Katasztrófatípusok * Rendkívüli események * Monitoring * Téli veszélyek - Ha elzárja a települést a hó


Nincs állami élelmiszer-tartalék, ha beüt a krach? Hová lett a készlet? Nem indokolt? Van esély van arra, hogy mégsem maradunk sokáig állami élelmiszer-tartalék nélkül? Önnél például mi a helyzet a spájzban? Ha minden borul, meddig húzná ki az otthoni készleteiből?

Azokon a településeken, ahol már a korábbi években tapasztalták, hogy nagy mennyiségű hó, hóvihar esetén az utak járhatatlanná válnak, valószínűsíthető e jelenség megismétlődése. Érdemes ezeken a településeken felkészíteni a háztartásokat a néhány napig tartó elzártságra:

    Tartalékoljon meleg ruhákat,

    Gondoskodjon néhány napra elegendő ivóvíz, élelmiszer, gyógyszer, kötszer beszerzéséről,

    Biztosítson a lehetőségeinek megfelelő tartalék energiaforrást (pl: aggregátor és üzemanyag, palackos PB gáz),

    Gondoskodjon a segítségkérés és kapcsolattartás lehetőségeiről,

    Kövesse figyelemmel a híradásokat, időjárás előrejelzéseket (rendelkezzen elemes rádióval is).

Nincs állami élelmiszer-tartalék, ha beüt a krach

 „Az FM érintettsége ezen a vonalon 2016. január 1-től teljes mértékben megszűnt” – válaszolta a Földművelésügyi Minisztérium sajtóirodája, mikor egy éve, pár hete – miközben Németország elkezdte lakosait felhalmozásra biztatni – kérdéseket küldtünk arról, hogy áll a helyzet Magyarországon az állami élelmiszertartalék-készletekkel.

A földművelésügyi tárca a Belügyminisztériumhoz irányított tovább, ahonnan megtudtuk: „az állami élelmiszer-tartalékok különféle veszélyhelyzetek esetére történő letárolása, biztosítása, nem tartozik a Belügyminisztérium hatáskörébe, felelősségi körébe” sem.

Most éppen egy olyan köztes állapotban vagyunk, amikor a tartalékolás régi rendszere már megszűnt, az új – ha lesz - viszont még nem épült ki.

Az élelmiszerek állami készletezése régen hosszú időn át a Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. (TIG) dolga volt, de a céget 2015 végére felszámolták. A honlapja már nem frissül, de még üzemel, így még mindig olvasható rajta a Küldetés menüpontban, hogy „az állami tartalékolás szinte a világ valamennyi országában megtalálható”, és „megszervezését gazdaságpolitikai, természeti és műszaki kockázatok indokolták”.

Az utolsó időkben – ahogy írták – a magyar állam elsősorban gazdaságbiztonsági okokból tartalékoltatott, de az egyik cél az volt, hogy ha – bármilyen okból is – piaci zavar támad vagy „minősített időszak” jön el, gondoskodni lehessen a lakosság alapvető ellátásáról. A cégnek 24 telephelye volt. Létezik egy makacs városi legenda, miszerint a budapesti metró alatt rengeteg konzervet rejtegetnek, de ezt évekkel ezelőtt cáfolta a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság illetékese.

Hogy pontosan miből is álltak régen a tartalékaink, hány tonna búzánk, mennyi konzervünk volt, az biztonsági okokból sosem volt publikus. A készletek mibenléte minősített adatnak, vagyis titoknak számított. Csak az ismerhette meg a részleteket, aki átesett nemzetbiztonsági ellenőrzésen, és fel tudott mutatni személyi biztonsági tanúsítványt, felhasználói engedélyt, titoktartási nyilatkozatot.

