Csaba királyfi székely nemzeti rockopera Csíksomlyón: hunok, székelyek, csángók…


A felsorolt nemzet- és népcsoportnevek: mind magyarok. Eleink és sors/kortársaink élükön Atilla nagyfejedelemmel, fiával, Csaba királyfival egyedülálló történelmünk állócsillagai, akikre éppúgy büszkéknek kell lennünk, mint a történelmünkre. Ideje lenne ezt fölismerni – és lelkünk-szellemünk, napjaink részévé tenni! Magyarnak lenni: vállalás, küldetés! Megmaradni, építkezni, őseinkhez méltónak lenni úgyszintén! Ez a szülőföld a mi földünk, a mi őseinknek a földje, és mi itt itthon vagyunk!”

Sok tízezren vettek részt a csíksomlyói hegynyeregben a Csaba királyfi székely nemzeti rockopera Nagyboldogasszony-napián a Hármashalom Oltár színpadán tartott díszbemutatóján. A művet először  2011-ben Gyergyószárhegyen mutatták be, anyaországbéli ősbemutatója pedig 2014-ben Püspökladányban volt. A csíksomlyói bemutató előtt a szerző, G. Nagy Ilián István így látta: "Valami olyan történt Püspökladányban, ami Csíksomlyón fog kiteljesedni. A nemzeti összetartozás műve elérte Babba Mária szent helyét, s ezzel a kivételes csapattal megcsendítjük az ősi helyet, illendően, minden magyarok örömére."

A Csaba királyfi szövegkönyvét, verseit és zenéjét G. Nagy Ilián István szerezte, Bene Zoltán hangszerelte. A szerző székely nemzeti operaként határozta meg a művet, amelyben a rockopera elemei mellett a klasszikus opera hangzása is megtalálható. Elmondása szerint az operában ujgur, székelyföldi és csángó dallamrészletek is felismerhetők. G. Nagy Ilián korábban azt mondta, műve iránt azért nagy az érdeklődés, mert előtte senki nem írt egész estés színpadi művet Csaba királyfiról. Véleménye szerint a mondavilágban megőrzött és a székely himnuszban is megénekelt királyfiról homályosak az ismeretek mind Magyarországon, mind Székelyföldön. Az opera felidézi Csaba királyfi alakját, azt, hogy miért kellett elmenekülnie a Kárpát-medencéből, miként várták vissza a székelyek, és hogyan teljesedik be az öröksége.

Különös, hogy egyik, ha nem a legnagyobb fejedelmünk, királyunk, hadvezérünk, Atilla nevét egyetlen helynév sem őrzi a Kárpát-medencében, Árpád nevű település is csak egy van, a Csaba név viszont megannyi helynévben megtalálható. Őhozzá ragaszkodik a nemzet, és a székelység kiváltképpen. Többen hangsúlyozták: remélhetőleg a rockopera megnyitja a kaput a székelység számára azonosságformáló Csaba királyfi újraértelmezése előtt.

Az augusztus 15-i, Nagyboldoasszony-napi bemutatót egyaránt támogatja Hargita Megye Tanácsa, valamint Csíkszereda önkormányzata, megszervezésébe a csíksomlyói kegyhely fölött rendelkező ferences rendtartomány is hozzájárult. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere úgy vélekedett, hogy a műnek nemzetegyesítő jellege lesz, hiszen határokon átnyúló összefogással valósul meg.

A nagyszabású előadás székelyföldi zenészek, énekesek közreműködésével valósult meg. Két kiemelt érdekessége is van az előadásnak: egyik, hogy Csaba királyfiról, Atilla hun király mondabeli fiáról ilyen nagyszabású művet nem írt még senki a magyar kultúrtörténetben, a másik, hogy hét éve nem volt ilyen jellegű bemutató a csíksomlyói hegynyeregben. „Azt szeretném felmutatni ezzel a művel, hogy itt olyan nép él, amely nagyon büszke lehet a saját múltjára, kultúrájára” – idézi G. Nagy Iliánt a Főtér.ro portál.

Az előadásban Csaba királyfit Ráduly Botond Manó sepsiszentgyörgyi rock-énekes alakította, a sztárvendég az egykori Pokolgép-énekes Rudán Joe, aki Látódot, a főmágust játszotta. A bemutatón négyszáz táncos vett részt, A tánckart a Magyar Örökség díjjal kitüntetett Hajdú Táncegyüttes Ifjúsági és Felnőtt csoportjának tagjai, valamint a püspökladányi Kenderkóc Táncegyüttes tagjai alkották. Koreográfusok Lovas Bálint és Tiszai Zsuzsa voltak. Velük/mellettük székelyföldiek és csángók is felléptek. Emellett mintegy háromszáz gyimesi csángó statisztált. Az előadást a Pászka Lehel által vezetett sepsiszentgyörgyi lovasíjász csapat tette látványossá.

