Közös állásfoglalás Erdély autonómiája ügyében


Közös állásfoglalást írt alá az autonómia-elképzelések összehangolásáról a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke hétfőn Kolozsváron. Két autonómiatervezet van a vlach-oláh-román parlament előtt.Idáig az áruló Antall-Jeszenszky-tandem el sem jutott, nekik csak alapszerződésekre futotta szerény képességeikből... A külhonba kényszerítetteket meg sem kérdezték...

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Biró Zsolt MPP-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök közös sajtótájékoztatóján elmondta: az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó 1992-es kolozsvári nyilatkozat 25. évfordulója után szerették volna megerősíteni a magyar közösség autonómiaigényét.

(Idáig az alapszerződéseket kierőszakoló Antall-Jeszenszky áruló tandem el sem jutott, noha minimum ezt kellett volna a senki által nem igényelt egyoldalú, magyarhátrányt okozó alapszerződéssel szemben. De az akkor is vérszegénynek bizonyuló magyar (?) külpolitikának csak hajbókolásra, engedményekre tellett szerény képességeiből - a külhoni kisebbségbe szorítottakat meg sem kérdezve, azokra fittyet hányva, kádári allűrökkel "külpolitizáltak". A szerb, szlovák, ukrán, vlach-oláh-román röhögött a markába... A "sógorok" és a szlovének pedig kezdettől fogva tojnak ránk, sőt...

Erdélyre visszatérve, bár a megállapodást csak a pártok írták alá, a kidolgozásukban részt vett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), mint az autonómiatörekvések kodifikálásának az igazi műhelyei. A román parlament előtt egyébként két autonómiatervezet is van.

A román jobbközép ellenzék legerősebb pártjának számító Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke határozottan elutasította az autonómiakövetelést. A vezető román kormánypárt szerint az autonómia elfogadhatatlan és nem lehet alku tárgya - szögezte le Liviu Dragnea, a  Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.

Egy egyesülés centenáriuma

Az aláírás után Kelemen Hunor kijelentette: az Erdély és Románia egyesülését kinyilvánító 1918-as román gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma alkalom arra, hogy  párbeszéd induljon a román társadalommal az erdélyi magyarság autonómiaigényéről.

„Az autonómia a megoldás kulcsa” - fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette: amiképpen az autonómia megoldást jelent Európa számos országában, megoldást kell jelentenie Romániában is.

Az RMDSZ elnöke úgy vélte, hogy az autonómia kérdése csak látszólag választotta el az elmúlt évtizedekben az erdélyi magyar politikai szervezeteket, az alapelvek tekintetében nem volt különbség az álláspontok között. Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a tömbben élő magyarokat területi autonómia, az elszigetelt magyar többségű településeket önkormányzati autonómia, a vegyes lakosságú területeken élő magyarokat pedig kulturális autonómia illesse meg.

Két autonómiatervezet a parlament előtt

Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ és az MPP közös székelyföldi autonómiatervezetének a beterjesztése azért késik, mert a javaslat előfeltétele a román alkotmány módosítása, ez pedig egyelőre nem készült el.

Megjegyezte: jelenleg is két autonómiatervezet van a román parlament asztalán: a 2007-ben benyújtott kulturális autonómiáé, és a Kulcsár Terza József MPP-s képviselő által decemberben benyújtott tervezet.

Hozzátette: az RMDSZ képviselői vállalják, hogy valamennyi parlamenti csoporttal ismertetik az autonómia-elképzeléseket, és próbálják meggyőzni a román politikai pártokat az elfogadásukról.

Megegyeztek a kezdeményezésről

Biró Zsolt MPP-elnök biztatónak találta, hogy az erdélyi magyar pártok 25 évvel a kolozsvári nyilatkozat elfogadása után egy asztalhoz tudtak ülni, és meg tudták erősíteni a közösség 1992-ben kinyilvánított autonómiaigényét. Fontosnak tartotta, hogy a magyar pártok konszenzussal alakítsák ki azt az autonómiatervezetet, amely immár az egész erdélyi magyar társadalom támogatását bírja.

Újságírói kérdésre elmondta: az RMDSZ és az MPP parlamenti képviselőinek a megegyezése alapján nyújtotta be egyéni kezdeményezésként Kulcsár Terza József MPP-s képviselő decemberben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) területi autonómiatervezetét.

A kodifikálás igazi műhelyei

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök elmondta: az aláírt hárompárti megállapodás kidolgozásába a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is bekapcsolódott, hiszen - mint fogalmazott - ezek a szervezetek az autonómiatörekvések kodifikálásának az igazi műhelyei. Végül az a döntés született, hogy csak a pártok írják alá a megállapodást. Az EMNP elnöke szerint az autonómiaigény kinyilvánítása a legfőbb lojalitási nyilatkozat Románia felé, amelyet a magyarság adhat. Azt üzeni ugyanis, hogy a magyarok továbbra is Románia kereteiben képzelik el a jövőjüket, és annak ellenére, hogy a gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve megígért autonómiát máig sem kapták meg, demokratikus eszközökkel küzdenek a jogaikért.

Újságírói kérdésre Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt is megerősítette, hogy nem nehezedett nyomás rájuk a magyar kormány részéről a megegyezés aláírása érdekében. Naná, hogy nem! Eme "magyar" külpolitika részéről?! Amely nyomába sem érhet Mocsáry Lajosnak, Wesselényi Miklósnak, Teleki Pálnak, Bethlen Istvánnak (s pláne nem Bethlen Gábornak!), sem Klebelsberg Kunó grófnak vagy Hómna Bálintnak, Németh Lászlónak, Bibó Istvánnak!!

