Pesthidegkút ismét gazdagodott: átadták a megújult Klebelsberg-kastélyt


Jeles nap 2017. június 21-e Pesthidegkút életében: ünnepélyesen átadták a helyreállított-felújított Klebelsberg-kastélyt, gróf Klebelsberg Kuno egykori vallás- és közoktatásügyi miniszternek, a kormány támogatásával felújított pesthidegkúti otthonát, amely ezentúl tervezője, építtetője emlékéhez híven emlékhelyként és vendégházként adja tovább Klebelsberg Kuno kiemelkedő nemzetpolitikájának, oktatás-, művelődés-, tudomány-, sportfejlesztési, magas színvonalú működtetés összmagyarságra szabott alapelveit. Remélhetőleg a kerületiek jól sáfárkodnak majd a kastély működtetésével.

 

I.

Kik a főszereplői ennek a magyar szíveket megdobogtató, a megtartó erejű és gazdagító oktatás- és kultúraügy ragyogó kivitelezésű emlékház-vendégház stb. hamarosan teljes vértezetben meginduló összmagyar tevékenységnek? Természetesen maga a névadó, gróf Klebelsberg Kuno hajdani vallás- és kultuszminiszter, illetve magyar szellemiségű hagyatékának gondozói, továbbfejlesztő oktatási és művelődésügyi szakemberei, valamint a pesthidegkúti polgárok. De legfőképpen azok a gyermekek, fiatalok, akik megismerik a klebelsbergi hagyományokat, alapelveket, elsajátítják a korunk követelményeinek megfelelő módszereket, tevékenységeket.

Remélhetőleg Pesthidegkút hívei, lokálpatrióta, tudás- és műveltségpárti polgárai megfelelő intézményvezetéssel a városrész javára fordítva fogják működtettetni a Klebelsberg-kastélykomplexumot, ahogyan erre kiváló példa a szomszédos Klebelsberg Kultúrkúria Dolhai István vezetésével. Ez az intézményduó sokat lendít(het) Pesthidegkút amúgyis szellem- és lélekgazdagító iskolai, művelődési életén.

II.

A nyári kastély építtetőjéről. Gróf Klebelsberg Kuno (1875-1932) kiemelkedő kultúr- és tudománypolitikus. Mint kultuszminiszter 1922 és 1931 között népiskolai programja keretében 5000, főként tanyai iskolát létesített, megreformálta a középiskolai oktatást, bevezetve a reálgimnáziumot. Nagyszabású egyetemi építkezésekkel Szegeden, Debrecenben és Pécsett megteremtette a felsőoktatás korszerű műhelyeit. Klebelsberg a korában elsődleges ún. „szellemtudományok” (jog, bölcselet, teológia, történelem) mellett felkarolta a természet- és műszaki tudományokat. Nevéhez fűződik – többek között – a Magyar Történelmi Társulat megalapítása, külföldi magyar intézetek hálózata, az iskolaorvosi rádióadás, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a balatoni  halbiológiai intézet létrehozása. Az oktatás, művelődés mellett felvirágzott a sport, sőt a tanyasi hálózat etc. Jelmonata ez volt: „Ma kard helyett a kultúra a fegyver!” Ehhez elérte, hogy 10-12% (!) jusson az állami költségvetésből. „Emelkedő nemzetté” váltunk.

A kastélyról. Klebelsberg Kuno és felesége lasztóczi Botka Sarolta 1923. november 17-én vásárolta meg eme, akkor Pest vármegyéhez tartozó pesthidegkúti, közelebbről ófalui nemesi birtokot, tulajdonjogát Botka Sarolta jegyezte. A földhivatali nyilvántartás szerint a birtok állt 1384 nöl belső telekből, 677 nöl udvarból és a rajta álló épületből.

Mit láthattunk, midőn elkészült? Egy tekintélyes terjedelmű „kertben szabadon álló, többszörösen bővített, földszintes épületet emeletes középrizalittal, a kerti homlokzaton a középrizalit szélességében húzódó négyoszlopos portikusszal és baluszteres terasszal, a kertben korabeli rózsalugassal, virágtartóval és puttóval díszített kúttal”, kis híddal díszelgő patakkal. Mindezt tetszetős kőfal vette körül. Hányatott sorsa nyomán sok minden elpusztult, az eredeti berendezés is csak részben maradt fenn; pl. 600 egynéhány könyvet sikerült megmenteni.

Alapvetően Klebelsberg Kuno tervezte meg a kastélyt, mi több, „művezette” az építkezést. A házaspár az udvarház átépíttetésével, a park kialakíttatásával 1926-ra végzett. Ekkor, pontosabban azután költözött oda feleségével, amikor minden számlát végigellenőrzött és kiegyenlített. Ebben is követendő példát mutatott! Hogy is van ez napjainkban a mai politikusok, vezetők jórészénél, kiváltképp azoknál, akik gyakorta idézik Klebelsberget?...

