Héthatár: szlovéniai szépségek nyáron is, sorsközösség és „tejtestvériség” minden időben


Szépségekben, élményekben gazdag, nyugalmas, biztonságos, kellemes jelzők öveznek egy szlovéniai utazást. A pihenés, a kulturális élmények és az aktív nyaralás – ha úgy tetszik, autópályán elérhető – összes lehetőségét pár nap leforgása alatt is teljes mértékben kiaknázhatjuk szomszédunknál, ahol kicsiben kontinensünk összes különlegességét megismerhetjük. Ám ez…

…hogy szakítsunk a közhelyekkel, nemcsak téli kiruccanásra, hanem nyaralásra érvényes. Csúcs látnivalók méginkább gyönyörködtetnek, hiszen a nem téli évszakok öltöztetik igazán színesbe a természetet déli szomszédunknál is. Egy a természet, egy a Teremtő egy a Föld! Még ha oktondiak fel is osztják vagy újraosztják, mert nem tudják, hogy az emberséges élet az elsődleges, nem holmi kártyaparti.

Szlovénia nem méreteivel (20 ezer négyzetkilométerével) nyűgöz le, mintha alkotója azon tudatban tette volna e kies szegletbe, hogy a szépség belülről árad. Szomszédunk mindenből (hegy, síkság, tenger) kapott egy kicsit, amit aztán gondosan (gigantománia-mentesen, természetbarát módon, emberléptékkel) beépített, saját javaihoz hozzátéve a másoktól átvett értékeket. Kultúrájuk kicsit talján, kicsit svájci, kicsit osztrákos vagy ezek keveréke, de leginkább: szlovén. Az ún. turistanyelvük is ilyen: alapvetően szlovén; tehát bármelyik szláv nyelv jó támpont lehet; de: sokan tudnak angolul, németül, vagy anyanyelvükkel keverve készséggel eligazítanak –  mosolyogva. Ui. a modernkori áldások nem szorították ki a jó kedélyt, az udvariasságot, a segítőkészséget, sem a viszonylagos egységességet. A szlovének számára ma is a közvetlen személyes kapcsolatok jelentik a legnagyobb értéket. Náluk nincs idegbajos rohanás, tülekedés, kivagyiság, összevisszaság. Minden a helyén van, nemigen látunk vedlő vakolatot, eldobált szemetet, falfirkát, és koldust, migránst sem. Nyugodtan kiírhatnánk portája homlokzatára, hogy

„Tiszta udvar, rendes ház”

Ilyenek az elfogadható árú szálláshelyek, az apartmanok mellett – mint Szlovénia-szerte - hotelek is szép számmal vannak Bledben, Bohinj központjában és Krajnska Gorában. Érdemes az országos hálózattal rendelkező Kompas-t választanunk.

Ha nekivágunk, leglogisztikusabban Ausztria (Graz-Klagenfurt-Villach-Karavanke) vagy Lenti felől a Muraközön át, avagy horvát irányból tehetjük meg, de 6-7 óra alatt már a Triglav Nemzeti Parkban lehetünk. Ha Bledhez, illetve Krajnska Gorához akarunk eljutni, akkor Ljubljanától északnyugatnak fordulva kb. még 80 kilométer a bledi leágazás. Ez az útvonal sok látnivalót kínál. (Útba ejthetjük a fővárost, Ljubljanát is, de ezt megtehetjük visszafelé jövet is.)

