32 ezer halál lett volna elkerülhető egy jobb egészségügyi rendszerrel


Legfrissebb elszomorító adat: az összes haláleset 26 százaléka, több mint 32 ezer haláleset lett volna elkerülhető 2014-ben, ha megfelelő lett volna az egészségügyi ellátórendszer és hatékonyabb lett volna a népegészségügy,  - ez áll abban az egészségügyi teljesítményértékelésben, amely az Állami Egészségügyi Ellátó Központ koordinálásával készült. Ki teljesít jobban, ki erősödik?

 

Az OECD-tagállamok között Magyarország költi legkevesebbet az egészségügyre. Nem csoda, hogy az egészségügyi ellátórendszer színvonala nem jó: alacsony a várható élettartam, továbbra is hosszúak a várólisták, az elkerülhető halálozások aránya pedig kiugróan magas, 14%–os értéket vesz fel. A jelentés szerint, amelyről a napi.hu írt kedden (és amely teljes terjedelmében itt olvasható) bár javul az egészségügyi ellátás Magyarországon, így is egyre inkább lemarad a magyar egészségügy az uniós átlagtól bizonyos területeken . A jelentésben az áll, hogy a 65 évesnél fiatalabbaknál minden második haláleset elkerülhető lett volna megfelelő egészségügyi beavatkozásokkal, a jobb ellátórendszerrel a halálesetek 14, hatékonyabb népegészségügyi ellátással pedig 12 százaléka lett volna megelőzhető. Mindezzel Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt éri el az EU-ban. 

Annak ellenére, hogy az ellátás magához képest javul, még mindig nő a lemaradás az uniós átlaghoz képest abban, hogy hányan halnak meg légzőszervi betegségekben valamint mentális és viselkedészavarok következményei miatt. Nem ezek okozza viszont a legtöbb magyar halálát, a 65 évesnél fiatalabbaknál a daganatos betegségek jelentik a leggyakoribb halálokot, de sokakat visznek el a keringési  rendszer betegségei is.

A várható élettartamban sem állunk nagyon jól. A 2014-es jelentés szerint akkor a férfiak születéskor várható 72,3 éves élettartama a huszonnegyedik, a nők 79,4 éve a huszonhatodik volt az EU-ban.

Az országon belül is óriási eltéréseket talált a jelentés. Eszerint 2014-ben az észak-magyarországi régióban a férfiak átlagosan 7, a nők pedig 8 évvel hamarabb hamarabb halnak meg, mint az ebből a szempontból legjobbnak számító közép-magyarországi régióban. Az iskolázottság szerint is óriási különbségek vannak: az alapfokú végzettségű férfiak átlagosabb 12, a nők pedig  5,6 évvel rövidebb ideig élnek, mint felsőfokú végzettségű társaik, az alacsonyabb végzettségűek körében pedig a csecsemőhalandóság is háromszor gyakoribb.

A jelentés azt is megállapítja, hogy összehasonlításban a magyar állam keveset, a lakosság viszont nagyon sokat költ egészségügyre. (Rejtett adó, állami nemteljesítés, sőt áthárítás!) A GDP 4,8 százalékát teszik ki az egészségügyi közkiadások, a lakosság pedig az egészségügyi kiadások 30 százalékát fizeti ki. A járóbeteg-ellátásban viszont az összköltség 43 százalékát állja a lakosság. A kormányzati kiadások 10,4 százaléka ment az egészségügybe 2014-ben, míg az EU-s átlag majdnem 14 százalék.

Nagy bajban van a magyar egészségügy!

Tehát kritikus helyzetben van a magyar lakosság egészségi állapota a Magyar Orvosi Kamara szerint, a szervezet intézkedéseket vár a kormánytól. A kamara az egészségügy helyzetéről szóló nyilatkozatot készített, amelynek az MTI szerint az egyik legfontosabb megállapítása, hogy a hazánkéhoz hasonló körülmények között működő országokban már régen nem mutatható ki semmiféle közvetlen összefüggés a GDP nagysága és az egészségügy finanszírozására fordított hányada között.

Egy állami jelentés szerint javul ugyan a magyar egészségügy, de van, amiben még így is egyre inkább lemaradunk az uniós átlagtól.

Az, hogy egy ország mennyit költ az egészségügyre, szerintük kizárólag politikai döntésen alapul, ennek következtében tehát egy ország költségvetése „morális dokumentum is” - olvasható az anyagban. A deklarációban – amelyet eljuttattak az állami, kormányzati, egyházi, érdekképviseleti vezetőkhöz – egyebek között az áll, hogy a magyar lakosság egészségi állapota évtizedek óta kritikus helyzetben van.

Az egészségügyi ellátórendszer működése és biztonsága a beruházások ellenére sem javul, dolgozói túlterheltsége, az elégtelen bérek miatti elvándorlása már a betegek és a lakosság által is érezhetően romlik. A dokumentum az állapotromlás okaként nevezi meg, hogy súlyosan elégtelenek a biztonságos működéshez szükséges források, kiszámíthatatlan a működési források biztosítása és az a pénzhiány, amelyet "már nem lehet az ország gazdasági helyzetére fogni". Az orvoskamara szerint alapvető változásra van szükség, ezért fordul a szervezet a döntéshozókhoz.