A település még 1926-ban hálából díszpolgári címmel tisztelte meg Klebelsberg Kunot és nevezte el róla a Budai utat, a falu főutcáját. Ma miért nem ezt a nevet viseli?! Hasonló a helyzet Klebelsbergnével, az ő méltán nemes neve helyett az utca elnevezése: Galóca, ami nélkülözi a méltán vállalható helytörténetiséget.

Klebelsberg nemsokáig élvezhette az őt és családját itt körülvevő tiszteletet, otthona nyugalmas voltát, gyönyörű könyvtárát, ugyanis 1932-ben elhunyt. Élete párja az 1949-es államosításig élhetett a kastélyban, ezután két szobát meghagytak neki, és 1951-ben a Békés megyei Okányba telepítették ki. Az ingatlant még 1950-ben juttatás címén a Szakszervezetek Országos Tanácsa kapta meg. A SZOT szakszervezeti üdülőt, iskolát működtetett az épületben. Ezt követően a Pest megyei fenntartású Rókus Kórház Pszichoterápiás Osztálya betegeit helyezték el itt. A kastélyt több átalakítás, átépítés torzította el. A kultuszminiszter egykori könyvtárterme, dolgozószobája (berendezése, így Zsolnay-díszkályhái, több mint négyezer kötete) ekkor még csodával határos módon épségben megmaradt, még a kórházi működés alatt is. Ám az új tulajdonos elmulasztotta bejegyeztetni tulajdonjogát a földhivatalnál, ennek örvén az ún. rendszerváltoztatást követően hosszú és keserves tulajdonjogi vita vette kezdetét. Az elhúzódó jogi pereskedés alatt a kastély hajléktalanok, drogosok menedékeként pusztult.

Hálaisten', az utolsó pillanatban megmenekült az összeomlástól! 2010 után a kiemelt műemlékek közé sorolták a nyári Klebelsberg-rezidenciát, s ha lassan is, de megindult az előkészítés, majd a helyreállítás-fölújítás a 2014. március 20-án ünnepélyes alapkőletétellel, a szomszédos, klebelsbergi elveket, hagyományokat is magáénak valló, maga színvonlon, Kárpát-medencei összmagyarsági szemléletet követő Klebelsberg Kultúrkúria részeként, annak keretein belül, a kormány 700 millió forintos támogatásával. Időközben ez 1,15 milliárdra növekedett. „Külön öröm, hogy a felújítást követően az egykori tulajdonoshoz méltó módon továbbképzési központnak, vendégháznak, s természetesen Klebelsberg-múzeumnak/emlékhelynek ad majd helyet a villa... Egy korszak szellemét, hitvallását, értékrendjét idézi meg a komplex létesítmény a látogatók számára” – mutatott rá a kastélyjövő irányára Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a II-III. kerület országgyűlési képviselője. Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere pedig azt emelte ki, hogy „mivel egy kerület ereje mindehhez kevés, a kormány támogatását kérjük, s mindent meg fogunk tenni a jövőben is, hogy eredeti funkciójában helyreállítsuk ezt az épületet, és a falai között olyan tevékenységeket végezzünk, amelyek méltók a néhai kultuszminiszter hagyatékához”.

A nagyszabású rekonstrukció munkálatainak első fázisában a közvetlen életveszélyt hárították el. Ezután megkezdődött az elképzelések megvalósítása: Klebelsberg életművét bemutató interaktív múzeum, kiállítótér, komplex továbbképzési központ, konferenciaterem és határokon túli, valamint vidéki pedagógusok, közművelődési szakemberek, művészek és kutatók befogadására alkalmas szálláshely (vendégház)...

III.

„szolgálat minden körülmények között”

Ez az egyik, hajdan a könyvtárterem falán szerepelt, ma is követendő példaként állítható klebelsbergi alapelv, jelmondat határozta meg az egykori miniszter (jelentése: ’szolga’) hozzáállását, nagyszabású elképzelését és napi munkáját.

„Idehozott minket a közakarat” – adta meg az alaphangot Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepélyes átadás kapcsán elmondott köszöntőjében, s kiemelte: ez a közakarat abban testesült meg, hogy nem engedhették meg hogy a szemünk előtt menjen tönkre ez a fizikai valóságában és szellemi kisugárzásában egyaránt nemes épület.

A kormányfő föltette a kérdést: mennyiben hasonlít mai világunk arra, mint amiben Klebelsberg valósította meg kultúrpolitikáját, és úgy vélte: Európa ma új típusú veszéllyel szembesül, olyan külső és belső támadás alatt áll, amely a gyökereire irányul. Úgy fogalmazott: az „európai kulturális altalaj” kicserélését tűzték ki célul, és Európa minél inkább hagyja, hogy sorvasszák gyökérrendszerét, annál kevesebb esélye lesz visszatérni a valódi európai keresztény gondolathoz. Európának meg kell értenie, hogy minél többet ad fel saját hitéből és kultúrájából, annál gyengébb lesz politikailag és gazdaságilag.