Hamarosan feltűnnek a Júlia-Alpok hegyei az osztrák, illetve az olasz határ lábainál. Itt hegyében él a nemzet. Józanul, mérsékelten él a gyors hegyi folyók, festői tengerszemek és szédítő csúcsok közepette. Ezek közül összetéveszthetetlenül kiemelkedik a Triglav. Azaz: ’három fej’. Ezekből a legmagasabb 2863 méterről néz szét a festői tájon. A Triglavon kb. 1600-1800 m-ig felautókázni lélegzetelállító! S nem kis mutatvány. Az 75. (ennyi van összesen) hajtűkanyar után érezzük: utunk végén nyugodtan jelentkezhetünk egy autóüldözéses krimibe…

Letekintve látjuk e fenséges égbetörő csúcsról csillogni Bled és Bohinj tavakat vagy a kajakozásra vagy (vadvízi) evezésre hívogató áttetszően tiszta Soca folyót. Aztán lekanyaroghatunk a híres Isonzó folyóval, útközben több I. világháborús hadállás, kihunyt tűzfészek emlékénél eltűnődhetünk: miért kényszerített ide az osztrák, német politika, hadvezetés több száz ezer alföldi, erdélyi, felvidéki magyart s nem magyart értelmetlen tömeghalálba, hogy azután az élve hazatérőket pedig idegen járomba hajtsák. Mi, magyarok jobb szeretünk béketuristaként érkezni s rácsodálkozni – mondjuk – a postojnai-cseppkőbarlang csodáira. Az Isonzó völgye, a smaragdszínű folyók, Bovec, Kobarid és Tolmin, egyaránt vonzó a nyugalmat keresők, és az adrenalinnal teli kihívásokat kedvelők számára. Számos vízi sportra van lehetőség, de külön élményt jelent a vitorlázó ejtőernyőzés, sárkányrepülőzés és hegyi kerékpározás.

Ezután ámulhatunk bele Bled városkájába. (Mint Miskolc-Lillafüred vagy a székelyföldi Maroshévíz). Kocsival kényelmesen 5-5,5 óra alatt odaérhetünk, szállást érdemes előre foglalni. Bohinj és Bled környéke sok kirándulási lehetőség nagyon jó kikapcsolódás lehet egész évben. A számtalan rekreációs lehetőséggel, kongresszusi teremmel, kaszinóval és golfpályával fölszerelt Bled bámulatos, nyüzsgős hely.

A hegyek kapuja

Lépjünk hát be! Mese- vagy kalandkönyvbe illő völgy ölelésében egy gleccservájta, smaragd és türkiz színekben játszó gyógyvízű tó, közepén egy szigettel, rajta kis kápolnával. Szlovénia egyik jelképe, legismertebb panorámás látványa. Talán júliusban, a Rikli fesztivál idején a legszebb, amikor ezernyi kis gyertya úszik a vizén. Kínálja magát a legenda, a mese. Kishajóval, a plentával odasuhanunk hát. Ha kedvesünket karjainkban fölvisszük a 99 lépcsőn – örök páros boldogság vár ránk. Ha pedig a Csodatevő Madonna barokk stílusú kegytemplomában háromszor húzzuk meg a „kívánságharangot”, s kérhetünk valamit a Jóistentől. Bár bárhol megtehetjük ezt, „csupán” hinnünk kellene Benne… Amihez templom sem szükséges.

Másik magasba törekvő élményünk a tóparti sziklaszirten büszkélkedő lovag- vagy kastélyvár. A XI. szd. óta uralja a mágnesként vonzó, mézeshetekre is kitűnő tájat. Ma múzeum.

A lelki töltekezés (előtt/után próbáljunk ki helyi pannon-alpesi-mediterrán ihletésű ételeket, legfőképp a bledi krémest. A szlovén módra készített, édes, húsos vagy zöldséges töltelékkel töltött réteseket és krémeseket, továbbá scsevapcsicsát feltétlenül meg kell ismernünk! Ízletesek a kásák és fonott kalács vagy koszorú alakú kenyerek is. Igazi szlovén sajátosság az ünnepi alkalmi potica és žganci. Sokféle tengermelléki, Száván- és Dráván-túli borral öblíthetjük le a finom falatokat, vagy enyhíthetjük szomjunkat. Alsó kép: A híres finom szlovén krémes

Következzék a Vogel-hegy felvonója, hogy igazi tiszta levegőt szívhassunk. A szép modern kabin 10-15 perc alatt ér fel az 1600 méteres hegy tetejére, amely szívszorítóan lenyűgöző. A hegy tetejéről tovább utazhatunk egyszemélyes felvonóval egy még magasabb helyre is, illetve gyalog le lehet sétálni Bohinj városba. A másik, kissé nyugatabbra kinyitható ékszerdoboz: Bohinj, a Júliai-Alpok szívében lévő gyönyörű Bohinji-tó melletti rét falvainak csodaszép völgye. Tóval.

