Mennyből az angyal


Miért nincs emlékkápolnája (mint a Csendes éj-nek), honnan ered ez a megható, kedves dal? Szentmihályi Mihály (1789), Boconád, Erdélyi magyar folklórmühely, Kolozsvári Magyar Opera, Bartók Béla, Dohnányi Ernő… A többit megtudhatja, ha idekattint.

Több nép anyanyelvén csendültek fel a legszebb karácsonyi dalok a december 24-én négy órakor kezdődő előadáson a Kolozsvári Magyar Operában. Nem marad ki a Mennyből az angyal sem. „A Magyar Opera amióta létezik, de legalábbis 1948 óta minden karácsony szombatján elődást tart, nagyon sokszor volt Diótörő, de volt János Vitéz, meg volt Ali Baba is. Az, hogy idén nem egy előadást tartunk, hanem olyan összeállítást, amelynek főszereplője a Gyermekkórus, éppen azért van, mert ha létrehoztuk egy évvel ezelőtt, akkor szerepet kell adni neki és helyzetbe kell hozni” – mondta az előadásról Szép Gyula igazgató. (Maszol)

Bal oldali képen: a Magyar Királyi Kolozsvári Színház (Trianonig 1920 óta román nemzeti színház. Jobb oldalt: ebbe a rusnya szocreál építménybe kényszerítették a magyar színjátszást és az operát.

A több mint 150 művészt és gyermeket megszólaltató, kimondottan erre az alkalomra készült előadás zenei koordinátora Horváth József karmester, a művek jelentős részét ő hangszerelte és ő is vezényli. Először hallhatja a közönség ebben a formában például a Go Tell It On The Moutains és az Amen című spirituálékat. A több nyelven felcsendülő karácsonyi dalok között részben a Paraliturgiából elhangzó részletek képviselik a magyar vonatkozást: Laczkó V. Róbert színművész, Szép Noémi Kriszta népdalénekes, Szép András zongorista és Szép Bálint hegedűs előadásában archaikus magyar karácsonyi énekeket adnak elő sajátos feldolgozásban.

Mindezek kapcsán fölvetődik: honnan ered a Mennyből az angyal?

A műsorban szintén szereplő közismert Csendes éjről például számon tartja a zenetörténet, hogy szövegét Josef Mohr osztrák pap írta Stille Nacht címmel, dallamát Franz X. Gruber komponálta 1818-ban. A templom helyén, ahol először előadták a dalt, ma Stille Nacht emlékkápolna áll.

Bal képen a nagy magyar triász: Bartók, Kodály, Dohnányi

A Mennyből az angyal-nak miért nincs? Ennyi sem telik ki a magyar egyházakból vagy az államvezetőktől, vagy a kereszténydemokratákból?

Hangulatában és keletkezéstörténetében nagyon hasonló a Mennyből az Angyal: „Valóban ez egy magyar karácsonyi, egyházi dal, ami aztán folklorizálódott. Ismereteim szerint ez az a változat, amikor a templomból jött ki a nép közé az ének. Tehát ez egy műdal, amit valószínű, kántorok, papok írhattak valamikor és aztán annyira népszerű volt, hogy folklorizálódott s ma már úgy tartjuk ezt is számon, mint egy népéneket. Számtalan ilyen dal van a magyar zenetörténetben” – mondta Szép Gyula igazgató. – A nyugati hatás egyértelműen beazonosítható a dallamban, tette hozzá. „Az biztos, hogy európai műzene hatásra keletkezett zene, a hangulata, harmonizálása nem magyaros. Ha meghallgatunk egy Bach korált, akkor arra tökéletesen hasonlít. A nyugati hatásra íródott műdalok elterjedése a nép körében nagyon jellemző az erdélyi középkorra. E korban Erdélyben volt egy meg nem fogalmazható folklórműhely, ahol a külföldről, főleg a nyugatról jövő hatások feldolgozódtak és ez a népzenében is nagyon élénk. A reneszánsz zenét behozták a kastélyokba, és az kiszivárgott a nép közé, így változott sajátos, önálló erdélyi kultúrává” – fogalmazott.

A Mennyből az angyal szerzője „nagy valószínűséggel” a XVIII. században élt (heves vármegyei) boconádi plébános, Szentmihályi Mihály, a dal legalábbis szerepel az ő 1798-as énekeskönyvében. A feltételezés szerint a településről, a felső-magyarországi palóc vidékről terjedt el a dal az egész országban és főleg Erdélyben vált népszerűvé, ahol az ajándékokat hozó Angyalnak nagyobb kultusza volt.

A Mennyből az Angyal kottája, Bartók Béla gyűjtéséből, Csanádpalotáról (Csongrád vármegye), forrás: Bartók-rend, MTA Zenetudományi Intézet

A Paraliturgiában szereplő népénekek, sem a Mennyből az Angyal esetében nem lehet éles földrajzi határokat húzni és beskatulyázni ezeket a zenéket. Ezt alátámasztja az is, hogy a Mennyből az Angyal nem csak Erdélyben hivatkozási pont, erre a közismert dalra utal például Márai Sándor 1956-ban íródott verse, dallamát pedig feldolgozta Dohnányi Ernő Pastorale című zongoradarabjában, amelyet 1920-ban adott elő először a budapesti Zeneakadémia koncertjén. Dohnányi művéről az Országos Széchényi Könyvtár blogján olvasható részletesebb leírás.

Dohnányi Ernő Pastorale című darabjának 1922-es kiadása | forrás: Országos Széchényi Könyvtár