Arany Medve-díj: Testről és lélekről – csak az az igazán jó és a nyerő, akinek szíve-lelke van!


Enyedi Ildikó alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) szombat esti díjkiosztóján az Alin Tasciyan török, Dubravka Lakic szerb és Denise Bucher svájci filmkritikusokból álló, valamint a hattagú nemzetközi ökumenikus zsűri előtt, illetve a Berliner Morgenpost olvasói zsűrije is a magyar filmet díjazta. A közönségszavazáson Török Ferenc 1945 című filmje harmadik díjat nyert.

"A vágóhídra hurcolt szarvasmarháknak az erdőben élő szarvasok a „szabad fivérei és nővérei" - ekként kapcsolódik össze az ősi szkíta-hun-türk szarvas-őseredetmítosz és az elembertelenedett mai valóság.

Nekünk, magyaroknak s rokonnépeinknek szent állat a szarvas, mely agancsán hordozza a napot és a holdat, jelezve ezzel, hogy ő vezeti a választott népet a sötétségből a világosságba, halálból életbe, régi hazából új hazába. A csodaszarvas a hun-magyar népek meghatározó totem-őse, táltosőse, legjelentősebb mitológiai állata. Krónikáink-ban fennmaradt a népünket új hazába vezető csodálatos szarvasünő alakja és szkíta-hun származásunk emléke is. A szkíta a „szarvasok népe” volt. Jankovics Marcell így összegzi a legendákat: „Napos, holdas, csillagos vagy más, égi eredetre valló jegyeket hordozó, szarvas-patás nőstényállat – rendszerint szar-vasünő, – két fiútestvért maga után csalogat, és aki egy folyógázlón vagy tengerszoroson át eljövendő feleségeikhez vezeti őket.
A szarvas régi magyar neve állítólag boga. Az ősi magyar hitvilágban a legjelentősebb nemzetségős állatoknak megtisztelő jelzőkkel írták körül a nevét. A szarvas elne-vezése a „boga” név jelzős leírása. Ágas-bogas szarvú. (Szerintem már a szarvas elnevezés is tabunév.)

Jobb oldali képünkön a Tápiószentmárton határában előkerült szkíta aranyszarvas-kehely egy kunhalomból. Csupa "finnugri" forma és és tartalom, ugye, akadémikus és politikus urakok?! Meddig megy még a magyartalan nemzettudat-deformálás és történelemokítás, megélhetési történészek, tanárok és kultúrpolitikusok? Felelősség, öntudat?
A csodaszarvas-legendáinkban az új utakra vezető szarvas a hajnalt, a hajnali fényt, a változást, népünk újjászületését és új hazában való letelepedését jelképezi.

Vissza a filmhez, Enyedi Ildikó rendező elmondta, hogy egy annyira egyszerű filmet akartak készíteni, „mint egy pohár víz”, a munka mégis nagyon kemény volt. A legnehezebb az volt benne, hogy miként „rejtsék el” az alkotásban a film témáját, amely csak „jószívű” embereknek mutatkozik meg.

A kevéssé „emberbarát” mai társadalom bezárkózásra és védekezésre ösztönzi az embereket, de a zárt felszín alatt kincsek vannak, ezt mutatja fel a Testről és lélekről című alkotás - mondta Enyedi Ildikó, a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) a legjobb filmek járó Arany Medve díjjal kitüntettet munka rendezője szombaton a német fővárosban a díjátadó után tartott sajtótájékoztatón.

Enyedi Ildikó kiemelte, hogy filmjében nincs semmi "ezoterikus" és önmagáért való stílusmutatvány. Azt akarták elmesélni, hogy miként birkózik meg két ember egy helyzettel, amely arra kényszeríti őket, hogy kilépjenek megszokott, biztonságos, védett környezetükből és kockázatot vállaljanak az igazi, „teljes életért”.

A vágóhíd a mai társadalom „modelljét” képviseli, de nem egy "lekoszlott kelet-európai hely", hanem „takaros, tiszta, jól szervezett, automatizált, ám embertelen munkahely", ahol egyáltalán nem fontos, hogy mi történik a benne dolgozó emberekben.