Honnan az erő?

Orbán Viktor a XX. század második és a harmadik évtizedét a magyarság történetének súlyos próbakövének nevezte és úgy vélte: néhány kivételes államférfiúnak, Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek, és Klebelsberg Kuno miniszternek köszönhető, hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt „mégsem temetett maga alá minket a történelem”. „Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter. És ezt a tényt nem vonhatja kétségbe Magyarország II. világháborús gyászos szerepvállalása sem” – jelentette ki, és emlékeztetett arra, hogy Klebelsberg Kuno egykori vallás- és közoktatásügyi miniszternek akkor kellett a magyar kultúrpolitika élére állnia, amikor Magyarországot az újonnan meghúzott határok egyszerre szigetelték el közvetlen környezetétől és egész Európától, amikor Magyarország egyik-napról a másikra elvesztette gazdasági erőforrásainak jelentős hányadát.

Tettekben élő hazafiság

Ez volt Klebelsberg Kuno fáradhatatlan munkásságának egyik fontos mozgatórugója. Úgy tartotta,: "Súlyos hiba nagy dolgokat ígérni, hogy aztán kis dolgok történjenek."  A Bethlen-kormány és kultuszminisztere megmutatta, hogy Trianon sokkja után is fel lehet állni a padlóról és fel lehet építeni egy sikeres országot, ehhez pedig egy olyan kultúrpolitika kellett, amelynek egyszerre volt fundamentuma és végcélja az erős nemzeti identitás.” Orbán Viktor szerint Klebelsberg úgy vélte: az életképes nemzetekre egy katasztrófa úgy hat, mint amikor visszavágják a fákat, ahogyan egy egészséges gyökérzettel rendelkező fa új lombot tud hajtani, ugyanúgy az a nemzet tud megújulni, amely erős és egészséges szálakkal kapaszkodik a múltjába. Ehhez olyan oktatás- és kultúrpolitikára volt szükség, amely egyszerre volt modern és méltó magyar kultúra ezer éves hagyományaihoz. „Ilyesféle kellene ma is” – jegyezte meg. A kormányfő szerint Klebelsberg politikájának célkitűzése, ami a magyar nép, a magyar vidék és a magyar nemzet felemelését szolgálta és a munkán alapult, éppúgy érvényes ma is, mint 90 évvel ezelőtt. Klebelsberg politikája egyetlen eszközön alapult: a munkán. S azon, hogy műveltté, jómódúvá tegye a magyar nemzetet. A kormánynak „ilyesféle” politikája van ma is. Ezt ma munkalapú gazdaságnak és társadalomnak nevezik - zárta e gondolatmenetét a miniszterelnök.

Végezetül megköszönte Pesthidegkút polgárainak és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, hogy soha nem adták fel, hogy harcoljanak az épület megmentéséért. Felidézte: néhány évvel ezelőtt a Klebelsberg-kastély helyén csak egy „épületre emlékeztető kőhalom” volt, és ha ma nem a polgári-nemzeti keresztény erők lennének kormányon, akkor ez így is maradt volna. Hangsúlyozta: nem engedhették meg, hogy tönkremenjen egy olyan épület, amely Magyarország büszke kulturális örökségéhez tartozik, ahogyan nem hagyták ezt a Várkert bazár, az Erkel színház, a Vigadó és a Ludovika esetében sem, amelyek az „internacionalista kormányok” időszaka alatt szintén az enyészet sorsára jutottak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Budapest II. és III. kerületének országgyűlési képviselője kiemelte, Klebelsberg Kunónak soha nem látott mértékű oktatásfejlesztést köszönhetett Magyarország. Teljesítménye olyan mérce, amely megkívánja, hogy „magunk és közösségünk számára is feladatul szabjuk, cselekedni a magyarságért”. Egykori otthonának felújítása tisztelgés Klebelsberg Kuno emléke előtt, ezzel „átmentünk a jövő számára valamit abból a magyarságban való hitből és kitartó munkából, ami a minisztert jellemezte”. Mint mondotta, 2013-ban döntött a kormány a felújításról, amire első körben 700 millió forintot szánt, majd ezt kiegészítette 2015-ben, így összesen 1,15 milliárd forintból újult meg a kastély, amely a politikus életművét bemutató emlékhelyként és vendégházként nyitja meg most kapuit.

Láng Zsolt II. kerületi polgármester azt mondta, a kerületben élők több évtizedes vágya teljesült a felújítással. Hozzátette, a fővárosért és a II. kerületért az elmúlt évtizedekben a Fidesz-KDNP közössége tette a legtöbbet, hiszen a városrészben nemcsak a kúria újult meg, hanem például Gül baba türbéje, a Széll Kálmán tér és a Császár-Komjádi uszoda is.

Az ünnepélyes átadást Eszterházi László katolikus, Kovács Gergely református és Fodor Viktor evangélikus lelkész szentelte föl.