentin fővárosban, Buenos Aires-ben élő magyarok körében rendezett ünnepséget, egy kölcsönösen fontos nemzetpolitikai és történészi találkozó alkalmáról is beszélhetünk.

Az Argentínai Magyar Intézmények Szövetségének elnöke, Purcelliné Szabó Éva asszony meghívó levele régi adósságot törlesztett, hogy az ott élő magyarok végre személyesen is szorosabbra fűzzék kapcsolatukat Szakály Sándorral, hiszen a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója a magyar diaszpórák kiváló ismerője Észak-Amerikától Európán át Ausztráliáig. Ugyanakkor a két világégés közötti magyar katonai elitre és a magyar csendőrségre vonatkozó történeti kutatásai nyomán született műveiben számos olyan személyiség szerepel, aki emigrációba kényszerült 1945, illetve 1956 után. Szakály Sándor e látogatása komoly történészi, nemzetpolitikai előrelépést jelent az argentínai magyar emigránsok tárgyi és szellemi hagyatékának számbavételében, megmentésében, mi több, hazahozatalában és a nemzeti emlékezet szerves, kézzelfogható részévé tételében.

Magellánnal hajózott be az első magyar

De hová is érkezett Szakály Sándor? Néhány magyar vonatkozású adalék, bizonyságul arra is, hogy a nagyvilág minden szegletében jelen vagyunk, s zömmel helyt is állunk. Ilyen hely pl. Argentína, „Ezüstország” – ahogyan maguk is nevezik – „a világ vége”. Napjainkban 35-50 ezer magyar él e csodás országban. Számos szervezet fogja össze őket, amelyek 1992-ig – főleg Buenos Airesban (’Jó Szelek’) és környékén tevékenykedő – magyar egyesületek egymástól függetlenül dolgoztak. A erősebb kötelékek, hatékonyabb közösségi munka érdekében jött létre az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége (AMISZ), amely azóta szervezi a társegyesületek programjait valamint közvetíti a magyar kulturális értékeket argentin társadalomnak. Ennek érdekben erősíti kapcsolatait a magyar nagykövetséggel, továbbá a Hungária Egyesülettel. Ez utóbbi elnöke Purcelliné Szabó Éva, ügyvezetője Vámosy von Hefty Catalina. Az egyesületi ténykedés a közösségi élet minden formáját felöleli, így beletartozik a nemzet- és történelemismeret. Azt számtalan forrásból tudhatták, hogy Szakály Sándor történész professzor afféle utazó nagykövetként rendszeresen részt vesz a magyar diaszpórák különböző rendezvényein, azokon új tényekkel és összefüggésekkel világítja meg történelmünk eseményeit. Latin-Amerika, közelebbről Argentína eleddig valahogy kimaradt. Ezt pótolja a mostani meghívás.

Az első Dél-Amerika földjére lépett magyar, bizonyos Varga János lehetett. (1519. december 13., ki Rio de Janeiro partvidéke, Magellán-expedíció Concepción nevű hajója tüzérségének parancsnoka volt). Ő lehetett az első magyar, aki horgonyt vetett a későbbi Argentína partjainál a rá következő évben. A magyar származású Maximilianus Transylvanus, V. Károly kancellárja pedig a világon elsőként számolt be Magellán útjáról.

A kontinens európai ember által történt meghódításának idejétől, a XVI. századtól fogva találhatunk „a Dél keresztje alatt” magyar származású konkvisztádorokat, kalandorokat, pálos rendi hittérítőket, tudósokat, felfedezőket. A magyar jezsuita misszionáriusok közül kiemelkedik P. Orosz László, aki 1734 és 1767 között a Córdobai Egyetem rektoraként működött, és megalapította Argentína első nyomdáját (La Real Imprenta de los Niños Expósitos).

A XIX. század végéig az argentínai magyar bevándorlás terén legfeljebb egyéni sorsokat találunk. Az argentínai emigráció okai közül a politikait illetően korai példa az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után jelenik meg először; e csapat válik máig meghatározó maggá. A nagy 48-as nemzedékből kiemelkedik az erdélyi örmény származású Czetz János, aki Bem József mellett vezérkari főnökként, később tábornokként vett részt a harcokban, sőt magyar „Hadnyelvet” is írt. A világosi fegyverletétel után menekülvén végül Argentínában telepedett le.

Az argentin hadseregben Mitre elnöktől ezredesi rangot kapott, és rekordidő alatt végezte el az ország déli védvonalának és katonai távírójának kiépítését. Életének fő műve a máig fennálló argentin katonai akadémia, a Colegio Militar de la Nación 1871-es megalapítása. Az Argentína térképezőjének is nevezett Czetz János az Argentin Államvasutak első vezérigazgatói tisztét is betöltötte. Hazájába ugyan nem térhetett vissza, de szívben-lélekben igaz magyarként 1904-ben hunyt el Buenos Airesben. Az egyetlen magyar, akinek szobrot emeltek Latin-Amerikában, amit Buenos Aires-ben minden évben különös tisztelettel övezvén koszorúznak meg.

