1817: az első magyar időszaki sajtótermék: a Tudományos Gyűjtemény


Újdonság volt a Tudományos Gyűjteményben a helyismereti, a népleírás: másfél évtizeden át ez lett egyik legfontosabb tárgyköre. A nyelvújítási harc utolsó, döntő szakasza a Tudományos Gyűjteményben zajlott. A korabeli elit mélyen magáénak érezte a nemzet fölemelkedését erkölcsi-lelki-szellemi, társadalmi és egzisztenciális értelemben! Lehet őket követni bátran, példamutatóan!

Eme enciklopédikus jellegű havi folyóirat megjelenését Fejér György és Trattner János Tamás kezdeményezte.

Újdonság volt a Tudományos Gyűjteményben a helyismereti, a népleírás: másfél évtizeden át ez lett egyik legfontosabb tárgyköre. A nyelvújítási harc utolsó, döntő szakasza a Tudományos Gyűjteményben zajlott (Kazinczy, Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél, 1819). A lapnak jelentős szerepe volt a feudális nemzetfogalom lebontásában, a polgári nemzetté válás eszméinek megvitatásában. 1828. januártól a megújulás érdekében Trattner jogutóda, Károlyi István az új nemzedék képviselőjének, Vörösmarty Mihálynak adta át a szerkesztést. Vörösmarty az általa szerkesztett első kötetben megszólaltatta Kazinczy Ferencet és Kölcsey Ferencet. Vörösmartyék felsorakoztak gróf Széchenyi István társadalmi reformjai mögé. 1828–1832 között rendszerint itt jelent meg az első tudósítás Széchenyi javaslatairól.

Hamarosan műszaki gárda alakult a lap körül a Hitel írójával együtt dolgozó mérnökökből. A reformtervek népszerűsítésével párhuzamosan gyakran tárgyalták a liberalizmus központi ideáit, egyéniség- és szabadságeszméjét. Kedvelt szavaik voltak a természetjog és a polgári szabadság; fő politikai követelménnyé vált a nép nemzetbe emelése, a Nyugat polgári eredményeinek utolérése.

Nemesi és polgári erénynek számított a magyar tudomány és a magyar művészet teljeskörű támogatása. A tehetős nemesek és nagyurak bőkezűen segítették a honi tudomány és művészet kibontakoztatását., Széchenyivel és más reformerekkel az élen. A korabeli magyarhoni elit mélyen magáénak érezte a nemzet erkölcsi-lelki, szellemi, társadalmi, iskolai, műveltségbeli és egzisztenciális fölemelkedését! Mai urak, önérdek és mutyi helyett követhetik eme elődöket bátran, példamutatóan!