Hová lett a készlet? A gazdaságbiztonsági tartalék megszűnése után az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ raktárbázisára került átmenetileg a készlet egy része: az úgynevezett katasztrófavédelmi hányad, vagyis például a homokzsákok, a homokzsáktöltő gépek, a szivattyúk, tudtuk meg a Belügyminisztérium sajtóosztályától. Addig lesznek itt, amíg vagyonkezelésbe nem veszik ezeket. Hogy a készlet többi részével, az élelmiszer-tartalékkal mi lett, eladták, megsemmisítették vagy továbbra is őrzik valahol, arra rákérdeztünk a Miniszterelnökségnél, de egyelőre nem érkezett válasz.

Nem indokolt? A TIG sorsát egy tavaly októberi kormányhatározat pecsételte meg, amely szerint „a Kormány a földművelésügyi miniszter javaslatára megtárgyalta a gazdaságbiztonsági készletezés kérdéskörét és megállapította, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében Magyarországon nem indokolt gazdaságbiztonsági készletek fenntartása”. A TIG felszámolása tavaly ősszel le is zajlott, a tevékenységet záró beszámolója 2015. október 31-i dátummal készült el.

Az Agrárszektor.hu tavaly novemberi cikke szerint piaci szakértő forrásaik a cég megszüntetését a brókerbotránnyal hozták összefüggésbe, amelyben a TIG több százmillió forintot bukott. A lapnak ugyanakkor a Földművelésügyi Minisztérium azzal magyarázta a változást, hogy az egyre nyitottabbá váló világpiaci körülmények között már nem várható olyan helyzet, amelyben teljesen megszűnik egy adott termék vagy áru kínálata, és az alapvető mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből az országon belül vagy a környező országokban még nagyon súlyos piaci helyzetben is elegendő készletek állnak rendelkezésre.

A témát az egyik ellenzéki képviselő, a DK-s Vadai Ágnes is feszegette év végén a parlamentben. Tényleg ilyen gazdagok vagyunk, hogy baj esetén vásárolunk, tartalékolás helyett? – kérdezte a minisztert, Fazekas Sándort.

 „A készletezés megszüntetésével kapcsolatos döntésénél a kormány a rendkívüli helyzetben szükséges intézkedések költségei mellett a készletek fenntartásával kapcsolatos költségeket és kockázatokat is mérlegelte” – igyekezett mindenkit megnyugtatni Fazekas karácsony előtt. Ugyanakkor parlamenti válaszában az is benne volt, hogy külön tanulmány nem készült arról, hogy ha beütne egy átmeneti vagy tartós piaci zavar, akkor milyen gyorsan és mekkora költséggel tudna beavatkozni az állam azért, hogy a lakosságnak legyen elég a szükséges fogyasztási cikkekből.

Németországban is voltak arról viták, megéri-e fenntartani a drága titkos élelmiszerraktárakat. Ahogy megírtuk, a németeknél most is több ezer tonna lencsét, borsót, gabonát, sűrített tejet tárolnak, de az ottani számvevőszék négy évvel ezelőtti jelentésében már azt állt, hogy a raktárak bérlésére, őrzésére, karbantartására fordított 20 millió euró (nagyjából 6 milliárd forint) túl sok egy ilyen „erősen túlhaladott” szisztéma fenntartására.

A magyar gazdaságbiztonsági tartalékokról szóló rendeletet január 1-jével helyezték hatályon kívül, vagyis hivatalosan ez volt a megszűnés ideje.

Van esély van arra, hogy mégsem maradunk sokáig állami élelmiszer-tartalék nélkül: újabb változás van készülőben. Idén májusban született egy kormányhatározat „a védelmi felkészítés egyes kérdéseiről”. Ennek része egy 2016-os feladatterv, amelyben szerepel, hogy szeptember 30-i határidővel tegyenek le a kormány asztalára egy előterjesztést a védelmi célú tartalékolás új koncepciójáról. A munkában benne lesznek az illetékes miniszterek és a megyei, fővárosi védelmi bizottságok, de a feladat fő felelőse a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Megkerestük Lázár János tárcáját, hogyan állnak a feladat végrehajtásával, esetleg elkészült-e már a koncepció, mit lehet tudni róla. Amikor választ kapunk, beszámolunk róla.