Jó barátságot ápolt Asbóth Sándor honvédtábornokkal, aki 1849 után az Egyesült Államokba emigrált, majd mint annak első argentínai rendkívüli nagykövete érkezett később Buenos Airesbe.

Magyar, keresztény és antibolsevista alapokon „Dél keresztje” alatt

A két világégés (majd 1956) után százezrek menekültek Magyarországról, összekovácsoló nemzeti, keresztény és antibolsevista felfogásuk hatványozottan igaz az Argentínába érkezettekre. Persze nagy kérdés: miért éppen oda mentek? Oka roppant egyszerű: Európa romokban hevert, és Damoklész kardjaként ott lebegett egy további szovjet előretörés lehetősége. Az USA bevándorlási kvótája igen alacsony volt, Kanada, Dél-Afrika, Ausztrália főleg szakmunkásokat keresett, s főképp lakatlan területekre. Ezzel szemben Argentína a gazdasági fejlesztés végett tervszerű népesítési szándékkal évi 50 000 európai bevándorlót engedélyezett, és szívesen látták az értelmiségieket is. Így került ide kb. 15 ezer magyar. A kezdetben főleg mezőgazdaságból megélők mellett az 1930-as évek elejére jól menő magyar vállalkozókat, kevésbé jól menő értelmiségieket tartott számon a helyi magyarság. A dinamikus fejlődés következtében a fővárosi Lavalle utca környékén magyar centrum alakult ki, ahol négy magyar vendéglő is (Arany Bika, Kék Duna, Hungária, Vadászkürt) nyílt.

Itt telepedett le számos Széchenyi-, Semsey-, Windischgrätz-, Vay- Wenckheim-leszármazott; a világháború előtti és alatti prominens politikusok, vezetők hozzátartozói közül például Bethlen István volt miniszterelnök fia, Imrédy Béla volt miniszterelnök fia, özvegye, Kolosváry-Borcsa Mihály volt államtitkár-kormánybiztos özvegye és Endre László volt államtitkár-alispán fia és özvegye. Itt lelt menedékre az ismert zeneszerző, Dohnányi Ernő, a világhírű grafikusművész, Szalay Lajos, nagy színészeink közül Hajmássy Miklós, Vaszary Piroska, Komár Júlia és – Szeleczky Zita, pár évre Páger Antal. Jól ismert Bíró József László neve is, aki az általa feltalált golyóstollat 1940-es kivándorlása után Argentínában tökéletesítette és szabadalmaztatta. (A golyóstoll „argentinul” birome.)

Az első argentínai magyar egyesület egyes források szerint az 1901. december 28-án alakult Osztrák–Magyar Segélyegylet, más információk alapján ez az 1907-ben alakult Magyar Munkás Egyesület volt. Ezt követte az 1919-ben alakuló Délamerikai Magyar Kör, amely tíz éven keresztül működött. Ettől kezdve magyar diaszpóráról és magyar emigrációról beszélhetünk.

A Világfalu hálózata a Hungária Egyesülethez is elér

1924-ben megalakult a Dock Sud-i Magyar Egyesület, a Magyar Jótékonysági Egyesület, s ugyanekkor indította el Magyary Vilmos Ferdinánd az első magyar újságot Dél-Amerikában: a Magyar Szót. Színes közösségi élet bontakozott ki, ami azóta is élénken él. Az argentin fővároshoz közeli északi zónában 1940-ben megalakult az Olivosi Magyar Kultúregyesület. A Pasaje Juncal utcai székház alapjain áll Buenos Aires legnagyobb magyar centruma, a magyar könyvtárat, magyar vendéglőt, előadótermeket, tenisz- és focipályát magában foglaló Hungária Egyesület.

A rendszerváltás óta minden egyesület szoros kapcsolatot alakított ki nagykövetségünkkel és fenntartás nélkül fogadják el támogatásunkat. Összességében és általában szoros együttműködés jellemzi az argentínai magyarság és az óhaza intézményei közti viszonyt.

A közelmúltban az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége, a Magyar Costa Rica-i Baráti Társaság, a Paraguayi Magyar Szövetség, valamint a Venezuelai Magyar Szervezetek Koordinációs Bizottsága a közelmúltban megalakította a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségét, amelyhez a Brazíliai Magyar Egyesület csatlakozása folyamatban van. A Tanka László által kezdeményezett s elnökölt Panoráma Világklub s Világfalu hálózat sem.

Argentína föltehetően része lesz annak a nagyszabású tervezetnek, amellyel Déli Nyitás néven Varga, Transylvanus, Czetz és Asbóth nyomában most hazánk arrafelé is fordítja vitorláit.

OSZTT