Hogyan ajándékozzunk szépen?


Azt tudjuk, hogy szeretteink, jó barátaink, közeli ismerőseink, kollégáink iránti érzelmeink kifejezésének tárgyiasult formája az ajándékozás, ám ahhoz, hogy figyelmességünk elérje a célját, vagyis a megajándékozottnak is, az ajándékozónak is örömöt szerezzen, érdemes néhány szabályt szem előtt tartanunk.

Az ajándékozás valójában nem ott kezdődik, hogy jártunkban-keltünkben vásárolunk valamit. Ha szorosabb kapcsolatban állunk azzal, akit szeretnénk megajándékozni, akkor jó, ha ismerjük a vágyait, az életvitelét, az érdeklődési körét, az ízlését, a hobbiját. Fontos ugyanis, hogy ne a saját kívánságainkból induljunk ki a meglepetés kiválasztásakor. Hogy az öröm ne változzon ürömmé!

A vásárláskor azt is szem előtt kell tartanunk, hogy milyen kapcsolatban állunk azzal, akit meglepni-örvendeztetni szeretnénk. A velünk nem családi, nem szoros baráti kapcsolatban állók esetében igyekezzünk elkerülni azt, hogy az ajándék „üzenete” bizalmaskodó, tolakodó, vagyis zavarba ejtő legyen. Az ajándékozási etikett szerint a munkatársaknak, távoli rokonoknak, sőt barátoknak illik megmaradniuk a „semleges” tárgyi- és értékhatárnál (ilyen a virág, a szeszes ital, az édesség, esetleg a könyv, a CD, DVD).

A virág, a bonbon, a szeszes ital egyébként az ünnepi alkalomhoz kötött vendégeskedés elmaradhatatlan ajándéka. A virágok kiválasztásakor az ezzel kedveskedő férfiembernek évszázadokon át figyelemmel kellett lennie a növény fajtájára és színére (mivel az ún. virágnyelv szerint például a vörös rózsa, szegfű, tulipán a szerelem, a fehér liliom, tulipán, gardénia, kála pedig a tisztelet üzenetét hordozta). Ezzel szemben az az „előírás” ma is betartandó, amely szerint tíz szálnál kevesebb vágott virágból csak páratlan számút illik átadni, viszont az ennél dúsabb csokorban már nem kell páros szálaknak lenniük. Ugyancsak idejétmúlt a cserepes virágok ajándékozására vonatkozó tilalom.

Az ünnepi alkalomra vásárolt növényt tapintatlanságnak számít virágbolti selyempapírba csomagoltan átadni át (a papírt az ajándékozónak kell eltávolítania, mielőtt a virágot az ünnepelt kezébe adja), ám ez a díszcsomagolású növényekre nem vonatkozik. Édességre is érvényes: ízléses csomagolás árcédula eltávolítása. Ha olyan vendégségbe megyünk, ahol nemcsak háziasszony vár bennünket, hanem házigazda is – és ünnepelti „minőségben” –, elmaradhatatlan „belépő” ajándék a szeszesital, elsősorban minőségi palackozott bor – amelyet ízléses papírtasakban, csomagolásban már a belépéskor illik – rövid köszöntő mondattal – a házigazda kezébe nyomni.

A házaspárok, élettársak, gyerekek, szülők bármit ajándékozhatnak egymásnak. Az ajándék lehet olcsó is (elsősorban e körbe tartoznak a saját kezűleg, igényesen elkészített tárgyak), de előfordulhat, hogy valamilyen – a megajándékozott számára – vágyott, ám az ő anyagi lehetőségei szerint luxusszámba menő meglepetéssel tudjuk legjobban kifejezni szeretetünket, hálánkat. Jeles alkalmakkor – hacsak maga az ünnepelt nem tesz célzást arra, hogy valamilyen praktikus használati, berendezési tárgyra vagy nagyon személyes holmira vágyik – ne a célszerűség legyen a fő szempont. A boltban vásárolt tárgyakról mindig el kell távolítani az árcédulát, és az ünnepi csomagolásra is fordítsunk figyelmet. A csomagban elhelyezett néhány, kézzel írott köszöntő sor valójában olyan szeretetüzenet, amely „hozzáadott értékként” még emlékezetesebbé teheti az ünnepi alkalmat.

Nemcsak az ajándékozásnak, hanem az ajándék elfogadásának is megvannak a helyes viselkedésre vonatkozó szabályai. Az egyik legfontosabb, hogy az ajándékot illik megköszönni, és az örömünket is illik kifejezni. Ajándékot nem illik továbbadni. Durva sértésnek számít az ajándékozóra nézve, ha firtatjuk az árat, vagy leszóljuk az ajándékot. Nagyobb baráti eseményeken– ha a kicsomagolás fennakadást okozhatna a „szertartásban” – nem feltétlenül kell minden ajándékot helyben kibontani, ám – egy napon belül – illik telefonon vagy köszönőkártya elküldésével megköszönni. A küldönccel, virágfutárral, postán érkezett ajándékcsomagot – amelyben kis kártya vagy levél jelzi az ajándékozó személyét – soha ne e-mailben, SMS-ben, hanem levélben vagy telefonon köszönjük meg. A gyerekektől kapott ajándékoknak illik hangsúlyozottan örülni és a továbbiakban megőrizni őket, így akár a lakás valamely pontjára kitenni.