Angyal az angyalok közé távozott


Sir Roger Moore -  Ivanhoe, Angyal/Simon Templar és James Bond/007 egykori alakítója a mennyországot jelentő deszkákon lép föl ezentúl. Személyében szó szerint egy valódi sztár (filmcsillag) hunyt el: mint embernek, mint színművésznek volt high class tartása, elegáns stílusa, charme-ja, kisugárzása. A brit színművész 89 esztendős volt.

 

Roger Moore Svájcban hunyt el, miután „rövid, de hősies csatát vívott a rákkal” – írta a család a színész hivatalos internet-oldalán. Gyermekei is közleményben köszöntek el világhírű apjuktól: „Köszönjük, hogy voltál, és hogy ilyen különleges voltál olyan sok embernek.” Debora, Geoffrey és Christian azt írta, az a szeretet, amely az utolsó napjaiban övezte az apjukat, le sem írható szavakkal. A színészt végső akaratának megfelelően szűk családi körben temetik majd el Monacóban.

Egy londoni rendőr egyetlen gyermekeként született. Festőművészi ambíciói miatt 15 évesen félbehagyta iskoláit, ezután volt portás, grafikus, trükkfilmrajzoló és modell. A sudár termetű, jóképű, kék szemű Moore végül színészként futott be, a londoni Royal Academy of Dramatic Art színész szakán szerzett diplomát. Nehéz elképzelni, de gyerekként barátainak és családtagjainak kedvenc célpontja volt kövérsége.

Roger Moore 1945-től több mint ötven filmben játszott. 1953-ban Hollywoodba költözött, de a filmvilág fővárosában ekkor még nem sok babér termett számára. Hazatért hát Angliába, és tévésorozatokat forgatott, Magyarországon is népszerű volt a Walter Scott történelmi regénye nyomán készült Ivanhoe. Anno a kor gyermekei mind nyílpuskás-kardos hősök akartak lenni. (Néhányuk szemevilága bánta...)

A világhírt 1963-ban Simon Templar szerepe hozta meg számára: az Angyal kalandjai című tévésorozat több mint száz részét csaknem száz országban kísérték nézők milliói feszült figyelemmel. A nem túl bonyolult történet hihetetlen népszerűségét nagyban a főszereplőnek köszönhette, akinek mindig elegáns, elragadó modora, nem utolsósorban fehér sportkocsija nem csak filmbéli partnernőit bűvölte el. A címadó karaktert még Leslie Charteris teremtette meg irodalmi alakként az 1920-as években. A szerep Moore szerint jó előtanulmány volt a későbbi Bond-alakításhoz: mindkét figura számára fontos például az elegancia, ahogy a drága sportautók is. Moore a sorozat két későbbi filmváltozatában is szerepelt, 1992-ben Templar apját alakította, 1997-ben pedig, amikor az ezerarcú tolvaj szerepét Val Kilmer játszotta, annak autórádiójában szólalt meg a hangja.

1971-től Minden lében két kanál lett. De persze nem vált politikus pojácává!... Ő volt – ki más? - Lord Brett Sinclair. A mátészalkai gyökerekkel bírt Tony Curtisszel játszott ebben az Európában elsöprő sikert arató, az Egyesült Államokban azonban megbukott krimivígjáték-sorozatban.

Moore neve legjobban James Bondként ismert. Őfelsége 007-es ügynökének szerepét Sean Connerytől vette át, de ez nem nyomasztotta. Sőt úgy vélte: fogsorának fehérsége terén túl is szárnyalta elődjét, és hát Hamletet is vagy negyvenezer színész alakította. 1973 és 1985 között hét Bond-film készült vele (Élni és halni hagyni, Az aranypisztolyos férfi, A kém, aki szeretett engem, Holdkelte, Szigorúan bizalmas, Polipka, Halálvágta), debütálásakor 45 évesen és búcsúzásakor 57 évesen is ő volt a legidősebb Bond.

Miközben a hetvenes–nyolcvanas években forgatott kémfilmjeiben nyugati ügynökként a KGB ellen harcolt, gondolt-e arra, hogy Európa a valóságban is megosztott volt, s tudta-e, mi történik igazából a szögesdrót másik oldalán? „Persze, mindig is pontosan tisztában voltunk azzal, hogy mit mondunk.” Jó pár Bond-filmet nem is engedélyeztek Magyarországon, mivel gyakorta tarkította antikommunista hangnem és bárgyú, alkalmatlan vezetőket, politikai pojácákat kigúnyoló élc. De ezt is csak választékosan, elegánsan. Sokáig élt a legenda vele kapcsolatban, hogy dublőrök nélkül forgatott, a különösen veszélyes jeleneteket nyugtatóval vészelte át. A színész néhány éve szertefoszlatta ezeket a híreszteléseket, mondván: ha Bond megformálóinak nem lett volna kaszkadőre, fizikailag végük lett volna, mielőtt a film első tekercse lepereg.