Az emberléptéke, tiptop rendezettsége

miatt kellemes ország lapogatásra csábító mesekönyvében újabb legenda: amikor Isten befejezte a világ megteremtését, rádöbbent, hogy megfeledkezett egy kicsi, addig csendben várakozó embercsoportról - türelmükért cserébe nekik ajándékozta a világ legszebb helyét, melyet a világ azóta is Bohinjként ismer. A Bohinj-völgy 530 méter magasságban fekszik, kristálytiszta vizű tavának vizén kajakok, csónakok ringatóznak, partján kirándulók sétálnak, kavicsos strandján fürödni is lehet. A terület turistaközpontja a tó keleti partján fekvő aprócska település, Ribcev Laz. A Bohinj-tavat körülvevő hegyeket különböző nehézségű túraútvonalak hálózzák be. Az egyik legszebb kirándulás a tótól keleti irányban, a 78 méter magas Savica-vízeséshez vezet. A tó déli partján magasodó, kétezer méternyi Vogel-hegycsúcsról lélegzetelállító látványban gyönyörködhetünk a kilátóból ahová libegő visz fel. Szlovén Szalajka.

Hasonlóan közel, kb.4 km-re észak-nyugatra Bledtől újabb csoda vár: a Vintgár-szurdok. Méltó társa a székelyföldi Békás-szorosnak. Neve a német Weingarten elnevezésből ered – szőlőültetvények a közeli Podhumban –, vagy abból, hogy a szurdok keresztmetszetének alakja a borospohár alakjára emlékeztet. Szlovénia első turisztikailag rendezett szurdokát a Radovna folyó vájta ki, Gorje közvetlen szomszédságában. 1,6 km hosszú Vintgár-szurdokot a Radovna folyó vízesései, medencéi és zúgói teszik felejthetetlenné. A szurdokon keresztül a folyó felett lévő fapallós hidakon át és a sziklák oldalához rögzített fafolyosókon (Žumrovh galerijah) tanösvény vezet, amely a 13 m magas Šum-vízeséssel fejeződik be. A Vintgár emberi kéz által épített, látványossága: a bohinji vasútvonal egyíves kőhídja, amely 1906-ban épült és 33,5 m magasban halad át a szurdokon, valamint a gát, ahonnan a víz a 'Vintgar pod Šumom' kisebb vízerőműhöz vezet el. A szurdok végéből kisebb kaptatóval el lehet jutni a Szent Katalin templomhoz... A különleges éghajlati és mikrodomborzati körülmények miatt, a Vintgár-szurdokban számos olyan növényfaj található, amely különbözik a területre jellemző növényzettől.

Ezután Krajnska Gora városka felé vesszük az útirányt. Igazi turistaparadicsom sok kikapcsolódási lehetőséggel. Kedvezményekkel, átlagos árú szobák, apartmanok ideális helye kedves vendéglátókkal szép környezetben, bőséges és finom étkezéssel. Egyedüli magányos fölfedezőként, alkotóként, intim párosban, de gyerekekkel is nyugodtan mehetünk, sőt vihetjük házi kedvenceinket, így kutyust.

Krajnska Gora elbűvölő kis alpesi hely

az olasz-osztrák-szlovén hármas határ vonzásában. Egész évben népszerű turistaparadicsom. Szavatolt biztonsággal, sikerrel kapcsol ki a napi mókuskerékből. Mindig láthatók a sífelvonók és –pályák, hiszen közvetlenül a falu alól indulnak, így pl. Rateče, ahol a földkerekség egyik legnagyobb síugrósánca található. De az év minden szakában élvezhetjük a szállodák wellnesz részlegeinek áldásait (medencék, szaunák, pezsgőfürdő, szolárium, merülő- és fitneszterem, masszázs, sőt vízesés).

