Ijesztően szürkül édes anyanyelvünk – Arany János évében (is)


Az egyik legnagyobb magyar költőnk, aki majd’ százezres szókinccsel operált, pl. a 23 ezres Shakespeare-szóhasználatot a drámák fordításakor csaknem 40 ezerre bővítette, magyarította. Kosztolányi Dezső a másik nagy költő-nyelvészünk. Mindezek fényében ijesztő folyamattal szembesülünk: szürkül édes anyanyelvünk! Márpedig nyelvében él a nemzet, tehát szerfölött figyelnünk kell rá.

Noha az elszürkülés riasztó rohamáról nincs reprezentatív fölmérés, ám a pedagógusi tapasztalatok megerősítik, hogy szűkül a fiatalok szókincse. Balázs Géza nyelvész elmondta: nem arról van szó, hogy ne tudna fogalmazni az ifjúság, hanem hogy ezt tartalmilag kevésbé választékosan teszi.

Természetesen nem csupán a fiatalokról van szó, hiszen elég látni a politikusokat vagy a bírósági tárgyalások jogi résztvevőit: csupa papírból olvasó, vagy inkább motyogó, hebegő, dadogó, döcögő közszereplő! És ki mer állni!

„Már a hetvenes években megfogalmazták egy konferencián, hogy szürkül a szókészlet különösen a fiataloknál, kevesebb jelzőt használnak. Szerintem ezt az álláspontot akkor is és most is megerősítik a pedagógusok. Nehezebben fogalmaznak a fiatalok, ha valamit választékosan le kell írni, akkor a klisék jönnek elő, a jelzők pedig visszaszorulnak” - osztotta meg tapasztalatait Balázs Géza, hozzátéve: a pedagógusok arra panaszkodnak, hogy a Toldi elemzésekor például egyre több szót kell megmagyarázni a diákoknak.

A nyelvész úgy látja, hogy nagyon sokféle információs csatorna létezik manapság, amiket a fiatalok nagyon jól tudnak használni. „Ám ezek nagy része a jelzésszerű kommunikációra épül, amelyek alkalmasak ugyan a kapcsolat jelzésére, de a kapcsolat tartalmi feltöltésére kevésbé”.

A nyelv elszürkülésének okairól beszélve elmondta, hogy objektív ok többek között, hogy a nyelv folyamatosan változik, és egyre több a gyorsan változó technológiai eszköz, amelyek gyors kommunikációra ösztönöznek bennünket. A szubjektív okokkal kapcsolatban említette a nyelvész, hogy az objektív okok hatására kapkodunk, gyorsan akarunk válaszolni, jelzésszerűvé válik a kommunikáció, nincs idő végiggondolni a mondanivalónkat, és nem olvasunk eleget. „Mindennek a következménye pedig az elszürkülő szókincs”.