Mai húsvétarcábrázolat: csokinyuszi álorcája


Biztos, hogy idehaza is csokoládényulakkal kell ünnepelnünk az egyik legrégibb és legjelentősebb keresztény ünnepet?

Ma már szinte minden ünnep esetén keverednek a hazai és a külföldről beszivárgott szokások, hagyományok, nincs ez másképp a Húsvét esetében sem. Az alábbiakban igyekeztünk összegyűjteni nektek a húsvéti ünnepkör azon legfontosabb hagyományait, amelyek egykor a legtöbb magyar család számára kötelezően hozzátartoztak az ünnepléshez.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja volt, ebben az évben április 2-ára esik. Nagycsütörtökön az a szokás járta, hogy a gyerekek kereplőkkel hívták össze az embereket, munkájukért pedig adományt gyűjtöttek. Az úgy nevezett pilátusverés, pilátuségetés vagy, ahogy Szeged környékén hívták pancilusozás is egy nagycsütörtöki zajkeltéssel járó szokás volt, amelynek a lényege, hogy a gyermekek padok és különböző ládák verésével nagy lármát csaptak a templomban. Nagycsütörtököt gyakran zöldcsütörtöknek is nevezték, az a hiedelem járta ugyanis, hogy ha ezen a napon friss sóskát, spenótot vagy csalánt főznek, akkor jobb lesz a termés.

Nagypéntek

Húsvét előtti péntek, ezen a napon emlékezünk meg Jézus Krisztus kereszthaláláról. Nagypénteken tilos volt húst enni, helyette rántott leves, tészta és tojásos, tejes ételek voltak általában a családok étrendjében. De tipikus böjti ebéd volt a bableves és a mákos tészta is.

Te tudod mit is ünnepelünk húsvétkor?

A húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep és egyben a tavaszköszöntés ünnepe is. Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük, a Biblia szerint ugyanis, miután egy pénteki napon Jézust keresztre feszítették, harmadnap, azaz vasárnap feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét igen összetett ünnep: vallási vonatkozásai mellett a népszokások is fontos szerepet kapnak az ünneplésben, sőt az ősi termékenységi ünnepekkel is egybeesik. Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó böjt (nagyböjt), a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is.

Nagyszombat

A tisztasággal volt kapcsolatos a nagyszombati féregűzés hagyománya. Reggel, mikor megszólaltak a harangok a gazdaasszonyok a ház falának söprése közben kiabálták: „Kígyók, békák távozzatok!" Volt, ahol a fazekakat összeütögetve még nagy zajt is csaptak hozzá. A nagyszombati féregűzéshez gyerekjáték is kapcsolódott, a gyerekek haranggal, csengővel a nyakukban szaladták körbe a házat, miközben kiabálták: "Kígyó, béka, távozz el a háztú, kígyó, béka, távozz el a háztú!"

Húsvétvasárnap

A Biblia szerint ezen a napon támadt fel Jézus a kereszthalálából. Igen sokszínű hagyománykör kapcsolódik ehhez a naphoz. Húsvétvasárnap és -hétfőn a böjti tilalom után már ismét szabad volt a tánc, a húsvéti asztalon pedig jellegzetes ételek és italok sorakoztak: húsvéti sonka, bárány, kalács, tojás és bor. Az ételeknek természetesen jelentőségük, hagyományuk volt. A bárány és a bor Jézus testét és vérét jelképezték, az egészben főtt tojás az újjászületés és a családi összetartás jelképe volt. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. Szombatról vasárnapra virradó éjszakán volt szokás a Jézus-keresés, Isten-keresés, Szentsír-keresés és a határjárás. A férfiak a határjárás alkalmával körüljárták a falut, és a fiatalabb legényeket félig földbe ásták vagy képletesen megvesszőzték, hogy halálukig emlékezzenek a falu határainak nevezetes pontjára. Másik szokás volt a zöldág-járás, amikor is a lányok és fiúk kézfogással sorba álltak, a sor mindkét végén zöld ággal kaput tartva. A sor egyik vége átbújt a sor másik végén lévő kapu alatt, és így mentek végig a falun. Ezzel a játékkal a természet megújulását kívánták jelképezni.

Húsvéthétfő

A húsvét két legnépszerűbb szokása a locsolkodás és a tojásfestés. A locsolás a víz tisztító, megújító, termékenységvarázsló erejébe vetett hitből ered, így a fiúk valóban azért locsolták meg a lányokat, hogy el ne hervadjanak, a tojás pedig a termékenységet szimbolizálta. Valamikor vízbevető vagy vízbehányó hétfőnek is nevezték húsvét hétfőjét, mégpedig azért, mert gyakran erőszakkal hurcolták a lányokat kúthoz, vályúhoz, és vödörszámra hordták rájuk a vizet. Az illatos vízzel, kölnivel való locsolkodás a két világháború között vált általánossá. A boltokban kapható csokitojások megjelenése előtt a húsvéti tojások megfestése valódi kreativitást és kézügyességet kívánt. A klasszikus tojásfestési mintákat anno különféle levelekkel, növényi motívumokkal készítették el.

De hogy jön a képbe a csokinyuszi?

A húsvéti tojásokat hozó nyuszi története eredetileg Németországból származik. A németeknél a XVI. században vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket is az ajándékok és a húsvéti tojások számára, és az első édességből készült nyuszi is tőlük származik. Egyes források szerint a nyuszi véletlenül, egy félreértés miatt került a húsvéti ünnepkör jelképei közé. Néhány német területen ugyanis az a szokás járta, hogy gyöngytyúkot ajándékoznak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel, a nyúlé pedig Hase. Elképzelhető hát, hogy a gyerekek által oly kedvelt húsvéti csokinyuszik helyett valójában csoki gyöngytyúkoknak kellene a boltok polcain sorakozni…        (kaltenbrunner)