De a családi panziók között van olyan, ahol fafűtéses dézsa vár a kertben. Több helyütt szabadtéri bár kínálja itókáit, amint sétálunk a hangulatos utcácskákon, melyeket néprajzilag-építészetileg érdekes épületek szegélyeznek. Tenyérnyi piacát is barátságos légkör lengi be, akár a városkát. A rend, a tisztaság, a természet- és vadvédelem elsőrangú.

Vezetett túrákat szerveznek számunkra, de önszántunkból is sok helyre eljuthatunk. Pl. 2 km-nyi bicikliúton laza sétával eljuthatunk a Jasna-tóhoz, ami a városközponttól. Pompás nézelődő- és fürdőhely. Egy felvonóval (lanovka) föllibeghetünk a hegyre, és gyönyörködhetünk a kilátásban. Visszafelé egy remek kis száraz-bob-pályán csúszhatunk le. És lehetőség van az aktív hegyi kerékpározásra, vitorláző ejtőernyőzésre, sziklafalmászásra stb. is. Kranjska Gora nyáron a természetben lévő rekeráció és sport miatt népszerű. A közeli Felső-völgy (Zgornjesavska dolina) a néprajzi drágakövek, a modern extrém sportok helye. Vannak kaszinói, éttermei, múzeumai, de Bike Parkja, sporttábora, sőt orosz kápolnája is.

 

Hazafelé jövet két-háromórás sétával (s egy jó élő GPS-szel) becserkészhetjük Ljubljanát, a Száva partjára épült, 276 ezer lelket számláló ősi települést. Már a római kor idejéből ismert a település, akkor a város neve Emona volt. Itt vezetett át az antik világ híres Borostyán útja az Adriáig. A barátságos város legjelentősebb műemlékei a barokk korból származnak. Monarchia idején a város neve Laibach volt.

 

 

 

Ljubjana: nyugalmas, pannon-mediterrán hangulat

A városnézést kezdjük a várral, amely a főváros jelképe (Ljubljanski Grad). Tövében terül el tenyérnyi helyen a nemzeti költőről, France Preserenről elnevezett tér. Nemcsak összekötőkapocs a központi rész és az Óváros között, hanem a helyiek kedvelt találkozóhelye is. A téren áll a költő szobra, a közelben pedig Ljubljana legtöbbet fényképezett hídja a Hármas-híd áll. A híd két oldaláról lépcsők vezetnek a folyópartra, a helyiek kedvelt, korcsmákkal, kávékimérésekkel teletűzdelt korzójára. A folyó jobb partján régi városrészek díszlenek, míg bal partján az új városnegyedek terülnek el. A régi jelleg harmonikusan összefonódik az újjal. Rövidke sétával a nemzeti opera, a városháza s múzeumok sora mellett elérjük a város legnagyobb, 1813-ban kialakított lombos játszóterét, a Tivoli Parkot is.

 

 

 

 

 

 

 

Ezután vehetjük az irányt a horvátnál jóval rövidebb, ám annál szebb tengerpart felé vagy hazafelé.

Ez utóbbi esetében főszereplőnk a Muraköz („inter Draua Murakuz” - 1281. évi magyar királyi oklevél legkorábbi írásos dokumentum). Dunántúlias-pannon szelídségű dimbek-dombok déli csücskén Pince és Hármashalom, északnyugati szegletén Magasfok, Hegyszoros, Határfalu, és van Vashidegkút is. (Odaát, osztrák oldalon meg Vasgyűrűbükszád és Fölöstöm.) Emerre meg Borháza, Seregháza, Alsócsalogány, Búzahely, Csendlak, Gesztenyés, Muramelence, Tiborfa, Úriszék, Vaskovácsi, Hídvég, Véghely… Csupa Zrínyi, Jókai tollára illő szépnevűség. Akárcsak a Felvidéken vagy Erdélyben…