Önnél például mi a helyzet a spájzban? Ha minden borul, meddig húzná ki az otthoni készleteiből?

Nem valós terrorveszély és nem a pánik, sokkal inkább a polgárok kötelességtudata indokolja, hogy a német lakosság élelmiszer-felvásárlásba kezdett. Mindenkinek azt javasolják, hogy tartsanak otthon két hétre elegendő élelmiszert, vizet és a legszükségesebb dolgokat. A német polgári védelmi terv újraírásában ugyan szerepet játszanak az elmúlt hónapok terrortámadásai, de még a magyar katasztrófavédelem is hasonlót ajánl természeti csapások esetére. Önnél például mi a helyzet a spájzban?

Ennek a cikknek az elolvasása előtt nézzen szét a konyhájában, a hűtőszekrényében, a spájzban (ha van egyáltalán), vagy gondolkodjon el azon, hány napot tudna kihúzni otthon saját élelmiszerkészleteiből? Most ne gondoljon rögtön atomtámadásra vagy az utcájában lövöldöző dzsihadistákra.

Mi lenne, ha csak több napig nem lenne víz? Mennyi ivóvizet tárol otthon? Vagy mi lenne, ha több napig nem lenne gáz vagy áram? Hogyan melegítené meg az ételt vagy forralná föl a vizet (ha van)? Vagy mivel világítana, hogy megtalálja egyáltalán az edényt a konyhában?  Vagy belegondolt abba, hogy mire egy ilyen helyzetben odaérne a boltba, hányadik lenne a sorban, ha még volna mit megvenni egyáltalán?

Nem lehet teljesen elbizonytalanítani az embereket olyan újabb javaslatokkal, amik felvásárlási lázat indítanak be, bírálta a polgári- és katasztrófavédelmi koncepciót újraíró kormányt Dietmar Bartsch a baloldali Linke frakcióvezetője. 

Konstantin von Notz, a Zöldek frakcióvezetője szerint teljesen indokolt a védelmi tervek frissítése, a polgári védelmet azonban nem szabad összekeverni a háborús fenyegetéssel vagy a terrorizmus veszélyével.

A kormánypárti kereszténydemokraták (CDU) szóvivője, Stephan Mayer mindezt más oldalról közelíti meg. Szerinte a védelmi koncepció frissítésére nem csak az erősödő iszlamista terrorizmus fenyegetése miatt van szükség, de ez is szerepet játszik abban, hogy a polgári védelem helyzetét időről időre felülvizsgálják és az új kihívásokhoz igazítsák. A szintén kormánypárti szociáldemokraták (SPD) szerint teljesen normális dolog, és semmilyen pánikra nem ad okot, ha a lakosság gondoskodik saját élelmiszerkészleteiről.    

A hírek szerint a német lakosság körében kisebb felvásárlási láz tört ki, miután a kormány azt javasolja a lakosságnak, hogy szükséghelyzet esetére mindenki gondoskodjon legalább két heti élelemről otthonában. Németországban jelenleg nincs semmilyen konkrét terrorfenyegetettség. Csak annyi történik, hogy a kormány  szükségesnek látta az elavult 1995-ös polgári védelmi terv újraírását. Ezt ráadásul nem is most kezdték meg: már 2012-ben megbízást adott erre a Bundestag költségvetési bizottsága. Ezt a folyamatot az elmúlt hetek németországi terrortámadásai csak felgyorsították. Az elképzelésekről több tervezet kikerült a médiába és ezzel kapcsolatban több nyilatkozat is elhangzott.

