Az olvasók háromnegyede bedől az álhíreknek


Hallgatjuk a híreket, de a hírek nem hallgatnak ránk. Negyvenéves megállapításom igazabb, mint valaha! Alapja még erősebb: az értelmiségi feladta a hír, a tudósítás és a vélemény oly fontos hadállásait, hatalmi eszközzé vált. A hatalom pedig gyatrább-gagyibb, mint bármikor.

A tengeren túlii felnőttek 75 százaléka elhiszi, amit az álhírek állítanak. Az Ipsos Public Affair és a BuzzFeed News kutatása szerint akik a facebookot tekintik fő hírforrásnak, hajlamosabbak elhinni a hamis híreket.

A kutatás résztvevői hat hírt kaptak kézhez, három igazat és három hamisat. Ezekről kellett megállapítaniuk, hogy igazak vagy sem. Kiderült, hogy az emberek többsége képtelen különbséget tenni a valódi hírek és az álhírek között, illetve hogy hajlamosabbak elhinni azokat a híreket is, amik nem illenek ideológiai képükbe.

Akik azt hitték, emlékeznek egy sztorira a hírekből, azokat megkérték, hogy értékeljék, mennyire igaz az adott hír. A valódi hírek magasabb pontszámot kaptak, de akik úgy emlékeztek, hogy egy hamis hírrel már találkoztak, 75 százalék elhitte, hogy az igaz. A valódi híreknél 83 százalék volt ez az arány.

A kutatásban résztvevők 33 százaléka állította, hogy találkozott az eléjük tett hamis hírekkel a választási kampányban. A valódi híreknél 57 százalék volt ez az arány. Amire a leginkább emlékezni véltek a minap csúfosan megbukott ultraliberális Hillary Clintonnal volt kapcsolatos, a cím szerint Holtan találták az kiszivárgott emailekkel gyanúba hozható FBI-ügynököt. 22 százalék találkozott ezzel a hírrel a kampányban, holott nem volt ilyen hír.

Hogy mi a helyzet mifelénk? Egyáltalán nem állunk jobban, legföljebb annyiban, hogy nálunk a közöny az egeket veri, így még az álhírekkel sem lehet mit kezdeni. Az újságírást elsilányította a hatalom, a hatalmat eltorzította önérdekű önmozgásos kleptodemokráciája.