Az állásfoglalás szövege

A megállapodás - melynek szövegét pár órával az aláírás után juttatták el a sajtónak - kitér arra, hogy „a román kormányok évszázados asszimilációs politikája ellenére az erdélyi magyarság az önazonosságához és a kulturális örökségéhez ragaszkodó, életerős és értékteremtő nemzeti közösség maradt”.

Az erdélyi magyar pártok kijelentik, hogy száz évvel a gyulafehérvári „nyilatkozat” (ahová Károlyi Mihály ingyenvonatokat biztosított a vlachoknak!) után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a részéről.

Közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását és az egész magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is.

„Arra törekszünk, hogy a közösen elfogadott alapértékek és kitűzött célok mentén a különböző közösségi autonómiaformák törvényi keretének megteremtése érdekében olyan törvénytervezetek kerüljenek a román törvényhozás elé, amelyek a lehető legszélesebb politikai és társadalmi támogatást élvezik’ - áll a három erdélyi magyar párt hétfőn aláírt közös nyilatkozatában. A pártok azt is kinyilvánították, hogy az egyes konkrét kérdésekben tovább folytatják az együttműködést.

Megérett a román társadalom, a politikai osztály a magyarság elképzeléseire?

A pártelnökök az elmúlt száz év tapasztalatai alapján, 25 évvel a Kolozsvári „nyilatkozat” megszületését követően, annak szellemiségéhez visszatérve meggyőződéssel vallják: az erdélyi magyarság nemzeti identitásának megőrzése és továbbadása, kultúrájának fejlesztése, számbeli kisebbségi létének teljes jogú polgárként való megélése csak a közösségi autonómiák intézményrendszere által biztosítható. Az állásfoglalás aláírói szerint az erdélyi magyarok eltérő interetnikus viszonyaik, eltérő lehetőségeik, jövőképük tekintetében különböző típusú autonómiaformákat igényelnek: regionális autonómiát a tömbben élőknek, önkormányzati autonómiát a magyar többségű településeinknek és kulturális autonómiát az ország magyar polgárai összességének.

Alapelvként szögezik le a felek, hogy a székelyföldi területi autonómiát annak történelmi határai között autonóm régióként képzelik el. Döntéshozó testületének regionális jogszabályalkotói és végrehajtói hatáskörökkel kell rendelkeznie az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, a gazdaság és a saját közigazgatás kiépítése és működtetése terén, továbbá azokon a területeken, amelyek a régió gazdasági fejlődése és önigazgatása szempontjából szükségesek. A magyar nyelvnek jogállását tekintve a régión belül egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel.

Közös célként határozzák meg az erdélyi magyarok több mint egyharmadának otthont adó Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását. Rögzítik azt is, hogy a kulturális autonómia alapvető közösségi jog, ennek törvény általi elismertetése és intézményrendszerének kiépítése az egyetlen életképes megoldás az Erdély különböző régióiban számbeli kisebbségben – helyenként szórványban – elő magyar közösségek nemzeti identitásának megtartására és szülőföldjén való boldogulására.

„Arra törekszünk, hogy a közösen elfogadott alapértékek és kitűzött célok mentén a különböző közösségi autonómiaformák törvényi keretének megteremtése érdekében olyan törvénytervezetek kerüljenek a román törvényhozás elé, amelyek a lehető legszélesebb politikai és társadalmi támogatást élvezik. Meggyőződésünk, hogy az erdélyi magyarság jövője és az ennek szervezeti keretet nyújtó közösségi autonómiaformák tekintetében kialakított konszenzus hozzájárul közösségeink megmaradásához, gyarapodásához a szülőföldön való boldogulásához” – szerepel az állásfoglalásban, amely szerint a három alakulat ennek szellemében folytatja az együttműködést az egyes konkrét kérdésekben. Hozzáteszik: a közösségi autonómiaformák közjogi megalapozását célzó közös lépéssorozat, összehangolt cselekvési terv jövőbeni megállapodásuk tárgyát képezi.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az aláírást követően elmondta, a román egyesülést kimondó Gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma jó év arra, hogy az erdélyi magyarság megfogalmazza az autonómiatörekvéseket. Hozzátette, a széles körű autonómia a román többség érdeke is.

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök közölte: alakulata számára az autonómia a megoldás. Úgy vélekedett, ma már megérett a román társadalom, a politikai osztály arra, hogy a magyarság elmondja, milyen jövőt képzel el magának.

Biró Zsolt, az MPP vezetője szerint ünnepi alkalom a mai, amikor három politikai párt meg tudja erősíteni elkötelezettségét az autonómia irányába. Hozzátette, most elsősorban az alapelveket rögzítették, azokat a pontokat, amelyekben egyet tudnak érteni. „Fontos, hogy olyan konszenzusos változatot tudjunk kidolgozni, amely a teljes erdélyi magyar társadalom támogatottságát élvezi” – közölte Biró.

Ennél többet követelni bolondság volna (hiszen a románok csak bevadulnának), kitűzött célként kevesebbel beérni viszont az erdélyi magyarok elárulása lenne.

Hajrá Erdély, hajrá székelyek!