Ez a helyszín jó kiindulópont annak megmutatására, hogy miért annyira zárkózottak az emberek; a környezetük miatt, amely nem ösztönzi őket arra, hogy teljes életet éljenek. A vágóhíd ellenpontja az álombéli erdő, ahol ugyan nehéz fennmaradni, mert kemény, hideg és táplálékban szegény, de lehetőséget ad a teljes életre. A vágóhídra hurcolt szarvasmarháknak pedig az erdőben élő szarvasok a „szabad fivérei és nővérei” - mondta Enyedi Ildikó.

Bevallotta, hogy sírt a berlini premieren és úgy érezte, hogy a közönségből filmje hatására „az emberi melegség hatalmas hulláma” áradt.

A női főszereplőről, Borbély Alexandráról - a budapesti Katona József Színház társulatának tagjáról - elmondta: reméli, hogy a színházigazgatók felismerik, "micsoda kincs van a kezükben".

Enyedi Ildikó arról is beszélt, hogy a "félelmetesen abszurd" környezetben a filmművészeknek a Magyar Nemzeti Filmalap a "sziget", ahol szabadon dolgozhatnak és rendkívül értékes szakmai segítséget kapnak. Az alap nemzetközileg jegyzett rendezőket indított el és támogat a pályán - emelte ki Enyedi Ildikó, aki a Simon mágus után 18 évvel jelentkezett új nagyjátékfilmmel.

Hozzátette: nagyon örül, hogy új munkájával beléphetett az alap támogatásával sikeressé vált rendezők közé.

A Berlinalén nemcsak a zsűriről bizonyosodott be, hogy „nagy szíve van”, hanem a nézőkről is, akik „csodálatosan” fogadták az alkotást - tette hozzá a Simon mágus után 18 évvel új nagyjátékfilmmel visszatérő Enyedi Ildikó, aki a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte a Berlinalén. Mécs Mónika producer köszönetet mondott a rendezőnek és a stábnak a munkáért, a Magyar Nemzeti Filmalapnak a támogatásért, és a Berlinale szervezőinek is, azért, hogy „fölfedezték” – a filmet. A Magyar Nemzeti Filmalap szerint is „hatalmas elismerés ez a sok-sok díj. Nagyon öröm, hogy megállíthatatlanul folytatódik a magyar filmek diadalútja a legfontosabb nemzetközi seregszemléken. Gratulálunk az alkotóknak!"

Magyar alkotás eleddig egyszer nyert Arany Medvét: Mészáros Márta Örökbefogadás című drámáját 1975-ben tüntették ki a Berlinale legfőbb elismerésével.

A Testről és lélekről egy vágóhíd gazdasági igazgatója és egy minőségellenőr - egy középkorú férfi és egy fiatal nő - kapcsolatát mutatja be. A két félénk, visszahúzódó személyiséget az köti össze, hogy ugyanazt a visszatérő álmot álmodják.

Enyedi Ildikó alkotásának operatőre Herbai Máté. Főszereplője Borbély Alexandra, a budapesti Katona József Színház társulatának tagja, és Morcsányi Géza, akinek ez az első színészi alakítása. A filmben látható többek között Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin is.

Az Arany Medve díjas alkotással nyitják meg február 26-án Budapesten a 3. Magyar Filmhetet, a magyar mozikban március 2-tól vetítik.

A cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb A-kategóriás filmfesztivál legfőbb díjaiért - az Arany Medvéért és a fő alkotói kategóriákban kiosztott Ezüst Medvéért - 18 alkotás versenyzett az idén. A vasárnap véget érő 11 napos fesztiválon valamennyi szekciót együttvéve 403 filmet mutattak be.

Díjjal tér haza a szemle másik magyar nagyjátékfilmje, Török Ferenc 1945 című alkotása is: a szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban bemutatott dráma a harmadik díjat kapta a közönségszavazáson. A szekcióban 43 országból 50 nagyjátékfilmet mutattak be. A Generation elnevezésű szekcióba meghívást kapott Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget című animációs rövidfilmje, Máté Bori The Headless Appearance című kétperces absztrakt filmje pedig a fesztivállal párhuzamosan futó Kritikusok Hete válogatásába került be.