Miniszter- és államtitkár-cunami – minőség, hatékonyság?


Szökőárszerűen emelkedett az elmúlt két hónapban az államtitkárok, helyettes államtitkárok és miniszteri biztosok száma, bár a vezetői csapat létszáma már az év elején is rekordmagas volt. Ebben jobban teljesít – mármint nem Magyarország, hanem a kormányzat. Dunát lehetne rekeszteni a – megélhetési - bársonyszékesekkel. No, de a fő kérdés mégiscsak az lenne: minőség, hatékonyság? 

Oktatás, egészségügy, szociálpolitika és nemzetpolitika, energia, mezőgazdaság, turizmus, vidékfejlesztés és MTA rendbetétele, a tudományos és kutató ál-intézetek, kvázi intézmények és tanácsadók stb. megszüntetése?

Olyan bársonyszékesekkel, fehérgallérosokkal persze nehéz bármi, aki „bátor és kreatív” külpolitikáról zizegnek egy félgyarmati országban, vagy MHSZ-koncepciót sajátítanak ki, vagy NAV-ot vezetnek, de gőzük nincs az áfáról, avagy vérben tocsogó (kubai) diktatúráról gagyognak. Hol és milyen iskolákat végeztek ezek? Ennél már csak a diplomáciai kinevezések tragikomikusabbak meg a többiek, lásd habonyizmus, balogizmus, tállaizmus, kosaizmus, rogánizmus, tomborizmus, kertészizmus, farkasflórizmus, mészárosizmus… Virágzik a menekültbefogadás-biznisz, a növekvő rezsizmus, helikopterizmus, kastélyizmus, földkiárusítás, a bürokratizmus és a haverizmus (= nepotizmus), szóval, a politikai pitpubillizmus patópálizmus, érdek és gügye gagyi… Udvaroncok, nyaloncok, bérencek… Súlytalanságok súlyos közpénzekért…

Napjainkig folytatódik a rangkórság és kormányzati dáridó. Újabban alig két hónap alatt tovább növelte az államtitkárok, helyettes államtitkárok és miniszteri biztosok számát az Orbán-kormány, pedig az állami vezetői gárda létszáma már az év elején is rekordmagas volt. Idén eddig 18 miniszteri biztost, egy új államtitkárt és 8 helyettes államtitkárt neveztek ki (miközben az utóbbiak közül négyet felmentettek) – derült ki az év eleje óta megjelent Magyar Közlönyök és Hivatalos Értesítők adataiból. Legutóbb a március 3-i Hivatalos Értesítőben jelent meg tájékoztatás arról, hogy Sz. Péter külgazdasági és külügyminiszter új miniszteri biztosokat nevezett ki; egyikük a magyar V4-elnökség lebonyolításáért felel majd ebben a pozícióban, másikuk a „vízidiplomáciáért, vízipari exportért és a Duna régió-stratégiáért” lesz felelős.

A múlt hónapban az Igazságügyi Minisztérium három miniszteri biztossal „gazdagodott”, a honvédelmi tárcához két embert neveztek ki ebbe a pozícióba, és a B. Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumánál (EMMI) is volt egy kinevezés. Januárban pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és az erőforrástárcához 3-3, a fejlesztési, illetve a külügyi tárcához pedig 2-2 miniszteri biztos kinevezéséről jelent meg beszámoló a Hivatalos Értesítőben. Az, hogy a miniszteri biztosok száma mégsem „szállt el” teljesen, azért lehet, mert a korábbi kinevezések egy része időközben lejárt. Ám így is összesen 66 miniszteri biztos dolgozik az Orbán-kormányban, a legtöbben, 27-en a Miniszterelnökségen, de az Emminél is már 14-en, míg a Sz. Péter vezette tárcánál heten vannak – derül ki a kormányzati honlap adataiból.

– A Fideszre és a KDNP-re, illetve a nemzeti együttműködés rendszerére „sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem lesz jellemző, nem fér bele” – ezt ígérte O. Viktor miniszterelnök még 2010-ben, kormánya bemutatásakor. Ehhez képest bár miniszterből valóban kevesebb van, mint a szocialista–liberális kormányok idején, alig hét év alatt meglódult az államtitkárok és a helyettes államtitkárok száma, és ez a csoport mára kétszer akkora, mint 2010 előtt volt. (Ha eldobunk egy Duna-kavicsot, tuti, hogy államtitkárt, helyettest és egyéb közpénzelszívót találunk telibe.) Az államtitkárok száma most 56-nál jár, miután a köztársasági elnök februárban a miniszterelnök javaslatára H. Róbertet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárává nevezte ki. Ezzel egy időben egyébként volt egy váltás is: a fideszes T. László a fejlesztési tárcától a Miniszterelnökséghez került, bár ez utóbbi csere az államtitkárok összlétszámát nem emelte.

