Két torony, számos különbség – az oroszok javára


A vizes vb inkább sáros. A kormányra jellemzően korlátlan pénzmennyiséget biztosítottak a vizes vb megrendezésére, így percenként 28 millió forintba fog kerülni csak a megnyitó, de a kabinet szerint ennyi belefér. 120 percen át. Megjegyzés: kit érdekel a vizesvébé? Érdekel ez itt egyáltalán valakit? Ami viszont elgondolkodtató, hogy olyan szedett-vedett csoportosulások mint a USA, vagy Ausztrália hazai előadót kérnek fel ilyen eseményekre. Nekünk nincs olyan, akit szívesen hallgatnánk?

 

92 millió rubelt, azaz mostani árfolyamon 411 millió forintot költöttek az oroszok a kazanyi toronyépítményre, amit ráadásul a budapestivel szemben nem csak egyetlen versenyen használtak. 2014-ben húzták fel az oroszok tornyot egy akkori versenyre, majd ugyanazt hasznosították a világbajnokságon is. A Magyar Nemzet szerint tavaly szintén Ororszországban, mindössze 13 millió forintnak megfelelő ráfordítással alakítottak ki ilyen létesítményt. Nálunk csak a tervezés, engedélyezés és ellenőrzés folyamatának költsége elérte a 177 milliót. A kivitelezés során a Dunába építettek egy talapzatot 1,9 milliárdért. Ez a tervek szerint megmarad, ha a jövőben újra hasonló versenyt rendeznénk, csak a tornyot kellene erre a lábazatra ismét felépíteni. Egy medence, valamint a mobillelátók költségei egymilliárdra rúgnak. A kivitelezés milliárdjai a toronnyal kapcsolatos közbeszerzéseken nyertes West Bau Hungária Kft.-t gyarapítják. A Paár Attilához köthető cég az elmúlt években számos tendert nyert. Megbízást kaptak többek között a Várkert Bazár felújításában, valamint az MTK új stadionjának építése és a Tüskecsarnok befejezése szintén ehhez a társasághoz köthető. Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az egyik cégérdekeltségét is a WHB vásárolta meg. Tiborcz pedig tulajdonrészt vett a WHB cégcsoport (MTK-pálya kapcsán ismerős név!) egyik ingatlanos társaságában, majd rövid idő elteltével megvált attól és egy Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cég került a tulajdonosi körbe.