A megszólaló polgári védelmi és katasztrófavédelmi illetékesek és kormánytagok most azt ajánlják a lakosságnak, hogy szükséghelyzet esetére mindenki legalább 14 napra elegendő élelmiszert tartson otthon. A tanács szerint célszerű

    5 kiló kenyeret, tésztát és krumplit,

    fél kiló olajat vagy zsírt,

    5,5 kiló tartós élelmiszert,

    3,5 kiló szárított vagy konzervált gyümölcsöt,

    28 liter vizet,

    2 kiló hús- és halkonzervet

otthon tartani. Az ajánlás szerint jó, ha mindig van otthon a legszükségesebb gyógyszerekből, van meleg takaró, gyertya, gyufa, elem, feltöltött akkumulátor és készpénz is.

A német polgári védelem az élelmiszerfelhalmozást alapvetően nem háborús helyzetre vagy terrortámadásra javasolja. Épp elég, ha egy hackertámadás vagy egy természeti katasztrófa következtében hosszabb időre kimarad az áram vagy teljesen összeomlik az áramszolgáltatás. "Ez a készlet amúgy akkor is jól jön, ha nem várt vendégek érkeznek látogatóba az emberhez" - próbálta tompítani a veszélyérzetet a bajor mezőgazdasági hivatal.

Azt túlzás lenne állítani, hogy pánik tört ki emiatt. Feltehetően a németek kötelességtudata a meghatározóbb, amikor elkezdték nagyobb mennyiségben beszerezni a bevásárlóközpontokban a fent felsorolt alapvető élelmiszereket. A német felhívás szemléletváltásra is akarja ösztönözni a lakosságot. Mai életmódunknak ugyanis már nem része az élelmiszer tárolása. Az emberek hozzászoktak, hogy a boltok hétvégén és éjjel is nyitva vannak, ahol előre elkészített ételeket lehet venni, és bármikor lehet kaját rendelni telefonon vagy interneten. Németországban sok modern lakásban már nincs is spájz, sőt sok helyen a konyha is kicsi vagy ehhez az életmódhoz igazodva már egyáltalán nem is építenek be ilyet. A német polgári védelmi és katasztrófavédelmi hivatal arra figyelmeztet: a spontán élelmiszerbeszerzéshez szokott emberek katasztrófahelyzet esetén könnyen bajba kerülhetnek.

A magyar katasztrófavédelem is ajánlja a spájzolást

Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely kötelezően előírna ilyen óvintézkedéseket, de egyszerű jó tanácsként, ajánlásként nálunk is rég megfogalmazott hasonlóakat a katasztrófavédelem, mondta az Indexnek Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.

Pár napra elég készétel, konzerv, ivóvíz félretevését javasolják például azokon a településeken, amelyeket egyszer-egyszer el szokott zárni a külvilágtól a havazás vagy az árvíz. Persze nincs szó arról, hogy aki nem fogadja meg ezt a tanácsot, az napokra éhen maradna, amikor járhatatlanok a környékbeli utak, a készletezés inkább a mentő erőknek segítség, mert a veszélyhelyzetben egy feladattal kevesebb, ha nem nekik kell ételt vinni a lakossághoz.

A néhány napig tartó elzártságra való felkészülésbe tartozik a katasztrófavédelem tanácsai szerint némi gyógyszer, kötszer, meleg ruha és tartalék erőforrás, például aggregátor és palackos PB-gáz tárolása is.

Olyan is szerepel a magyar katasztrófavédelem általános tanácsai között, hogy nem árt, ha az embernek odahaza össze van készítve egy hátizsákja, benne ivóvízzel, a rendszeresen használt gyógyszereivel, a gyerek egyik játékával. Ez jól jön, ha valamiért gyorsan el kell hagyni a lakást, így nem akkor kell hirtelen kapkodni, mondta a helyettes szóvivő. Az úgynevezett veszélyhelyzeti csomaggal kapcsolatban azt ajánlják, legyen könnyen szállítható (ezért is jó a hátizsák, ami még a kezet is szabadon hagyja). A zsák maximum 20 kilós legyen, és tüntessék fel rajta a tulajdonos nevét.