Ami a helyettes államtitkárokat illeti, ezekből most 108 dolgozik az O-kormányban. A legnagyobb továbbra is a B. Zoltán vezette minisztérium 20 helyettes államtitkárral;a tárca honlapja a legutóbbi, január végi kinevezést nem is tüntette fel. (És már nincs ott a szemrevaló Balatoni Monika!) Ettől alig valamivel marad el a korábban állami bürokráciacsökkentést hirdető, L. János által vezetett Miniszterelnökség. Ott a kormányzati holnap adatai szerint a kilenc államtitkár mellett összesen 19 helyettes államtitkár dolgozik. Harmadik helyezett a Nemzetgazdasági Minisztérium 17 helyettes államtitkárral. Az év eleje óta egyébként ebben a csoportban a külügyi, illetve az igazságügyi tárca állománya is bővült; előbbi helyen B. Ákost, utóbbinál még januárban Sz. Tamást nevezte ki helyettes államtitkárnak a miniszterelnök.

A minisztériumok között a vezetői létszámot tekintve a középmezőnyben szerepel a fejlesztési, illetve a földművelésügyi tárca, előbbiben 6 államtitkár és 11 helyettes államtitkár van, utóbbinál ez a szám 6 és 10, de a Sz. Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztériumban is 5 államtitkár és 10 helyettes államtitkár dolgozik. A sereghajtók között van a belügyi tárca (3, illetve 9), az Igazságügyi Minisztérium (4, illetve 7) és a R. Antal miniszter által irányított Miniszterelnöki Kabinetiroda (4, illetve 2). A Honvédelmi Minisztériumnak csak 2 államtitkára és 3 helyettes államtitkára van, és ott a miniszteri biztosokból is csak kettő van.

Mivel a kormány tagjainak az alaptörvény szerint csak a miniszterelnök és a miniszterek számítanak, ebben az összehasonlításban az Orbán-kormányok nem állnak rosszul a korábbi kabinetekhez képest. Jelenleg O. Viktor kormányfővel és helyettesével, S. Zsolttal együtt 12-en vannak, miközben a Bajnai-kormányban 2010-ben a kormányfő mellett 15 miniszter volt, azaz 16 kormánytagot kellett akkor közpénzből fizetni. A második Gyurcsány-kormányban pedig 2008-ban például 17 tagja volt a kormánynak.

Teljesen más azonban a kép, ha ehhez az államtitkárok és a helyettes államtitkárok számát is hozzávesszük. Az összlétszám a Bajnai-kormány alatt 85 volt, most viszont már 176, vagyis több mint a duplája. Furcsa módon akkor is szinte folyamatos volt a növekedés, amikor a kormány bürokráciacsökkentést, vagyis az állami alkalmazásban állók létszámának jelentős mérséklését hirdette meg. Bár eddig 39 központi hivatalt és minisztériumi háttérintézményt szüntettek meg jogutódlással, maga L. János ismerte el, hogy a harmadik O-kormány idején nem csökkent, hanem nőtt a közszférában foglalkoztatottak száma.

Makacsul tarja magát ugyanakkor az egyéb, biztosként vagy megbízottként foglalkoztatottak létszáma. A kormányfő mellett változatlanul 5 miniszterelnöki biztos dolgozik, és a kormánybiztosok száma is 15 maradt az év eleje óta, viszont miniszterelnöki megbízottból több lett, ők már 15-en vannak a kormányzati honlap adatai szerint. De vajh, hová tűnt Farkas Flóri főromabiztos meg az ötmilliárdnyi "biztos" lóvé?! Lesz-é elszámoltatás? Tiszaroffig leér a válasz: megússza...

Kiemelt feladatok. Miniszteri biztosokat a legkülönbözőbb tevékenységekre neveznek ki. A külügyminisztériumban például M. Leventének a Frankofónia Nemzetközi Szervezetével történő kapcsolattartás a feladata. Az EMMI-nél V. Tamás az Árpád-ház program előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokért felel. A Miniszterelnökségnél Cs. Péter – aki amúgy fideszes képviselő és a nemzetgazdasági tárca államtitkára – március végéig a Mura programért felelős mint miniszteri biztos. V. Zsolt május 31-ig „A római birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza” világörökségi várományos helyszínnel kapcsolatos feladatokat lát el, továbbá a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palota bemutatásával összefüggő feladatokat koordinálja. K. József pedig a 2021. évi vadászati világkiállítás megrendezésének előkészítésével foglalkozik miniszteri biztosként.

Szóval, O. Viktor 2010-ben azt ígérte: sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem lesz jellemző, nem fér bele. Nem férne bele. De hát belefér. Vastagon. Mint, bőr a lúd nyakán… Lúdas Matyi merre jársz?!...