Tehát durván nyolcadannyiból építettek óriás ugrótornyot az oroszok a két évvel ezelőtti vizes világbajnokságra, mint amennyibe ugyanez Budapesten kerül. Míg itthon mindent egybevéve több mint 3,1 milliárd forintot költenek a létesítményre, addig Kazanyban ezt megoldották 92 millió rubelből, azaz jelenlegi árfolyamon 411 millió forintból. Az a torony ráadásul jóval tovább állt, mint a Batthyány téri fog. Ha a nyolcszoros árkülönbség nem lenne elég megdöbbentő, még ennél is lehet sokkal olcsóbban ilyen létesítményeket építeni: tavaly ugyanis szintén Oroszországban mindössze hárommillió rubelből (13 millió forintból) alakítottak ki versenyhelyszínt. Ennyiből itthon nemhogy a tervezést, de még az engedélyezési, ellenőrzési munkákat sem sikerült megoldani: előbbi 118,5, utóbbi 58,9 millió forintot emésztett fel. Az építkezésnél a nagyobb falat a Dunába épített talapzat kialakítása volt, amit még tavaly decemberben kezdtek, és több mint 1,9 milliárd forintba került. Ennek funkciója tulajdonképpen annyi, hogy megtartsa a felette lévő medencét, valamint az arra épített tornyot. Ezt azonban – amint erről lapunknak Borsa Miklós, a vb szervezésén dolgozó Bp2017 Kft. szóvivője beszámolt – nem bontják el a világbajnokság után. Mint fogalmazott: ha a későbbiekben lesz hasonló verseny Magyarországon, akkor így csak a tornyot kell majd újraépíteni. Ez, illetve a medence és a mobil lelátók – amelyek együttesen bő egymilliárd forintba kerülnek – ugyanis csak ideiglenes létesítmények, a szerződésnek eleme, hogy a vb után felszámolják őket. Mindez azt is jelenti, hogy a 30 méter magas létesítmény – aminek az építését múlt hét végéig a Red Bull Air Race miatt nem lehetett elkezdeni – legfeljebb néhány hétig áll majd. A toronynak a váza már megvan, a teljes versenyhelyszín azonban Borsa Miklós tájékoztatása szerint még nem készült el. Utóbbi egyébként abból a szempontból nem jelent problémát, hogy a tornyon csak július 28. és 30. között lesznek a versenyek, és az edzéseket sem kezdik meg vélhetően július 23. előtt. Visszakanyarodva a kazanyi beruházáshoz: bár a projekteknek lehetnek olyan sajátosságai, amelyek miatt eltérnek a költségek, a nyolcszoros szorzó akkor is megdöbbentő. Különösen annak fényében, hogy az oroszoknak általában nem sikerül korrupciómentesen megoldaniuk az ilyen fejlesztéseket. A minden idők legdrágább ötkarikás játékainak számító szocsi téli olimpia esetében például a helyi ellenzék úgy becsülte, hogy az 51 milliárd dolláros büdzséből 30 milliárdot sikkasztottak el. Bár az ellenzéki kritikák gyakran túlzók, ez esetben lehet alapjuk, hiszen volt olyan autópálya, amely kilométerenként 65 milliárd forintért épült az olimpiára. A Bp2017 szóvivőjétől azt kérdeztük, néztek-e nemzetközi referenciákat korábbi vb-kről. Közölték: a kivitelezőt közbeszerzésen választották ki, méghozzá úgy, hogy a West Hungária Bau (WHB) Kft. adta a legolcsóbb ajánlatot. Ez szigorúan véve igaz is, de érdemes hozzátenni, hogy a – vb esetében bevett gyakorlatnak megfelelően – a torony építésére kiírt tenderre három céget hívtak meg, amelyekből az egyetlen nemzetközi szereplő nem adott le ajánlatot. Így a WHB-n kívül csak a Záév Zrt. pályázott, amely mások mellett jelenleg a 13 milliárdos szombathelyi és a 150 milliárdból épülő Puskás-stadionon is dolgozik.

Zúdul a közpénz, hová folyik (el)?

Összegezve: a vizes vb inkább sáros. A kormányra jellemzően korlátlan pénzmennyiséget biztosítottak a vizes vb megrendezésére, így percenként 28 millió forintba fog kerülni csak a megnyitó, de a kabinet szerint ennyi belefér. 120 percen át. Megjegyzés: kit érdekel a vizesvébé? Érdekel ez itt egyáltalán valakit? Ami viszont elgondolkodtató, hogy olyan szedett-vedett csoportosulások mint a USA, vagy Ausztrália hazai előadót kérnek fel ilyen eseményekre. Nekünk nincs olyan, akit szívesen hallgatnánk?

 

Ehhez képest még ún. szupersztár sem lesz rá. Annyira menő módon lett elhúzva a mézesmadzag az orrunk előtt, hogy mire feleszméltünk, már három pulzáló LED-fényes mágnestakaróval dőltünk bele az utolsó tartalékait felélő, csóró hülyéknek fenntartott sírgödörbe. És már nem volt visszaút.

A vizes vb egyszer próbált pislákoltatni valami pislákoltathatót, és ez akkor volt, amikor a Rolling Stonest, mint a július 14-i nyitózenekart kezdték elhinteni a közítélet sorai között. De persze ebből semmi nem lett. Így aztán bedobták Emeli Sandét, akinek a neve nemigen villant be senkifiának. De hát még ebből sem lett semmi, mert visszamondta az egész turnéját. A HVG szerint a Sziget nagyszínpadának egész hetes fellépői 1,85 milliárdból jönnek ki, pedig ott Emeli Sandé csak egy lenne a 28 fellépőből. A vizes vb-n viszont csak művészekre egymilliárd forintot raktak félre a 3,4 milliárdos keretből, a maradék 2,4 milliárd a látványra fog elmenni, hogy legyen fény, tűzijáték. És az egész kevesebb lesz, mint 120 perc.

