Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév


490 évvel ezelőtt zajlott le a mohácsi csata a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között, amely akár magyar győzelemmel végződhetett volna, végül súlyos vereségbe torkollott, ám nem ez, hanem Buda 1541-es elfoglalása jelentett fordulópontot. A másik évforduló: idén 450 éve, hogy Szigetvár védője, Zrínyi Miklós költő és hadvezér dédnagyapja, szintúgy Zrínyi Miklós 200 hős katonája élén a várból kitörve lelte halálát és rá két napra halt meg a világuralomra törő I. (Nagy) Szulejmán szultán is. A vár eleste voltaképpen – mint az 1456-os nándorfehérvári diadal - Európát megmentő győzelem volt. Magyar és Kárpát-medencei, közép-európai összefogás eredményeként. Ezt kéne bevésni az agyakba Pozsonytól Brassóig, Munkácstól Csáktornyáig s azontúl …

 

Az oszmán hódító áradatot megadás helyett győzelemmel felérő vereséggel végződő, végsőkig tartó ellenállás árán megakasztó kétszáz várvédő mai városa tapintható történelmi örökség birtokosa. A végvári hangulat, historikus várséta, Zrínyi-korabeli viseletek, fegyverek s maga a vár, a Szulejmán-dzsámi, a megújult múzeumi tárlat megtekintése történelmi ismeretekkel, nemzeti büszkeséggel tölt el idelátogatásunk alkalmával. Ilyen fennkölt pillanatokért, élményekért érdemes betérnünk Szigetvárra!

Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 emlékév nemcsak azért fontos, mert kerek évforduló. A Zrínyi-hagyománynak meghatározó szerepe a magyar nemzeti és önazonosságtudatban. A reformkor nagyjai a költő Zrínyi Miklós műveit nemcsak felfedezték és kiadták, hanem újra is értelmezték. Ez, az ő máig nyúló gondolati és érzelmi hatása révén, a mai világbeli önreflexióinkba is beépült. Így mindaz, amit a szigetvári-csáktornyai emlékvilág nekünk örökül hagyott, az ott van valahol Kölcsey Himnuszának szellemiségében, s ennek köszönhetően a mában is. Így a Szigetváron elesett Zrínyi Miklós története, ősforrás a magyar nemzeti mitológiában és tudatvilágban. Ezért az emlékévben arra is törekszünk, hogy Zrínyi Miklós és az 1566. augusztus 5-én kezdődött, szeptember 7-ig tartó szigetvári ostrom emlékét megtisztítsuk a ráaggatott történelmietlen gondolatoktól és ezzel folytassuk, s ha kell, kiegészítsük reformkori elődeink munkáját. Másrészről mindent megteszünk azért, hogy a szigetvári történelmi emlékhelyek felújítása elkezdődjön, hogy ezzel a magyarság Trójája élvezhető tárgyi valósággá váljon. Harmadrészt pedig oly programokat készítünk elő, főleg a 2016. szeptember 6-11. közötti Zrínyi Napokra, hogy annak országos, sőt azon túl is, híre legyen. S ez akkor, vagy később, akár évek múlva is, sokakat arra késztessen, hogy Szigetvárra mindenképp el kell menniük. Ekként foglalható össze a kiemelkedő rendezvénysorozat Hóvári János, az emlékbizottság elnöke nyomán, aki jeles turkológus professzor és volt ankarai nagykövet is.

Ez év február 13-a óta számos rendezvény zajlott Szigetváron, Pécsett, Budapesten, Csáktornyán, Zágrábban és Isztambulban. Horvátország szintúgy Zrínyi emlékévet hirdetett meg, nagyszabású rendezvényekkel. hazánkban a várostrom évfordulóján a hősi halált halt Zrínyi Miklós és bajtársainak emléke előtt Kolinda Grabar-Kitarović horvát és Áder János magyar államfő tiszteleg. A tervek szerint Recep Tayyip Erdoğan török államfővel pedig együtt emlékeznek a Szigetvár környéki dombokon a végsőkig való küzdelem, kitörés után két nappal elhunyt I. vagy Nagy (Törvényhozó – ’El Kanuni’) Szulejmán szultánra is. S ez példa lehet az egész világnak: a történelmi szembenállások és a múltbeli tragédiánk nem lehetnek akadályai a XXI. századi kapcsolatépítéseknek. Értjük, elfogadjuk, hogy török barátainknak Szulejmán szultán nevezetes történelmi hős, és tiszteljük az emlékvilágukhoz való ragaszkodást. Eközben viszont hangsúlyoznunk kell azt a történelmi tényt, hogy a neves oszmán uralkodó verte szét a középkori Magyar Királyságot úgy, hogy annak 1566-tól 1920-ig és máig ható következményei is vannak…

