A kultúra hazánk egyik legfontosabb „exportcikke” – vendégoktatói konferencia a Balassi Intézetben


A kultúra hazánk egyik legfontosabb „exportcikke” – hangzott el az örökérvényű, súlyos felelősséget s még több tennivalót követelő kijelentés a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) - Balassi Intézet által szervezett budapesti vendégoktatói konferencián.

 

A külföldi egyetemeken tevékenykedő magyar vendégoktatói hálózatra a tárca fontos értékként tekintenek, hiszen annak tagjai a magyar nyelvet és kultúrát segítenek terjeszteni – szögezte le Hammerstein Judit, a KKM külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a Balassi Intézet vezetője. Fölidézte, hogy a bolognai rendszer bevezetése után az európai egyetemeken a kis szakok nincsenek könnyű helyzetben, egyre több helyen zártak be a magyar tanszékek is, azonban elkezdődött a magyar vendégoktatói hálózat megerősítése: jelenleg 46 vendégoktató 26 országban évente 2000-2200 diákot tanít világszerte. 2020-ra 70, külföldi egyetemen magyar nyelvet oktató tanár munkája járul majd hozzá hazánk és a magyar kultúra népszerűsítéséhez.

A Balassi Intézet 2016-ban beolvadt a Külgazdasági és Külügyminisztériumba; az integráció számos feladatot adott, ezeket azonban sikerült jól teljesíteni - mondta Hammerstein Judit, s kiemelte: a vendégoktatói hálózat kapcsán mindig egyértelmű volt, hogy az a kulturális diplomácia egyik leghatékonyabb eszköze, amely kiválóan egészíti ki a kulturális intézetek és kulturális szakdpilomaták hálózatát. Mint hozzátette, a tárca ezért fokozott figyelmet fordít a vendégoktatókra: szeptemberben várható például annak a kormányrendeletnek a kiadása, melynek eredményeként lezárul a vendégoktatói jogviszony átalakítása. A Vendégoktatók a magyar kultúráért program azt célozza, hogy a vendégoktatók ne csak a magyar nyelv oktatásában tevékenykedhessenek, hanem egy kiszámítható anyagi keret - fejenként évi átlag 1,5 millió forint - segítségével a magyar kultúrát is terjeszthessék állomáshelyükön.

A magyar diaszpóra szerepéről is szó esett a tanácskozáson. 2010-ben úja kellett szervezni a hagyományos nemzetpolitikát: a jogszabályi kereteket frissítették, elfogadták a nemzetpolitikai és diaszpórastratégiát, kialakították az ezeket szolgáló intézményrendszert, újraindították a Magyar Állandó Értekezletet és elindították a Magyar Diaszpóra Tanácsot is. Nemzetpolitikai célokra 2009-ben még csak 9 milliárd, 2016-ban már több mint 100 milliárd forintot fordítottak. A tavaly elfogadott nemzeti diaszpórastratégia legfontosabb eleme az oktatás.

A Kőrösi Csoma Sándor Program során Kárpát-medencei fiatalok - idén 115-en - utaznak a diszpóra magyar közösségeihez, a Mikes Kelemen Program célja pedig a diaszpóra értékes könyvtári örökségének Magyarországra szállítása. A Rákóczi Szövetség 2016-2017-ben 2500 diaszpórában vagy szórványban élő magyar fiatal magyarországi táborozását tette lehetővé.

Elhangzott: a Horizont 2020 európai uniós kutatás-fejlesztési keretprogramba eddig 19 magyarországi intézmény tudott bekapcsolódni. A Stipendium Hungaricum Program a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését szolgálja, a projektbe eddig 53 ország csaknem 3000 hallgatója kapcsolódott be, míg a Campus Mundi Program 9,2 milliárd forinttal támogatja a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének fejlesztését a 2016-2021-es időszakban. Cél: egy egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakítása a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztése révén, a Makovecz Program például máris egyfajta "Kárpát-medencei Erasmus Programként" működik.

A Balassi Intézet által szervezett konferencián a lektori hálózat tagjain túl a KKM, valamint a társtárcák vezetői és a magyar mint idegen nyelv oktatásának meghatározó szakemberei vesznek részt.