Jövő évi kormányköltségvetés rózsaszín szemüveggel?


Legalábbis erre lehet következtetni a jövő évi költségvetés és az az utáni évekre is előre tekintő konvergenciajelentés makrogazdasági számaiból. "Ami a csövön kifér..." Katt a cikkcímre!

 

A költségvetés parlamenti vitáján "megtelt" terem után is olybá tűnik, hogy a kabinet igen költekező kedvében van? A képviselői munkakedv, a részvétel, a közös munka, összefogás...?

Na mindegy, az viszont  egyértelmű, hogy az országgyűlési választások „hangulatában” készült a 2018-as büdzsé. Ez egyébként nem hungarikum, hiszen a nem megszilárdult demokráciákban bevett szokás, hogy a választások előtt többet költ a kormány, majd az urnazárás után feszesebb gazdálkodással kényszerül újra egyensúlyba hozni az állam pénzügyeit.

Nehéz lesz a korrekció, hiszen nem is tagadja a kabinet, hogy az Európai Uniótól érkező pénzügyi támogatások nagy részét már jövőre elköltenék, miközben 2020 után már nem számíthat hazánk uniós támogatásokra. Csak a 2018-as büdzsében több mint 2400 milliárd forintot „éget el” a kabinet a rövid távú gazdasági növekedés oltárán. A brüsszeli források azért járnak az újonnan csatlakozó országoknak, hogy felzárkózzanak a kontinens nyugati gazdaságaihoz. Az erőltetett pénzlehívás ugyanakkor csak arra lesz elég, hogy az adott éves statisztikákat kozmetikázza, miközben nem teremti meg a későbbi növekedés alapjait.

Ami a csövön kifér – így jellemezte a kormány hozzáállását az uniós forrásokhoz Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője. Romhányi szerint az idei évre tervezett 4,1 és a jövő évre becsült 4,3 százalékos gazdasági növekedés mögött egyértelműen az uniós pénzek erőltetett lehívása és a költségvetési lazítás áll. A jövő évi költségvetésből kirajzolódik, hogy a kabinet egyfajta bérversenybe akarja kényszeríteni a gazdasági szereplőket. – Az elmúlt három évben a piacon azt lehetett látni, hogy egyes ágazatokban, szakmákban és cégméretekben az inflációt jóval meghaladó bérnövekedés indult el. A kormány most ezt a folyamatot mesterségesen fűti és szélesíti egyrészt a minimálbér-emelésekkel, másrészt azzal, hogy az állami cégek esetében átlagban három év alatt 30 százalékos béremelési programot indított el – mondta a szakértő. Arra számít a kabinet, hogy a magánszektor követi ezt a jövedelemnövekedést. Úgy tűnik, hogy erre az általános bérversenyre alapozta a kabinet azt a masszív adó- és járuléknövekedést, amely már a jövő évi költségvetési bevételek között szerepel. Romhányi szerint a társaságiadó-bevételek is túl vannak tervezve a büdzsében, hiszen a reálbérek ilyen ütemű emelkedésének meg kellene látszania a vállalati profitok csökkenésében.

Valamivel azonban ellensúlyozni kellett az állami kiadásokat, amelyek a választások előtt megnőttek. Mint ismert, a kormány a jövő évre korábban még 1,8 százalékos költségvetési hiányt tervezett, ami a kedden benyújtott javaslatban már 2,4 százalékra ugrott a bruttó hazai termék (GDP) arányában. De nemcsak a jövő évi költségvetésben, hanem az ideiben is megjelentek a kiadásnövelő intézkedések. A héten módosult az idei büdzsé, amelynek során a Rogán Antal vezette, kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda 5 milliárd forinttal többet költhet majd. Ez azért érdekes, mert idén már eleve 22 milliárd forintból gazdálkodhatott a kommunikációs csúcsszerv. A kommunikációs költségek emelkedése is azt jelzi, hogy a kormány választási költségvetést készített.