A későbbiekben váltakozó színvonalú filmeket forgatott, az 1996-os A kalandorban Jean-Claude Van Damme oldalán, a következő évben a Spice Girls együttessel dolgozott – e szerepért jelölték a legrosszabb színésznek járó Arany Málna-díjra. Rövid ideig a legrangosabb filmes díj tulajdonosa is volt: 1973-ban neki kellett volna átadnia Marlon Brandónak a Keresztapáért kiérdemelt szobrocskát, de Brando (korántsem véletlenül!) még az Oscar-gálára sem ment el. A legenda szerint a zűrzavarban hazavitte a díjat, amelyet később persze visszajuttatott a filmakadémiának.

A brit színész önéletrajzi kötetét My Word Is My Bond címmel adta ki. 2002 óta élt negyedik feleségével Monacóban és Svájcban. II. Erzsébet brit királynő 2003-ban lovaggá ütötte, így azóta kijárt neki a Sir megszólítás. (Moore azt állította, hogy a ceremónia során csak egy dolog miatt aggódott, hogy fél térdről ismét talpra tudjon állni az uralkodó előtt.) 2007-ben csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán, méghozzá – 007-es ügynöki múltja miatt – a 7007-es házszám előtt. 2008 óta az Ordre des Arts et Lettres, a francia Művészet és Irodalom Lovagrendjének parancsnoka volt. Sir Roger Moore a Manchester United labdarúgócsapatának, Sir Elton John zenéjének és Rudyard Kipling író műveinek a lelkes rajongójaként is ismert volt.

Mint mindenkinek, a sikerek mellett neki is bőven kijutott a bírálatokból, kritikusai például többször faarcúnak nevezték, akinek a tekintetében semmiféle emberi érzés nem fedezhető fel. Hogyan viselte a gyakran igazságtalan támadásokat? „Sosem hittem a dicséreteknek. Miért hittem volna a kritikának?” – kérdezett vissza határozottan s egyáltalán nem fapofával. De akkor kinek hitt, kiket tekintett példaképeinek? „A szüleimet, mivel ők voltak a legtisztességesebb emberek, akikkel életében találkoztam.”

Később humanitárius tevékenysége miatt lehetett róla hallani leginkább. 1983-ban Indiában forgatott, az ott látott nyomor sokkoló hatására – mint azt többször nyilatkozta – elhatározta: változtat életén, s minden tőle telhetőt megtesz a harmadik világ felemeléséért. Azóta találkozott mérhetetlen nyomorral és elképesztő csodákkal, sosem fogja azonban elfelejteni azokat a gyerekeket, akiket taposóaknák csonkítottak meg, tettek nyomorékká. „Ezek az emlékek a legdöbbenetesebbek az életemben... „Ha már láttál valakit ok nélkül meghalni, vagy olyan gyereket, aki A-vitamin-hiány miatt elvesztette a szeme világát, vagy a karja olyan vékony volt, mint az ujjam, ugyanúgy meghatódsz majd, és ugyanolyan szenvedéllyel fogsz beszélni, mint én.”

1991-től az UNICEF jószolgálati nagykövete volt. Pályatársa, Audrey Hepburn (szintén sztár a javából, nem afféle magyarmódi sztár) ismertette meg a humanitárius munkával, s kérte fel, hogy legyen az UNICEF jótékonysági nagykövete. Moore 1991 augusztusa óta töltötte be e pozíciót, a világ számos országába eljutott, hogy népszerűsítse a szervezetet, és támogatókat gyűjtsön a gyermekalap további munkájához. E tevékenységéért öt évvel ezelőtt Dag Hammarskjöld-díjjal tüntették ki. E minőségében többek közt hátrányos helyzetben lévő gyermekek számára gyűjtött adományokat. Jószolgálati nagykövetként többször is járt Budapesten, az első magyarországi UNICEF-bál díszvendége volt. Támogatta a PETA állatvédő szervezetet is.

S ha már hazánk! Roger Moore, mint megvallotta, feleségét és őt mindig lenyűgözte ez a csodálatos ország, odavolt a remek ételekért, a jó borokért, s nagyra becsülte azt a lelkierőt, amely a magyarokban lakozik. Önmagát nem meghazudtolva elmondta: tud nagyszerű színészeinkről és arról, hogy Hollywood is részben sok magyar tehetségnek köszönhetően lett naggyá.