„Egy nép számára akkor van megmaradás, ha minden egyes magyarban benne él az egész magyar történelem és az egész magyar kultúra – hangzott el a bemutatón.  Évszázadokon át megpróbálták ellopni a történelmünket és a kultúránkat, különösen így van ez az őstörténetünk tekintetében, a hunokkal, Atilla királlyal és Csaba királyfival kapcsolatban... Csaba királyfi megidézése egy új hajtás a magyarság fájának gyökérzetén, amellyel belekapaszkodunk ebbe a földbe. Ez a szülőföld a mi földünk, a mi őseinknek a földje, és mi itt itthon vagyunk!”

***

Létezett és olyan érzékeny, nagy formátumú államférfi a magyar történelemben, aki egyenes ági leszármazottja a biblia Noénak, jóslattal született a Földre, örökké hű maradt a magyarsághoz és Isten intelmét előbbre valónak tartotta a saját egójánál. Személye nélkül nemzetünk őstörténete érthetetlen, mégis csak nagyon kevesek számára ismerős Csaba királyfi neve - írja az erdély.ma

Múltunk szövetének ezen hiányát igyekezett befoltozni G. Nagy Ilián püspökladányi születésű író azzal a rockoperával, amelyet augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a csíksomlyói Nyeregben.
- Egy székely barátommal beszélgetve ötlött fel bennem, hogy írni szeretnék Csaba királyfiról, mint kiderült, sokan kétségbe vonják a létezését. Van, aki azt állítja négy alakból áll össze ez a mitikus személy, míg a nyugati országokban szobrot állítottak neki. Még a himnuszunk is említi a történetet, Bendegúz Csaba nagyapja. Öt éven át kutattam, antikváriumokban, elolvastam az összes magyar krónikát és rengeteg korábban zárolt forrást Magyar Adorjántól a francia akadémikus b Benczédi Székely István első magyar nyelvű történelem könyvében akadt meg a szemem egy mondaton: „A magyarokat szkítiából két dolog indítá ki, az egyik Csaba királyfi testámentuma, a másik Emese álma.”

Eközben a magyar történelem­oktatás még ma is ott tart, hogy elindult egy vándorsereg valahonnan Káma vidékéről és menet közben lettek magyarok, betértek ide és a besenyőkkel való harc után azt mondhatták, hogy itt vagyunk. Én a Benczédi-féle nyomvonalon indultam el. Olyan Csaba királyfit igyekeztem fölmutatni, aki nem annyiból áll, hogy kirántja a kardot és harcol, szalad előre, aztán a csillagösvényből lejön, ha bajunk támad, hanem egy egészen érzékeny nagy formátumú államférfit állítottam a darab fókuszába - mondja a szerző.

– Ratkó Józseftől tanultam a titkokat, amiket alkalmazok a színpadi művészetben. Az ő alapelve volt, hogy „ami történt mindig is történik az”. Ma van mobiltelefonunk vagy ló helyett kocsival járunk, de az élet alapproblémái ugyanazok maradnak. Keressük az igazságot, ami egykor szent dolog volt. Két evangéliumi tételre épül a mű: az egyik, amikor Jézus találkozik a szamaritánus asszonnyal, s azt mondja neki, hogy Istent lélekben és igazságban kell imádni. A darabban rabonbán ugyanezt tanácsolja Csabának. A régi világban nem legyintettek mondván: hagyjuk az igazságot és alkalmazkodjunk a körülményekhez.

A másik vezérfonal az a pillanat, amikor Jézus Krisztust a kínok és megfeszítés után leveszik a keresztről. Ez azt példázza, hogy semmilyen rossz nem tart örökké. Ma depressziós a világ körülöttünk, de a régiek még olyan lelkierővel éltek, hogy tudták, minden gonoszság, történelmi igazságtalanság véget ér egyszer – válaszolta a szerző, aki a kész alkotás összes dalát egy szál gitárral énekelte fel egy kabai (Hajdúszoboszló szomszédságában) stúdióban, aztán a cd-vel a hátizsákjában Székelyföld felé vette az irányt, énekeseket és hangszerelőt keresve.

A magyar kormány, a hargitai önkormányzat és egy üzemanyag-forgalmazó cég támogatásával 2011-ben Gyergyószárhegyen mutatták be a darabot hajdúsági, székely és csángók énekes-színészekkel. „Óriási siker volt, de itthon csend lett, én pedig nem tolakodtam, mert az mindig visszatetszést vált ki, ráadásul tudom, a művet meg kell emészteni. Ismeretlen, a honfoglalás előtt világba viszi az embert. A történészeket azzal nyugtattam, hogy ez egy irodalmi mű, én nem akarok bebizonyítani semmit, megmutatjuk, mit tudunk, és majd mindenki elgondolkodik rajta.
 Sokat tudunk az egyiptomi fáraókról, római császárokról és sorolhatnám, de a saját őstörténetünk több része homályos, ez a mű hiánypótló, amely sokunkat hozzá fog segíteni a múltunk megismeréséhez."