Nevettél ma már?


Egy önfeledt hahota a legegyszerűbb, és legolcsóbb terápia lelkünk karbantartására. A baj csupán, hogy míg gyerekkorunkban naponta több száz, felnőttként csupán átlagosan tizenöt nevetést engedünk meg magunknak. Pedig...

A nevetés, a síráshoz hasonlóan velünk született képesség. Mindkét reakció a lélek szükséglete, egy-egy feszültségoldó funkció/kellék. Ahogy azonban felnövünk, szinte mindkettőt teljesen elhanyagoljuk, pedig a nevetés a legjobb relaxációs módszer.

Egy önfeledt hahota a legegyszerűbb, és legolcsóbb terápia lelkünk karbantartására. A baj csupán, hogy míg gyerekkorunkban naponta több száz, felnőttként csupán átlagosan tizenöt nevetést engedünk meg magunknak. Pedig a kutatások bizonyítják, hogy még a ráktól is megmenthet minket, ha rendszeresen gyakoroljuk. Az érzelmi hulladékok, mint düh, negatív érzelmek, vagy bánat, úgy távoznak lelkünkből, mint a gőz a kuktából, amikor kinyitjuk a szelepét.

Közben ugyanis, a vérben kimutathatóan csökken a stresszhormonok (adrenalin, kortizol) szintje. De ez még nem minden. Ezzel párhuzamosan még az endorfin termelés is beindul. Ez a magyarázata annak, hogy egy kiadós nevetés után kellemes bizsergés járja át egész testünket. Érdemes hát minél többször engedni, hogy a felszabadult nevetés kitörjön rajtunk. Ha nincs min derülni, nézz meg egy vígjátékot, vagy kérd meg a párodat, hogy csiklandozzon meg.

Felszabaditó

Egy indiai orvos, a ma már csak „derű-guru” néven ismert dr. Madan Kataria fejlesztette ki az ok nélküli nevetgélés filozófiáján alapuló jógatechnikát. Ő már tudta a nevetésben rejlő erő hatalmát. A nevetés egy olyan önfeledt tudatállapot, amely egy-egy pillanatra akár öntudatvesztéssel is járó, kisüléshez hasonlítható jelenség. A gátlások feloldódnak, a lélek kiszabadul a korlátok közül. Szó szerint felszabadul.

A gyakorlatok egész koncepciója a jógára épül, ami élettani egyensúlyt teremt bennünk a test, a tudat és a lélek összekapcsolásával. Napi tíz perc feszültségmentesítő hasya-jógázás megóvhat minket attól, hogy a stressz, a szorongás elhatalmasodjon rajtunk, és eljussunk a depresszió állapotába. Néhány kutatás még azt is kimutatta, hogy a rendszeres nevetés akár a ráktól is megvéd minket.

Erősíti az immunrendszert

A kutatások továbbá azt is bizonyítják, hogy miközben harsányan hahotázunk, az immunrendszerünk is jelzést kap, melynek hatására, több antitestet és vírusirtó falósejtet kezd termelni, az agyban pedig olyan vegyületek szabadulnak fel, melyek csökkentik a fájdalomérzetet. Ezen kívül megmozgatja a belső szerveinket a rekeszizom szakaszos összehúzódásával, és edzi a vérkeringést is, mivel rövid időre felgyorsul a szívverésünk és kitágulnak ereink. A nevetés Amerikában már különálló terápiás módszerré vált. Egy igazi mosolydoki, Patch Adam életéről pedig még felejthetetlen film is készült Robin Williams főszereplésével. Ha a téli depresszió idején többet nevetgélnénk, lehet, hogy nem tudna olyan könnyen leteríteni minket az influenza.

Oldja a feszültséget

rekeszizomzatilag edzett nevetéskutatók szerint, az első nevetés, nem a humorra adott válaszreakció volt, hanem az elmúlt veszély utáni megkönnyebbülés kifejezése lehetett, még a beszéd kialakulása előtt. Amikor félünk, vagy megijedünk valamitől, stresszhormonok árasztják el a szervezetünket. Ezek a felgyülemlett hormonok fizikai aktivitással tudnak csak kiürülni szervezetünkből, a ’küzdj, vagy menekülj’ fázisára beprogramozódva. Ha a küzdelem elmarad, a nevetés a biztonsági szelep, ami segít levezetni a feszültséget. Ahogy említettük, hatására csökken a vérben a stresszhormonok szintje. Ezért nevetünk sokszor, amikor zavarban vagyunk, vagy kellemetlen szituációba kerülünk.

Még fogyaszt is, ha nem vigyázunk...

A nevetés élvonalbeli zsírégető módszer. Legalább 80 izmot hoz mozgásba. Ha rád tör, úgy rázza a rekeszizmodat, hogy véged van. A nevetés energiaégető hatását vizsgálva pedig arra a megállapításra jutottak a kutatók, hogy egyetlen végignevetett perc, felér egy öt percig tartó spinning edzéssel. Mennyivel kellemesebb lenne így fogyni.