A történelmi Magyarország szerves részeként a középkorban Zrínyi-birtokokhoz, 1920-ig Zala vármegye csáktornyai járásához tartozó terület fő folyója a Dráva, mint történelmi határfolyó. Ma békésen folydogál, de mindkét partján, a tartozott területen ma is érezhető a hajdani egység, a békés egymás mellett élés, a historikus hangulat. És az „egy piciny »van« mindig többre tanít, mint egy mázsa »kellene lenni«. Néhány „pici” példa.

Domonkosfalva: 13. századi román stílusú templom, Felsőlendva: Nádasdy-vár, Nagytótlak (Selo): Szent Miklós körtemplom… A XIII. századi román stílusú kis épület érintetlenül őrzi eredeti állapotát, képet alkot a Magyar Királyság Árpád-kori templomairól. Késő gótikus freskói korabeli magyar arcokat, öltözeteket mutatnak be.

Gondolatok muraközi képeslapra

Lendva (Lendava) – a Hahót-nemzetség, Bánffy-család birtokán ma is áll az Eszterházyak építette vár. E táj szülötte – mások mellett - a magyar neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere, Zala György, Pataky Kálmán Amerikában világhírnévre szert tett operatenor, valamint mindannyiunk nyelvtanuló éveinek szótármestere, Hadrovics László. Lendva a muraközi magyarság szellemi központja, fellegvárának tekinthető Bánffy Központ, amely éppúgy monarchiabeli hangulatot idéz, mint pl. az egykori polgári iskola Széchenyi- és Kossuth-emléktáblákkal; a Hajós-ház, homlokzatán Kakasdi Hajós Mihály, a polgárosodás meghatározó egyéniségének emléktáblájával; az egykori Korona Szállóból kialakított Városháza. Az egykori alsólendvai Hungária Esernyőgyár, az Osztrák–Magyar Monarchia magyarországi részének első ilyen jellegű létesítménye volt. A kultúrotthon-művház 2004-ben készült el Makovecz Imre tervei alapján. Különlegessége még az egyedi paraffinos termálvízű, olimpiai és gyermekmedencével is bíró, téli-nyári „Szőlőfürt” termál.

Muraszombat( Murska Sobota, Mürska Sobota) – a Barkóc, Battyánfalva, Falud, Kisszombat,, Korong, Lendvanemesd,, Murahalmos, Muraszentes ölelésében elterülő település egykoron Széczy- és Szapáry-birtokként virágzott. Bocskainak ellenállt, de az oszmán, Habsburg-, majd horvát hódítás legyűrte. 1919-ben itt kiáltotta ki Tkálecz Vilmos a Vendvidéki Köztársaságot, a szlovén autonómia mozgalmak a függetlenné kikiáltandó Szlovenszka krajina székhelyének szintén ezt a várost kívánták megtenni. 1920-ban pedig nagyhatalmi, háttérhatalmi támogatással össze-visszafirkálták az 1814 (Szent Szövetség) óta fennállt európai status guo térképét, újabb tragédiáknak kiszolgáltatva, kényszerítve nemzeteket, népcsoportokat, hogy még végzetesebb világégésbe zuhanjon a kontinens. Háborús gócpontok, tűzfészkek nemhogy megszűntek volna, de tovább szaporodtak, s napjainkban végveszély fenyegeti Európát. Ennek csakis egy új közép-európai, duna-kárpáti szoros szövetség képes ellenállni.

Egykoron zökkenőmentesen jártak át a határokon, országokon a mesteremberek, művészek, Mátyás király birodalmában éppúgy, mint a Monarchiában. A Budai Nyomda nagy hatás- és vonzáskörben sugározta a délszláv műveltséget is, majd a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Délszláv írók című kiadványsorozatával közvetítette a szláv műveltséget. Persze úgy ildomos, ha ez oda-vissza működik.

