Legnépszerűbb úti célok hazánkban


Eredményes időszakokat tudhat maga mögött a belföldi turizmus, s úgy tűnik, hogy az idei nyári idény sem okoz majd csalódást („hosszú forró nyárra számíthatunk az időjósok szerint: jó sok napos nap aranyozza be ezt az évszakunkat.) A szállásfigyelők adatai szerint már most akadnak a 100 százalékos foglaltságot közelítő időszakok. A szállásfoglalást pedig már minden negyedik esetben mobileszközről intézzük.

 

Belföldi turizmusunk terén ugyan továbbra is az egy-, illetve kétéjszakás kikapcsolódás a leggyakoribb választás, de mindinkább nő a három vagy annál több éjszakára vonatkozó foglalások aránya. Nemcsak hosszabb időre utaztak, de ezzel együtt többet is költünk, az átlagos foglalási érték például 50 százalékkal, 49.054 forintra nőtt.

A belföldi utazók körében a legnépszerűbb továbbra is az apartman kategória (28 százalék), amit a panzió (19%), majd a vendégház követett (18%). Minden 10. szállásfoglalást gyermekkel rendelkező család indította, s nem túl gyakran, de van, hogy a házi kedvenc is utazik – ez nagyjából minden 50. esetre igaz. A II. negyedévben sorrendben Budapest, Siófok, Eger, Balatonfüred, illetve Pécs fogadta a legtöbb vendéget, a belföldi utazók pedig legnagyobb arányban Budapestet, Debrecent, Szegedet, Győrt, illetve Pécset hagyták rövidebb időre a hátuk mögött. Ma már minden 4. vendég mobileszköz – mobiltelefon vagy tablet – segítségével intézi szálláshelye kiválasztását.

A következő hetek már a vízparti kikapcsolódásról szólnak; a belföldi célpontok tekintetében a legnépszerűbb városok 90 százaléka valamilyen vízparti vagy nevezetes fürdőt felvonultató település. A külföldi szállásfoglalások esetében a horvátországi úti célok a legvonzóbbak a magyarok körében.

A belföldi nyári turisztikai szezon idén is az államalapítás ünnepének környékén zárul. Az előfoglalási adatai alapján az augusztus 20-ai napot is magába foglaló időszakra a szálláshelyek telítettsége közelít a 100 százalékhoz. Ránk, magyarokra egyre inkább jellemző, hogy előre gondolkodunk, ésl körültekintően választunk. Az időtartam, a hely és a szálláshely kategóriájának megválasztása után átlagosan öt szálláshelyet tekintünk át és olvassuk el a vonatkozó vendégvéleményeket, mielőtt a „foglalás” gombra kattintunk. Az ellátás tekintetében az öngondoskodás a legnépszerűbb; a belföldi foglalások 60 százalékában nem igényelnek ellátást, 24%-ban csak reggelit, 15%-ban félpanziót kérnek, és mindössze egy százalék tartalmaz teljes ellátást.

Tíz legnépszerűbb településünk az elkövetkezendő hetekben:

1. Siófok

2. Hajdúszoboszló

3. Balatonfüred

4. Eger

5. Balatonlelle

6. Zamárdi

7. Gyula

8. Budapest

9. Szeged

10. Zalakaros

Nevezetességeink itt folytatódnak...

Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) hazánk negyedik, 1985-ben alapított nemzeti parkja. Ez volt az első olyan nemzeti parkunk, amely kimondottan a geológiai értékek – a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok – védelmére alakult meg, mindazonáltal a területén sok védett növény- és állatfaj is előfordul. Az aggteleki cseppkőbarlang hazánk egyik UNESCO Világörökségi védelme (1995) alatt álló nevezetessége. Járatait a befolyó vizek tágították oldó hatásukkal, és a vízzel besodort kavicsok pusztító munkájával. A mészkőrepedésekbe beszivárgó, és a víznyelőkön keresztül bejutó víz barlangi patakként évezredek alatt folyosókat, óriási termeket hozott létre. A patak Jósvafőnél a bővizű Jósva-forrásban bukkan a felszínre.

