Tankok helyett bankok – a nyomulás folyamatos


Több mint furcsaságokat rögzít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013 és 2015 közötti ingatlanvásárlásaival kapcsolatban az a felügyelőbizottsági (fb-) jelentés. Lásd jegybanki honlap. A legjelentősebb megállapítások között szerepel az, hogy – hárommilliárd forintot keresve – kilencszeres áron adta el a jegybanknak a patinás belvárosi épületét az Eiffel Palace Kft. Ezzel igencsak jól jártak a projektcég mögött álló ciprusi, illetve máltai bejegyzésű offshore vállalkozások.

De nem panaszkodhattak azok az eladók sem, akik a jelentésben vizsgált három év alatt ugyancsak ingatlanokat értékesítettek a jegybanknak, amelyek végül az MNB által létrehozott hat Pallas Athéné alapítványnál kötöttek ki. Az fb-jelentés további fontos megállapításai is az alapítványokhoz fűződnek: kétségeket fogalmaz meg ugyanis a jegybank társadalmi felelősségvállalási programjával kapcsolatosan, miközben az MNB vezetése épp erre hivatkozva juttatott a Pallas Athéné alapítványoknak négy nagy értékű épületet. A Nyikos László fb-tag által készített jelentés szerint a társadalmi felelősségvállalás nem vezethető le a jegybanktörvényből. Sem az alap-, sem az egyéb feladatok között nincs olyan, amely ilyen tevékenységet várna el a jegybanktól. Márpedig az intézmény éppen a társadalmi felelősségvállalási stratégiában határozott meg olyan célokat, mint például a közgazdászképzés megújítása, illetve a pénzügyi kultúra fejlesztése, s ebből a célból hozta létre – a teljes magyar felsőoktatás finanszírozásának csaknem dupláját jelentő 270 milliárd forint közpénz felemésztésével – a hat Pallas Athéné alapítványt.

*

Épül az új egyetem

A zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. adta a legjobb ajánlatot a Pallasz Athéné Egyetem Kecskeméten felépülő új campusának oktatási épületére kiírt első közbeszerzési eljáráson – közölte az építkezést koordináló Kecskeméti Duális Oktatási Zrt. (Kedo). A jegybank Pallas Athéné alapítványai által 12 milliárd forintos alaptőkével létrehozott cég közlése szerint 11,9 milliárd forintot emészt föl a beruházás. A cél a hazai közgazdászképzés új alapokra helyezése.

*

Az fb-vizsgálat leszögezi: jogilag megalapozottnak és jól előkészítettnek nevezhető az összes ingatlanvásárlás.

Ám a fentiek alapján a jegybanktörvényből nem vezethető le, hogy a jelentésben vizsgált három év ingatlanvásárlásainak nagyobbik fele – a megvásárolt hat épület közül négy – éppen ezeknek az alapítványoknak a tulajdonába került. A budai Várban található és 1,85 milliárd forintért vásárolt régi budai városházát a Pallas Athéné Domus Animae (PADA), az 571 millió forintért megszerzett V. kerületi, Kálmán utcai IPOSZ-székházat a Pallas Athéné Domus Scientiae (PADS), az 1,8 milliárd forintba kerülő kecskeméti megyei kórházat a Pallas Athéné Domus Mentis (PADMA), a 2,7 milliárd forintért megvett II. kerületi MTA Központi Kémiai Kutatóintézetét a Pallas Athéné Domus Innovationis (PADI) alapítvány kapta. Ezeknek az ingatlanoknak a további sorsáról az igazgatóság határozata szerint alapítványi kuratóriumok jogosultak dönteni.

Ami az MNB által nettó 14 milliárd forintért vásárolt Eiffel Palace-t illeti, a jelentés – no meg az mno.hu - részletesebben is górcső alá veszi az ügyletet. Az Eiffel Palace Kft. mögött álló, ötszázezer forint jegyzett tőkével, kétfős létszámmal és személyi kifizetések nélkül működő ciprusi Qualmiston Limited nevű vállalkozás 2014. évi pénzügyi jelentése azt mutatja: a cégnek „gyakorlatilag annyi bevétele volt, amennyit az MNB-től kapott (az értékesítés nettó árbevétele 445 millió, az egyéb bevétel 14 milliárd forint). A 3,1 milliárd forint adózás előtti eredményéből a cég 36 millió forint, azaz 1,2 százaléknyi társasági adót és hatmillió forint iparűzési adót fizetett”. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a ráfordítások és adók levonása után több mint hárommilliárd forint adózott eredmény maradt a cégnél, amelyből a könyvvizsgáló által maximált 2,956 milliárd forintot osztalékként ki is vett a tulajdonos.

Az is érdekes, hogy az Eiffel Palace Kft. a 2011-ben megvásárolt épület átalakítására tagi kölcsön mellett 28 millió euró kölcsönt is kapott az UniCredit Banktól, majd a felújítások befejezése után tudta az épületet csaknem kilencszeres áron értékesíteni a jegybanknak. Az üzlet méretéhez viszonyítva egyébként gyorsvonati sebességgel történtek a döntések. A bankelnökből és a jegybanki alelnökökből álló igazgatóság 2014. május 7-én határozott arról, hogy indulhatnak az előkészítő tárgyalások, illetve hogy felhatalmazza a jegybank főigazgató asszonyát, hogy az április 25-én a projektcég „komplex átvilágításával” és a más feladatokkal megbízott – az igazságügyi miniszter nevéhez köthető –ügyvédi iroda bevonásával a tárgyalásokat lefolytassa. Az iroda megbízást adott a KPMG Tanácsadó Kft.-nek az irodaház értékelésére. A jegybank igazgatósága 2014. július 22-i ülésén tárgyalta az irodaház megvételéről szóló előterjesztést, és egyetértett a vásárlással. Július 28-án pedig már át is utalták a 45,3 millió eurós (14 milliárd forint) vételi árat az Eiffel Palace Kft.-nek.

További érdekessége az ügyletnek, hogy az épületet üzemeltető Horizon Development cégnek – amely előkészítette az épület értékesítését – ugyanaz a K. Attila az ügyvezetője, aki a Qualmiston mögött álló máltai MV Development Ltd. 75 százalékos tulajdonosa. Az is figyelmet érdemlő mozzanat, hogy bár a jegybank ingatlanstratégiájának részeként a munkatársak színvonalas elhelyezése lehetne a magyarázata az Eiffel Palace megvásárlásának, háromnegyedrészt mégis hosszú távú bérlőkkel kell osztozniuk az épület legfelső luxusszintjére költözött jegybanki részlegek dolgozóinak.

Miért is alapították – hosszú honfiúi küzdelmek után a Magyar Nemzeti Bankot?