Drágám, add az életed! – magyar módra


Ha csupa nega és alacsony az alapvető országmutatók sora ám idejön szép uniós summa, itt szedik a legtöbb adót s itt büntetnek azonnal és a plafon tetején – akkor hová lesz az a tömérdek pénz, hová a közjó szolgálata, a jobbítani akarás s egyáltalán az ún. demokrácia?

Ha drasztikusan nem nő a termelő munkahelyek száma, nem jut pénz az iskolára, kultúrára, az egészségügyre, szétszakadt a szociális rendszer, szakadék szélén táncol a nyugdíjrendszer, elavult a vasút- és közúthálózat, a gépjárműpark, legkevesebb jut családra, gyermekre, idősekre, hadseregre (ennek drágán meg fogjuk fizetni az árát; vö. 1918-20!). S egyáltalán jóformán mindenben az uniós és a visegrádi országok hátsó fertályán kullogunk… De: nálunk az ország jobban teljesít abban, hogy itt a legtöbb és legmagasabb az adónemek fajtája, nálunk büntetnek – de azonnal s magasan - mindenért – akkor hová lesz a közjó szolgálata, a jobbítani akarás, az ún. fejlődés? Ha lenézik a kisembert, az értelmiségit, köztük – bölcsitől a középiskoláig – pedagógust, az egészségügyi kiszolgálókat (ápolónő, altatós stb.), sőt befírolják és kizsebelik (lásd: BAUMAG!), lenézik, kiröhögik és átverni próbálják a médiát (pl. perbe fogják az oknyomozókat, tényfeltárókat; lásd legutóbbi migráns-ügy/index), ha lépten-nyomon kiderült, hogy dölyfösek, füllentősek, enyveskezűek az egymást vállvetve közös erővel legfelső kasztba tömörített megélhetési politikusok – akkor mitől is volna itt demokrácia? Legfönnebb kleptokrácia és poszt-feudálszoclib Mutyisztánia.

És most nézzünk egy kézzelfogható fekete példát az honi egészségügyről! Rákbeteteg, daganatosok, gyógyszer és vidéke…

Ha az éves gyógyszerkiadások összegét lakosságszámhoz viszonyítva nézzük, kiderül, hogy a visegrádi országok közül a legjobb helyzetben Szlovákia van, ott ugyanis átlagosan 209 euró/fő az állami támogatás összege, ehhez képest hazánkban csaknem feleennyi pénzből gyógyulhatnak az emberek. Nálunk ugyanis az állam átlagosan 119 eurót költ egyetlen betegre – tudhatjuk meg Thomas Straumits, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete elnökének friss tanulmányából.

Ráadásul Szlovákiában a betegek megkaphatják a legújabb gyógyszereket is, amelyekhez itthon egyedi méltányossági kérelem alapján is nehéz hozzájutni. A tanulmány szerint Magyarországnál GDP-arányosan egyébként csak Lengyelország költ kevesebbet.

Egyre apadó közkiadások

A megismert összehasonlító adatok alapján egyértelmű, hogy nemcsak az összeurópai mezőnyben vagyunk lemaradva, hanem szűkebb régiónkban is harcolnunk kell a képzeletbeli dobogó legalsó fokáért. A konkrét adatokat nézve elmondható, hogy a magyar gyógyszerköltés még a V4 összehasonlításában is alacsony, ráadásul a vizsgált államok közül egyedül Magyarországon csökken a nettó állami gyógyszerközkiadások szintje (miközben a hazai GDP növekvő tendenciát mutat). Lengyelországban mérsékelt növekedés, Csehországban és Szlovákiában stagnálás történt e téren.

A most készült közép-európai tanulmány a visegrádi országok gyógyszer-finanszírozási metódusait elemezte és hasonlította össze egymással 2010 és 2015 között, és egyben új megközelítéssel és pontos adatokkal is szolgált. Thomas Straumits felhívta a figyelmet arra: hazánkban jelenleg nem ismert a gyógyszerekre fordított állami kiadások valódi értéke, és a széles körben használt OECD-adatok nem nyújtanak pontos képet egy adott ország gyógyszerkiadásain belül az állami támogatások mértékéről. Éppen ezért a tanulmányt publikáló szakértők, egészségügyi közgazdászok hónapokat dolgoztak az adatok összesítésén, elemzésén. A végeredménylehangoló.

Elérhetetlen gyógyszerek és gyógymódok

A szakértő kitért arra is, az innovatív gyógyszergyártók jelenleg is több mint 7000 gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, ezek közül több mint 1800 esetben daganatos megbetegedések kezelését segítő szerekkel foglalkoznak.

Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, az innovatív gyógyszerekhez való hozzáférés meglehetősen lelassult az országban. A daganatos betegségek kezelésére szolgáló innovatív szerekre átlagosan négy évet kell várniuk a magyar betegeknek. 2011–15 között 22 onkológiai terápiás területen 70 új készítményt törzskönyvezett az európai gyógyszerhatóság. Mindezekből azonban a magyar lakosság által alig érhető el valami. Pedig jelenleg nálunk a legmagasabb az EU-n belül az onkológiai betegek halálozási aránya.

Magyarországon kétszer akkora eséllyel halnak meg az onkológiai betegek,

mint amekkora az európai országok átlaga, miközben jelenleg is 30, már bizonyított hatékonyságú innovatív onkológiai gyógyszer vár támogatásra – szerepel az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének jelentésében. A daganatos betegségek kezelésére szolgáló innovatív szerekre átlagosan négy évet kell várniuk a magyar betegeknek. Nehézkes a legújabb onkológiai terápiák eljuttatása a magyar betegekhez. – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete közleményéből. Az ártámogatás megszerzése nem egyszerű, a készítmények 40 százaléka esetében ezt két vagy több alkalommal is kezdeményezni kell, így a hozzáférhetőségig átlagosan 1352 napra van szükség, ami a V4-országokban mérhető idő duplája. Ez az érték ugyanis Szlovákiában 487 nap, Csehországban 701 nap, Lengyelországban pedig 774 nap.

2011–15 között 22 különféle onkológiai terápiás területen 70 új készítményt törzskönyvezett az európai gyógyszerhatóság. Mindezekből azonban a magyar lakosság számára alig érhető el valami. Pedig ha a várható élettartam csak egy évvel emelkedne, az már négyszázalékos GDP-növekedést hozhatna. Holott harminc fejlett és fejlődő országot vizsgálva kiderült az is: az elmúlt években (2000–2009) bekövetkezett várható élettartam-növekedés 74 százalékát az innovatív gyógyszereknek köszönhetjük!

Mégis, jelenleg Magyarországon a legmagasabb az EU-n belül az onkológiai betegek halálozási aránya, a fiatalkori (0–64 év) adatokat vizsgálva pedig elmondható, hogy az európai országok átlagához képest egy magyarországi onkológiai beteg kétszer akkora eséllyel hal meg – írták a közleményben. Pedig a fejlett országokban az elmúlt két évtizedben (1991–2011) a modern gyógyszereknek köszönhetően több mint 20 százalékkal csökkent a daganatos betegek halálozási aránya. Ám amíg ez a csökkenés 24 százalék volt az Egyesült Államokban, 22 százalék Kanadában, 21 százalék Ausztráliában és szintén 21 százalék Angliában, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban, addig csak 12 százalék Magyarországon.

De nem csak e tekintetben vagyunk lemaradásban. Ha azt vizsgáljuk, hogy a kelet-közép-európai országokban 2010 és 2015 között hogyan növekedett az onkológiai gyógyszerekre fordított összeg, az látható, hogy ez szinte Magyarországon a legalacsonyabb, alig négy százalék, miközben a többi vizsgált országban 6-8 százalékos növekedés látható. Hazánkban mindösszesen a GDP 0,69 százalékát fordítjuk vényköteles gyógyszerek ártámogatására, és jelenleg is több mint 50, már bizonyított hatékonyságú innovatív gyógyszer – köztük 30 onkológiai készítmény – vár támogatásra.

Némethi Erika, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója úgy véli, hogy nehézséget okoz az innovatív gyógyszerek befogadása esetén, hogy a gyártók nem tudják, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár milyen kritériumrendszer alapján dönti el, hogy végül mely terméket fogadja be s melyiket utasítja el. Ez a bonyolult, többszereplős döntési folyamat kívülről nehezen követhető. Fontos volna, hogy a betegek gyógyulási esélyei legalább olyan súllyal jelenjenek meg a befogadási döntésekben, mint a gazdaságossági szempontok.

Jelentős visszaesést jelentett, hogy 2011–13 között a gyógyszerkasszát 30 százalékkal csökkentette a kormány, így azóta alig fogadtak be innovatív hatóanyagokat. Legutóbb 2014 januárjában volt jelentősebb, 11 innovatív készítményt érintő befogadás. Eközben egyes országokban már az európai hatósági engedélyek kiállítása után is hozzáférhetnek az új gyógyszerekhez a betegek. A forgalmazás szinte azonnal megkezdődhet, míg nálunk erre hosszú éveket kell várni…

Kérdés: ki a betegbarát, a honfitárspártoló döntéshozó?!