A magyar és szlovák határon Szlovákia (1920-ig a magyar Felvidék) területén helyezkedik el a somoskői vár. A vár északi oldalán találjuk a bazaltorgonát. A csaknem 500 méteres tengerszint feletti magasságban található somoskői várhegy északi oldalából kihajló, 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltorgona a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben. A szlovák-magyar határon áll a Somoskői vár. A középkori várból csodás kilátás nyílik a környék településeire.

Egerszalók sódombja: a település déli részén 410 méter mélyről feltörő 65-68 Celsius-fokos melegvizű hőforrás domboldalon lefolyó vize csodálatos természeti képződményt, egy 120 négyzetméteres mészkőlerakódást épített ki. A 18 méter magas domb tetején feltörő vízből kicsapódik a mész. A lerakódás évről évre növekszik, és egyre jobban beborítja az egész domboldalt. Fehér mészkőteraszok, csipkés párkányok és mészkőfüggönyök jönnek létre, ahogy a víz megakad a talaj természetes domborulatain.

Nevezetességeink közé tartozik még a rudabányai bányató csaknem 60 méteres mélységével jelenleg hazánk legmélyebb állóvize; itt található egy csodálatos geológiai és bányamúzeum is, magában foglalva a Trianonban (1920. június 4-én) elorozott világhíres erdélyi és felvidéki bányák, bányavárosok, bányakapitányságok vázlatos történetét is. Látogatásra érdemesek a repceföldek a Bakony lábánál, valamint a szomolyai Kaptárkő.  A kaptárkövek – vagy köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek –, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak. Magyarországon a kaptárkövek leginkább a bükkaljai riolittufa területéről ismertek. A bükkaljai riolittufa területen jelenleg 73 kaptárkövet ismerünk 471 fülkével.

A tihanyi levendulás a Tihanyi-félszigeten elterülő, Magyarország első ipari célú nagy levendulaültetvénye, melynek köszönhetően a levendula napjainkra meghatározó szimbóluma lett, mind Tihanynak mind a félszigetnek. Az 1920-as évek közepén Bittera Gyula, neves gyógynövényszakértő telepítette az első levendulás ültetvényt, egyenesen Franciaországból hozott szaporítóanyaggal. Sikerét bizonyítja, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb volt, mint a franciáé. A 60-as évektől aztán a kommunizmus alatt a világhírű tihanyi levendulás pusztulásnak indult. Nagy részét beszántották és szőlőt telepítettek helyére, a megmaradt 20 hektár pedig művelés hiányában elvadult. A területen 1986-ban újraindult a levendula termesztés. Közel harminc hektáron folyik levendulatermesztés a félszigeten.

A Molnár János-barlang Budapest II. kerületében található, a József-hegy alatt, és hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere. Ez a Lukácsfürdő forrásbarlangja, de innen nyeri vizét a Malomtó is. 1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang. 100 és 116 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Az Alcsúti Arborétum majdnem 70 hold terjedelmű, a Vértes hegység lábánál elterülő természetvédelmi terület. Az arborétum magját József nádor egykori kastélyának parkja képezi. Az Alcsúti Arborétumban az ország legnagyobb egybefüggő, gyönyörű hóvirágmezeje várja virágszőnyegével a látogatókat. A több mint 2 hektáron elterülő virágözön egyedülálló látvány, időjárástól függően február közepétől március közepéig csodálható meg.

A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között magasodó Hegyestű. Bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét.

Az Ilona-völgyi-vízesés hazánk legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a felső hasadékból vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból. A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre.

Kazár riolittufa – egyedülálló geológiai képződmény! A világon alig több mint hat helyen figyelhető meg. A riolittufa felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta.

A Szilvásváradon végződő, magashegységi jellegű Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút. A Fátyol-vízesés a Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 m hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le.

A Rám-szakadék Dobogókő (hazánk és Európa szívcsakrája!) és Dömös között, cca. egy km hosszan húzódik. Hazánk egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. A szakadékban található vízesések mellett létrákon mászhatunk feljebb. Az összegyűlt csapadékvizek mély völgyeket faragtak a hegyek oldalába. A szakadék a benne vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben a leglátványosabb földtani értékeket lehet megtekinteni. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy bemutatja a különböző vulkáni rétegeket.

+1. Gyilkos-tó (Erdély)

A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a székelyföldi Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak.

