Világstatisztikák: nem tükröznek növekedési fordulatot


Hiába számolnak a jegybanki jövőre négyszázalékos gazdasági növekedéssel, a jelenlegi helyzet alapján ez aligha fog összejönni, hiszen még a kormány optimista becslése is jóval alacsonyabb ennél. 

Meglehet, a négyszázalékos GDP-bővülés világszinten is kiemelkedő eredmény lenne, s akkor valóban okunk a magyar gazdaságpolitika csodájáról. Ehelyett azonban a nemzetközi összehasonlítások adataiból az látszik, hogy ha az azonos jövedelmű országokéval vetjük össze a magyar növekedést, akkor az idei adatok és a jövő évi becslések alapján a középmezőny végén darvadozunk. Más szóval tehát azokban az országokban nézve a gazdasági növekedés ütemét, amelyek hazánkhoz viszonyított fejlettsége GDP/főben mérve a +/- 30 százalékos sávon belül van. Azért pont ezeket az országokat vizsgáltuk, mert a gazdasági fejlettség különböző szintjein jelentősen eltérő növekedés a jellemző: a kevésbé fejlett gazdaságok általában erőteljesen, akár 8-10 százalékkal, a fejlettek pedig 0-3 százalék között szoktak bővülni évente, már amikor éppen nem zsugorodnak. A közepes jövedelmű államok pedig valahol a kettő között helyezkednek el; azaz Magyarországot velük érdemes összehasonlítani. (Bár hazánk a Világbank módszertana szerint éppen hogy csak, de magas jövedelmű ország, az alapvetően a fejlődő és fejletlen világgal foglalkozó banknál azért irreálisan alacsonyan van a léc.)

Ha vásárlóerő-paritáson, azaz a valós életszínvonal alapján nézzük az egy főre eső GDP-t, akkor a nemzetközi összehasonlításokban kiolvasható a mérvadók. Ezekből az látszik, hogy nemhogy nem kiemelkedő, hanem kifejezetten gyenge közepes a magyar növekedés. Bár vannak országok, amelyek sokkal rosszabbul állnak, a szintet azért nem a görögökhöz vagy a recesszióban lévő oroszokhoz kellene belőni.

Ahogy sovány vigasz, hogy Trinidad és Tobagóban rosszabb a helyzet, ha tudjuk mellé, hogy a vásárlóerő-paritáson alapuló számítás szerint ott jobban élnek az emberek, mint Magyarországon. Hasonló a helyzet, ha nominális értéken nézzük az egy főre eső GDP-t, azaz nem korrigáljuk az értéket az egyes országok eltérő árszintjei alapján. A listán szereplő nevek egy része ugyan változik, de a magyar helyezés nem nagyon.

Hazánk a nemzetközi összehasonlítások grafikonjain is a középmezőnyben szerepel, akár az idei, akár a jövő évi kilátásokat nézzük. Itt is vannak mögöttünk hatalmas bajban lévő országok, ahol sokkal rosszabb a helyzet. Valamelyest torzítja az például az adatokat Egyenlítői-Guinea, az olajban és korrupt politikusokban rendkívül gazdag országban ugyanis olyan eszement recesszió tombol, hogy az alig fért ki bármely grafikonra.

Ettől függetlenül az továbbra sem látszik, hogy min alapul Matolcsy optimizmusa, mert egyáltalán nem az látszik, hogy a magyar gazdaság középszernél akár csak egy csöppet többet lenne képes produkálni.