Esetleg lehet, hogy a szervezők húznak majd egy nagyon nagyot. Látszik, hogy az adóforintokkal úgy játszik a kormány, ahogyan csak szeretne, de igazából nincs is értelme tovább növelniük a keretet, mert már ennyiből is bárkit el lehetne rángatni Budapestre. – véli Harmat András is...

De még így is több úszó lemondta a részvételét. 2004-ben az azóta kimúlt Sportszigetre például valakik, akik azóta is érdemelnének egy kört, úgy hozták át a korábban környékünkre sem néző Slipknotot Ausztriából egy pihenőnapjukon, hogy végül egy ingyenes bulin több mint tízezer ember őrjöngött. Minden csak pénzkérdés. És abból most van sok, mármint pénzből. Meg nekünk kérdésből. Persze mindegy is, hogy kik lépnek fel, mert úgy tűnik, pár száz viájpis emberen kívül mások nem igazán férnek a színpadhoz. A népnek marad a kivetítő, meg a köztévé, benne a szokásos kormánypropagandával, mert elvileg politikusokat is felengednek majd beszélni, nyilván a miniszterelnököt, és megbízott államfőjét.

A vizes vb teljes költségvetésének megmagyarázhatatlan növekedését jelzi az a kis gyaloghíd, amely a tervek szerint 269 millió forintból épülhetett volna meg, ám a híd költségei minden valódi indoklás nélkül 155 millió forinttal megemelkedtek. A Rákos-patak fölött átívelő 27 méter hosszú 5 méter széles tervezett híd új világcsúcsnak számít, költségeit tekintve, hiszen az Ausztriában, Dornbirn városa mellett megépített, hasonló adottságú Schanerloch híd összes költsége 220.000 euró volt, vagyis átszámítva nagyjából 70 millió forint. Igaz, azt az Alpok sziklái között kellett megépíteni. De magyar példát is említhetünk, hiszen a Szolnokon 2011-ben átadott Tiszavirág gyaloghíd, ugyan háromszor annyiba került, mint az, amit a Rákos-patak fölé építenek, de fontos megjegyezni, hogy körülbelül tizenhatszor hosszabb is volt.  Ebből kiindulva, és figyelembe véve azt, hogy a kezdeti 25 milliárd forintos költségvetéshez képest már 100 milliárd forint fölött jár az úszó vb költségvetése, különösen indokoltnak tartjuk, hogy a közvéleményt tájékoztassák a költségnövekedés okairól. Hiszen, ahogy egy 155 milliós többletköltség be tudott kerülni mindenféle szakmai alátámasztás nélkül, úgy kerülhettek be a fentebb említett milliárdok is. Az átláthatatlanság, valamint a szakmai indoklás hiánya miatt a korrupció gyanúja lengi körül az egész beruházást.

Anno a kormánypárti többség szerdán lesöpörte az asztalról a Jobbik Lex Lúdas Matyiként elhíresült antikorrupciós törvénycsomagjának azt az elemét, amely komoly szigorítást vezetett volna be Btk.-ban, drasztikusan megemelve például a büntetési tételeket. Azonban a javaslatot 6 kormánypárti képviselő is támogatta. Mindazonáltal „üzenet értékű”, hogy a kormánytöbbség elsöprő része egyértelműen nemet mondott a korrupció elleni küzdelemre. A vizes világbajnokság körüli szervezési káoszra és a költségvetés folyamatos emelkedésére vonatkozó kérdésre elhangzot: mifelénk milliárdos költségtúllépések „soha nem történnek véletlenül, vagy szakmai okokból”, ez mindig valakiknek az érdeke. Joobik-tézis: jllemző az is, hogy a rendezvény körüli anomáliáknak, az egyre valószínűbb súlyos presztízsveszteségnek „az égvilágon semmilyen felelőse nincs”... A vizes vb ügyében, mint cseppben a tenger, ott van minden, ami ellen harcolunk.”