***

90 ezer csecsemő védelme helyett stadionfejlesztés. Hazánkban az agyhártya-gyulladásos megbetegedések háromnegyedét nem a C, hanem a B törzs okozza. Ez ellen senkinek nem jár ingyen a vakcina. Az oltóanyag ára ampullánként 27-30 ezer forint, amiből a csecsemőknek négy adagot, az egy évnél idősebbeknek kettőt kell beadni a védettséghez. Nem tervezik térítésmentessé tenni az oltást? Egyelőre elvetették az ötletet... A vonatkozó kormányhatározat szerint 25,65 milliárd forintot különített el a kormány stadionfejlesztésre 2014–2017 között. Egy lapunknak nyilatkozó gyermekorvos szerint az állam – amennyiben átvállalná az agyhártyagyulladás valamennyi fajtája elleni védőoltás költségét – 17-18 milliárd forintból megoldhatná az évente születő kilencvenezer csecsemő védelmét.

A 7 év alatti magyar gyermekek 42,2 százaléka él szegénységben (KSH adat.) A Budapest Intézet felmérése alapján 130 ezer gyereknek kell szembenéznie az állandó nélkülözéssel, és közülük nagyjából 50 ezer rendszeresen éhezik.

4,2 milliárdért állította meg Brüsszelt a kormány – egy kitöltött nemzeti konzultációra 2500 forint kormányzati hirdetés jutott áprilisban.

Másfél év alatt 2 milliárdot reklámozott az MVM kormányközeli cégeknél – Habony, Vajna és az új Mandiner-tulaj is jól járt. Tavalyelőtt még jóval kisebb arányban költötte az MVM az adófizetők pénzét Fidesz-közeli cégeknél

414 milliárd 937 millió forint támogatást kapott az öt látványcsapatsport – 191 mrd labdarúgása) a taorendszer 2011-es bevezetése óta. Magyarán: ennyi adóbevételről mondott le az állam hat év alatt. A 2011-ben bevezetett tao-rendszer segítségével felhúzott stadionok, csarnokok, jégpályák működtetése is sok milliárd-csilliárd! Hogy mennyi pénz cca. 415 milliárd? Az állam szinte pontosan ennyit fordít egy évben pedagógusbérekre, százmilliárddal kevesebbet fizet ki családi pótlékként, háziorvosi ellátásra viszont csak négy év alatt költ ennyit.

Évi 250 milliót is kereshet majd nálunk egy focista – épp az andorrai megalázó vereség előtt döntött úgy a Fidesz, hogy 125 millióról megduplázza a sportolók lehetséges ekhós bérét.

Negyedmilliárdos sikerdíj vár a közrádió volt elnökére, a parlament főigazgatójára –273 millió 766 ezer forint céltartalékot képzett Such György megbízási díja címen a közmédia ernyője alá tartozó Duna Médiaszolgáltató. (Ez 2147 ember havi bruttó 127.500 forintos minimálbérével egyezik meg. Ennyi ütheti a Magyar Rádió volt elnökének, az Országgyűlési Hivatala jelenlegi főigazgatójának markát.. Such a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt, az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz megegyezésének köszönhetően lehetett a Magyar Rádió elnöke. Jó fideszes kapcsolatai révén jelenleg az Országgyűlés Hivatalának főigazgatójaként dolgozik. Hamarosan valószínűleg fizetni is kell a számára, mert a kapcsolódó perek egyikét már megnyerte. A különösen jelentős összegre a Duna Médiaszolgáltató éves beszámolójának mellékletének egyik bekezdésében lettünk figyelmesek. A beszámolót Dobos Menyhért, az állami médiavállalat vezérigazgatója jegyzi.

87,55 milliárd forintból működött tavaly a közmédiát működtető MTVA, ami az eredetileg tervezettnél 10 milliárd forinttal több. Erre pedig néhány napja derült fény egy hasonló beszámoló melléklete alapján.

Milliárdos veszteséget halmozott fel az állami cég, ami évek óta nem csinál semmit –  KAF Zrt. 39 fővel, jókora fizetésekkel és drága eszközökkel azon gondolkodik, hogy mit is csináljon. Közben égeti az állami pénzt.

Elvert 12 milliárdot a nem létező olimpiára, és megszűnni se tudott 3 hónap alatt a Budapest 2024 Zrt. Még mindig működhet az olimpiaszervező csapat...

Milliárdos béremelés –kKeveslik a tescósok; ha nem sikerül megállapodni, júliusban tiltakozások lehetnek a nagyobb áruházakban.

Idén 1,3 milliárd forintot buknak a Szép-kártyások – a beragadt összeget ugyan a bankok visszaküldik a cégnek, a pénzt jellemzően nem osztják vissza a dolgozók között.

Hosszú a hasonló hírek sora...