EU-s pénzeink körül veszélyes keselyük keringenek


A tagállamokat képviselő miniszteri Tanácsban nincs mindenki meggyőződve arról, hogy mindegyik kohéziós alapokból fizetett programunknak van gazdasági értelme Sok projekt nagyon is értelmes és nyilvánvalóan van hozzáadott értéke, de mások olyanok, mintha elégetnék a pénzt. Erősebb felügyeletre lenne szükség... Miben? Klatty ide!

 

Szóval, erősebb felügyelet szorgalmaznak Brüsszelben abban, hogyan költik el a tagállamok a regionális támogatásokat. Ezért az Európai Bizottság és a németek feltételekhez köthetik az uniós támogatásokat. Akár a jogállamiság betartása is számíthat. Minderről hamarosan indul a vita az EU 2020 utáni többéves költségvetése kapcsán. Ez határozza meg azokat a sarokszámokat, amelyek alapján eldől, melyik ország mennyi pénzre számíthat. – teszi közhírré az Eurologus.

A tagállamokat képviselő miniszteri Tanácsban nincs mindenki meggyőződve arról, hogy mindegyik kohéziós alapokból fizetett programunknak van gazdasági értelme – mondta Günther Oettinger költségvetési biztos. Sok projekt nagyon is értelmes és nyilvánvalóan van hozzáadott értéke, de mások olyanok, mintha elégetnék a pénzt. A mezőgazdasági kifizetések mellett a térségi támogatások az uniós költségvetés legnagyobb tételei. Nagyjából a teljes büdzsé kétötödét teszik ki, és a szegény régióknak járnak. Most egész Magyarország jogosult rá, a következő időszakban Budapest esik ki a keretből, ha maradnak a jelenlegi szabályok. Az uniós biztos több lehetőséget vázolt. Az első, hogy az országspecifikus ajánlásokhoz kössék a kifizetéseket. Ez most egy olyan gazdaságfejlesztési ötletlista, amivel általában nem nagyon törődnek a tagállamok. Günther Oettinger saját szavai szerint „kötelező dokumentummá” tenné az ajánlásokat, meghatározva, hogyan hívják le a támogatásokat. Ha például egy tagállamban digitális fejlesztéseket javasolnak, akkor muszáj legyen több pénzt lapátolni erre a célra.

Az ajánlásokat az Európai Bizottság nyújtja be, de megtárgyalja a tagállamokkal, aztán a letárgyalt módosítások után megszavazzák a miniszterek. Pont a tagállami jóváhagyás miatt „demokratikusak” az ajánlások, próbálta a költségvetési biztos előre kivédeni, hogy valaki brüsszeli diktátumot kiáltson. A másik ötlet, amit megemlített, hogy kössék össze a kohéziós támogatásokat a jogállamisággal, bár elismerte, hogy ez „politikailag érzékeny” téma.

A német biztos javaslatai azért is külön érdekesek, mert épp közvetlenül előtte kezdett el keringeni egy dokumentum az európai médiában a német állásponttal, ami szintén feldobja, hogy akár a jogállamisághoz köthetnék a támogatások kifizetését.

A britek 2019-ben várható kilépésével kiesik az egyik legnagyobb nettó befizető. Így vagy a többinek – főleg a németeknek – kellene többet bedobni a közösbe, vagy a kiadásokat kellene visszafogni és kevesebb jutna a szegényebb tagállamoknak. A Politico szerint a májusban elfogadott német dokumentum utóbbival számol: „a csökkentések érintik majd az MFF-et [a többéves költségvetést] és a kiadásai egészét”. Günther Oettingerhez hasonlóan ez a tervezet is felveti, hogy vizsgálják meg, vajon az EU kohéziós támogatásainak kifizetései összeköthetőek-e az országspecifikus ajánlásokkal vagy „a jogállamiság alapvető elveinek való megfeleléssel”. Az ötlet miatt most még inkább a lengyel és nem a magyar kormány aggódhatna. Varsóval szemben tavaly óta megy egy gyengécske jogállamisági eljárás, de ezzel nem lehet szankciót kiszabni, így a lengyelek nem is nagyon foglalkoznak vele.

Az EP nem indíthatja el a hetes cikk szerinti eljárást. Legfeljebb javaslatot tehet rá, azt is csak kétharmaddal, ami a magyar kormányt elítélő állásfoglalás megszavazásakor – ahol elég volt az egyszerű többség – nem volt meg. Ugyan még a Fidesz saját pártcsaládjának, a jobbközép Európai Néppártnak a harmada is a magyar kormány ellen szavazott, de például a csoport gerincét adó németek nem. Egy háttérbeszélgetésen egy magyarországi ál-szoclib képviselő is szivárogtatja: a német kormánypártok, a CDU-CSU tartja Orbán Viktorékat. Ha mégis átmenne a javaslat, akkor a tagállamok négyötöde mondhatná ki, hogy Magyarországon sérül a jogállamiság. Erre legfeljebb akkor lenne esély, ha az Európai Néppárt teljesen szembefordulna a Fidesszel. Valódi szankcióktól ráadásul se a lengyel, se a magyar kormánynak nem kell félnie, mert egy tagállam csak a többiek egyhangú döntésével juthat el odáig, de Varsó és Budapest kölcsönösen fedezi egymást. Ha viszont tényleg a jogállamisághoz kötnék a támogatásokat, a lengyel kormány az ellene indított jogállamisági mechanizmus miatt akár már most is izzadhatna. A mechanizmus az előszobája a „hetes cikk” szerinti eljárásnak. A magyar kormánnyal szemben rögtön utóbbihoz nyúlna az Európai Parlament egy nemrég elfogadott állásfoglalása, de a mostani állás szerint hivatalosan nincs gond a jogállamisággal Magyarországon, és valószínűleg nem is lesz. Még ha valahogy be is indulna az eljárás, valódi szankcióktól nem kell félni se Magyarországon, se Lengyelországban (erről lásd a keretes részt). Ezen változtathatna, ha a támogatások megnyesésével egy új, a korábbiaknál esetleg könnyebben használható eszköz is lenne az EU-nál.

Az szinte garantált, hogy a 2020-ig (a végső kifizetésekkel 2023-ig) érvényes költségvetésbe utólag nem lehet beépíteni semmilyen feltételességet. A következő többéves költségvetés már más eset. A pénzügyi keretre Günther Oettinger nyújt be a javaslatot valószínűleg jövő nyáron. Utána a tagállamoknak kell alkut kötni egymással és az Európai Parlamenttel. Egyhangú döntés kell. A többéves költségvetésről mennek általában a legnagyobb uniós viták pont amiatt, hogy bárki vétózhat. A mostani, 2014-2020-as keretnél az utolsó utáni pillanatban egyeztek meg, és emiatt néhány program csúszással indult. A brexit amúgy is garantálta, hogy még többet marakodjanak majd a következő időszakra szűkülő közös kasszán. Ezt csak tovább erősítheti, ha a feltételekhez szeretnék kötni a pénzhez jutást, és emiatt is kölcsönösen asztalt borogatnak az országok. Óriási vita várható...