És még TOP7 kirándulóhelyünk

KÉKESTETŐ – AZ ORSZÁG TETEJE

Az ország legmagasabb pontja. Hóesés vagy rügyfakadás – két remek alkalom, hogy a kékestetői lejtők megteljenek síelőkkel, túrázókkal. A hegy tetejére épített torony a tengerszint felett 1200 méter magasra nyúlik,…

NYÍREGYHÁZA – ZOO

Az állatpark egy tölgyerdő mélyén igazán különleges állatok otthona. Teljes értékű állatkert, vadban gazdag és látványos. Lakik itt fehér tigris és oroszlán, afrikai elefánt, komodói sárkány, medve, tigriscápa, indiai orrszarvú…

PARÁDFÜRDŐ – CIFRA ISTÁLLÓTÓL AZ ILONA-VÖLGYI ZUHATAGIG

Hazánk legrégibb gyógyhelyeinek egyike, hosszan elnyúló üdülőhely, gyógyvizeiről híres község, meseszép angolparkkal, és pompás túraútvonalakkal.   Parád dúskál a gyógyforrásokban, köztük a legnemesebb a kénes vegyületet tartalmazó „csevice”.

MÁTRAFÜRED – SÁSTÓ ÉS KILÁTÓ

Mátrafüred után a főúthoz közel búvik meg az erdő és egy tisztás találkozásánál az ország egyik kedvenc kirándulóhelye. Kempinggel, étteremmel, bazársorral… kiépített parkolóval. Sástó szigetére fahíd vezet, a tó.

IPOLYTARNÓC – ŐSVILÁGI IDŐUTAZÁS

Egy kedvesen zavaros szóképpel élve: ez az ipolytarnóci őskori Pompei. Különleges őskori világ tárul a látogató elé az Ipolytarnóci parkban. Egy vulkáni katasztrófa által betemetett s konzervált világ.

AGGTELEKI BARADLA BARLANG – ESKÜVŐ ÉS KONCERT TEREM

Cseppkövekbe vetülő fantázia, de önmagában is csuda szép. Gyalog is bejárhatók a legizgalmasabb termei.   A Baradla–Domica évszázadok óta látogatott cseppkőbarlang. Teljes hosszúsága a szlovákiai szakasszal együtt meghaladja a 25 kilométert.

KÁPOLNAPUSZTA – BIVALYREZERVÁTUM

Az őshonos bivaly fajbemutatásának központja. A bivalyokat tavasztól-őszig a bemutatóhelyről induló, 1,5 kilométeres sétaút bejárásával lehet megnézni.   A telep fontos szerepet játszik a bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében. Interaktív kiállítás,…

TAPOLCA – MALOM-TÓ ÉS TAVASBARLANG

hazánk egyetlen csónakkal is bejárható barlangja. A mintegy három kilométer hosszú barlang pompásan megvilágított, kétszáz méteres szakasza egy vízi körútvonalon járható be.

KISKUNSÁG – MÉNESEKNEK NYARGALÓ FUTÁSA

A Duna-Tisza közének mocsarai, szikes tavai, valamint homoki és szikes gyepei, löszpusztái jellemzik e tájat. Az 52-es úton a 20-as kilométerkő után oktatóközpont várja a látogatókat.

SZARVASI ARBORÉTUM – PEPI GRÓF FÁSKERTJE

A Körös menti városban ritka változatos és izgalmas a vízparti élet, az arborétum pedig elvarázsol. Úgyszintén ilyen hatású a Holt-Körös partján húzódó Szarvasi Arborétum avagy Pepi gróf fáskertje az év minden szakában.

TISZADOBI KASTÉLY – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ A BUKSZUSBAN

A tiszadobi kastélynak a négy évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.

GEMENC ÉS GYULAJ – GÍMSZARVASOK ÉS DÁMVADAK BIRODALMA

Hazánk legnagyobb erdővel borított ártere. A gemenci erdők kisvasúttal szelhetők át. A védett területet világhírűvé az ország legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya tette. Rengeteg az őz és a vaddisznó is.