Már ezeregy halál (hiljadu i jedna smrt) sújtotta e térséget a nagyhatalmak „jóvoltából”, ideje hát tanulnunk ebből s a saját hibáinkból. Erre számos szlovén, horvát, lengyel, cseh, osztrák s persze magyar bölcselet, vers vagy irodalmi és zenemű igyekezett megoldást, választ találni. A szlovén mezőkön, hegyoldalakon sűrűn legelésző tehenek láttán „ugrik be” Németh László „tejtestvériség” tökéletes metaforikus szóképe. Az előzményeket jelentő Peseren, Krleza, Kossuth, Széchenyi, Bartók Béla s John Maynard Keynes világhírű közgazdász (tevékeny résztvevője a Párizs-környéki, így a trianoni békediktátumok tárgyalásmeneteinek, saját főnökét, Lloyd George-t pincemélyre minősítve, számtalan nemzetközi gondolkodóhoz, tudóshoz hasonlóan) "lidércnyomásos, cinikus, kegyetlen" jelzőkkel illette, "humánum alatti"-nak minősítette Párizs-Saint-Germaint-Sevres-Trianont. Keynes és haladó gondolkodású korszak-kortárs nyomán Németh megfogalmazza (legteljesebben) a

Most, punte, silta - híd

című cikkében a „tejtestvérek" gondolat lényegét: „Tejtestvéreinknek neveztem egyszer a szomszédos népeket. Azaz: „Nem egy anyától lettünk, de egy sors tejét szíttuk. Ez a közös tej üt ki történetünk, társadalmunk és politikai küzdelmeink hasonlóságában. Különösen a Német-római Birodalom és a kelet népviharai közé szorult duna-kárpáti népek sorsában mennyi az azonos. Még a nagy dátumaik, a nagy politikai és irodalmi szerepeik is csaknem ugyanazok.”

Tejtestvérek vagyunk, azoknak kell lennünk a „minőség forradalma”, az „emelkedő nemzet” és a legkorszerűbb cselekvő hazafiság jegyében. Lényege: „a biztonságosabb, erősebb, nagyobb haza igézetében" a közép-európai népek szolidaritása mellett tett hit, amely megalapozza, hangsúlyozza, hogy Közép-Európa, Köztes-Európa, Duna-Európa, kis népek öve „csak gyökeres társadalmi megújulás integrációjában kovácsolódhat újra egységes régióvá.” A „ki volt itt előbb” ősisége, a birtokvágy, vetélkedés s egyéb káros hívságok mellőzésével a „minőség forradalma” és a „tejtestvérek" előremutató, a mai brüsszeli bürokráciától mentes megoldásának csak egymással kölcsönhatásban van értelme. E két eszményfogalomhoz természetesen fel kell nőnie a Lengyelhontól Cseh- és Magyarországon, Szlovákián és Erdélyen át Horvátországig, Szlovéniáig terjedő sorsközösségeknek. Különben a jövendő sötét fellegei újfent ránk viharoznak. Ezt fölismervén látnak újra napvilágot az új Kárpáti Közösség, Kárpát-Danubia s hasonló elnevezésekkel egy új szövetség elképzelései, lengyel, cseh és más felelős közép-európai írásokban.

A szlovén szépségek közepette, a hegyoldalakon egyelőre békésen legelésznek a tehénkék… A táj ezer színben pompázik, hétágra süt a nap… Nyári kalandozásunk megerősít bennünket: a dolgokhoz való viszonyulásunk a fontos mindenben. Barátságos közeledésben, megismerésben egyaránt. Mert bizony szlovén szomszédunk is nezvami sosed (’ismeretlen szomszéd’). Tehát ha jó szomszédságot akarunk, akkor át kell köszönni, át kell menni, beszélgetni, ismerkedni.

Kép, szöveg: Oszlánszki Tamás Elitmédia Képtár