Kétségbevonhatatlanok Hóvári professzor szavai, miszerint a történelmet nem lehet visszacsinálni. A múltért a mát okolni butaság. Egyébiránt: a magyarok és törökök közötti barátság megbonthatatlan. Ősi gyökerei a Fekete-tenger előterébe, illetve Közép-Ázsiába nyúlnak vissza. A lengyeleken kívül soha egyetlen nemzet sem állt ki mellettünk úgy az elmúlt háromszáz esztendőben, mint ahogyan a törökök tették. Néhány példa: Bocskai István, Bethlen Gábor támogatása; Rákóczi és a vele tartó kuruc emigráció, s itt ne feledkezzünk meg Zrínyi Péterről és Frangepán Ferencről, akik 1670-ben török és francia segítséggel felkelést akartak kirobbantani a magyar és horvát érdekeket soha figyelembe nem vevő Habsburg-ház ellen. Ezért e két hazafit Bécsújhelyen (Wienerneustadt) lefejezték. Mindketten nemzeti hősök Horvátországban, de azok nekünk is. Csáktornyán ott lenne a helye a zágrábi török nagykövetnek, hiszen Zrínyi Péterrel új kapcsolatok kezdődtek az addig törökellenes nyugat-magyarországi főurak és a Fényes Porta között. Zrínyi Péter leánya, Zrínyi Ilona 1703-ban halt meg emigrációban a törökországi Izmitben, Thököly Imre feleségeként. Aztán ott van Kossuth és a 48-as és a világháborús emigráció vagy Kállay Miklós menedéke. Avagy az 1929-es világgazdasági válság idején háromezer magyar család befogadása. És a közös történelmi emlékek ápolásának nemes gesztusairól példát vehetne dél-keleti és északi szomszédunk!

Egyszóval, a vérzivataros múltra a fentiek figyelembevételével kell néznünk. Erre már a Mikes Kelemen leveleit olvasó a reformkori nagyjaink is gondoltak. Vagyis többféle nézőpont létezik. Legjobb a tárgyilagos, sokoldalú, árnyalt szemlélet. Ennek jegyében ápoljuk a magyar-török történelmi emlékeket is itthon; a TIKA (Török Együttműködési és Fejlesztési Ügynökség) fölöttébb sikeresen bekapcsolódott a magyarországi török emlékek felújításába. Ennek egyik látványos eredményeként fog ragyogni fényében a Rózsadomb névadó „szíve”, azaz Gül baba türbéje.

Mindeközben ne feledkezzünk meg a dédunokáról: a költő és hadvezér Zrínyi Miklós szintén jles törökverő volt, sőt jeles állam- és szövetségszervező. (Ezért gyilkoltatták meg a Habsburgok!) Ez a Zrínyi építtette Zrínyi-Újvárat, a török által 1664-ben elpusztított erősség maradványait a Nagykanizsa vonzáskörzetében fekvő települések, Belezna, Őrtilos és Murakeresztúr találkozásánál Padányi József hadmérnök, egyetemi tanár vezetésével honvédtisztjelöltek ástak elő, tártak fel más intézmények közreműködésével. Ez idő szerint maradék-Magyarországon ez az egyetlen Zrínyi-vár.

S hogy napjainkat se hagyjuk ki: ott járván többször, tapasztaltam: Törökország sok tekintetben Nyugat, illetve nyugatosabb, s nem csak Isztambul... Mi több, erősebbek ott a globalizációs hatások, mint Közép-Európában, ennek következtében az ország fejlődése nemcsak európai, de mindenképp előrevivő. Vannak viták, de nem zárja ki egymást a nyugatosság és az iszlám. A török iszlám hagyomány szúfi gyökerű és hanefi, amely nyitottságot hordoz magában: semmi köze az ortodox iszlámhoz! A török-magyar kapcsolatok? Jók. Orbán Viktor miniszterelnök 2013. december 17-18-i hivatalos látogatásán szinte minden fontos területet illetően megállapodást írtak alá és új együttműködések kezdődtek el.

A Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév jegyében augusztus 28-án Zrínyi-emlékművet avatnak Szigetváron, megemlékezést és szentmisét tartanak szeptember 2-án Gyulán. A szeptember 6-i Zrínyi-napok keretében szeptember 5-én bemutatják a Zrínyi 1566 című rockmusicalt a szigetvári várban. Másnap megnyílik a Szigetvár ostroma 1566. Szulejmán szultán utolsó hadjárata című nemzetközi konferencia a pécsi Tudásközpontban, valamint a Zrínyiek c. kiállítás a szigetvári várban, kegyeleti emlékező szentmisét tartanak a helyi Szent Rókus templomban

Szeptember 7-én kegyeleti emlékülés lesz, szeptember 8-a török nap: elsősorban török programok zajlanak a város színpadain. Szeptember 9-e: horvát nap, horvát programokkal, de felvonulnak a magyarországi hagyományőrzők is. Horvát nyelvű emlékező szentmisét is tartanak a Szent Rókusban.

Szeptember 10-én a magyar családokat várja Szigetvár. Másnap a turbéki Segítő Boldogasszony templomnál vehetnek részt hívek s érdeklődők emlékező szentmisén. E napon Szigetvár 3 színpadán zajlanak különböző programok, majd irodalmi és zenei műsorokkal gazdagított ünnepi emlékülés zárja a rendezvénysorozatot.

Tamás Éva – OSZTT