FERTŐD – ESZTERHÁZY KASTÉLY

Eszterházy palota: mesésen szép és fényűző. Királyi udvarokhoz mérhető főúri rezidencia, hajdan fényűző ünnepségekkel, ahol Mária Terézia is vendégeskedett. A kastély eredetileg huszonkét szobás vadászkastélynak épült. Esterházy Miklós 1762-ben építtette át.

DÉGI KASTÉLY – A SZABADKŐMŰVESEK TITKAI

Dégen található hazánk egyik legszebb – és egyetlen látogatható – klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb, lenyűgözően szép angolparkja ölel körül.   A KASTÉLY A szabadkőművesek szimmetriája. Jomlokzata szinte a Nemzeti…

MARTONVÁSÁRI BRUNSZVIK KASTÉLY – BETHOVEN LIEZONJA

1806-ban itt fejezte be Beethoven az Appassionatat. Nehéz eldönteni, hogy Martonvásár kastélya vagy parkja a szebb. De nem is kell, mind a kettő más miatt értékes és különleges.

PÁKOZDI INGÓKÖVEK

Ingókő. Labilis, de sziklaszilárd. A gömbölyded alakú sziklákat a helyi népnyelv gyapjúzsák néven emlegette. A kétszáz-háromszáz méteres tengerszint feletti magasságban húzódó sárhegyi dombos területet páratlanul érdekes földfelszíni alakzatok gazdagítják.

BAKONYBÉL – KIRÁNDULÓK KEDVENCE

A Bakony-hegység szívében, völgykatlanban rejtőző falut hegyek ölelik…körülötte  barlangok, kilátók, források és szurdokok.   Itt magasodik a maga szerény 700 méterével, de lenyűgöző hatásával a Kőris-hegy, tetején kilátóval, körötte kőriserdővel……

ZIRCI APÁTSÁG ÉS ARBORÉTUM – CISZTERCI RENDTEREMTÉS

Az apátság 1814-ben vált önállóvá, ettől kezdve Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja. Az arborétumot is az apátság alapította a Bakony fáinak és növényeinek a megmentésére.

VERESEGYHÁZI MEDVEFARM – MACKÓK ÉS FARKASOK

A medveotthon dimbes-dombos, barlangos és tavas területén 33 kamcsatkai és erdélyi barnamedve él. A tavakban kárászok bújnak meg, amelyeket a medvék ugyan megfogni nem tudnak, de remekül eljátszadoznak velük.

KIRÁLYRÉT – SZALAMANDRÁK FÖLDJE

Vonatozni, kirándulni, lovagolni, horgászni…   Honos itt a mesék és babonák titokzatos – narancssárga-fekete színű – foltos szalamandrája, az orchidea, a tárnics, a kosbor, a varázsgomba, az őz…

RÁM-SZAKADÉK – A LEGIZGALMASABB SZURDOK

Pesthidegkút szomszédságában kalandozhatjuk be. A szakadék vulkáni eredetű, észak-déli irányban futó egy kilométer hosszú szurdokvölgy.   Mélysége néhol meghaladja a 35 métert, szélessége azonban helyenként a 3 métert sem éri el.

VÁCRÁTÓTI ARBORÉTUM – HORDÓKAKTUSZ: ANYÓSFOTEL

Az arborétum Vácrátót zöldben rejtőző csodája. Hazánk leghíresebb és legnagyobb botanikus kertjét Vigyázó Sándor gróf alapította, aki maga is értett a növényekhez. A kert hatalmas területén 13 ezer fajta él.

VISEGRÁD – LOVAGI TORNÁTÓL A SÜLT PISZTRÁNGIG

Íme, a top7hungary visegrádi ajánlata: mit nézzen meg, hova kiránduljon, hol étkezzen és vásároljon, hol szórakozhat, és melyik szállodában hajthatja álomra a fejét… Hajdanvolt királyok szelleme, királyi vadak figyelme lengi be.

ÓPUSZTASZER – A HONVISSZAFOGLALÁS/HAZATÉRÉS EMLÉKPARKJA

A honvisszafoglaló, hazatérő magyarok tiszteletére kialakított szabadtéri múzeum. Legféltettebb kincse A magyarok bejövetele című, 1800 négyzetméteres festmény, a Feszty-körkép. Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménye páratlan. A mezővárosi-tanyai világot idéző legértékesebb épületeket őrzi.