Végzetes esetek mutatják a honi egészségügy beteg állapotát – mi a teendő?


Létlátlelet: újabbsúlyos, tragédiával záruló eset rázta meg hazai betegállományt, a magyar egészségügyet: elhunyt egy hasnyálmirigy-daganattal küzdő férfi, miután a Honvédkórház sürgősségi osztályán órákig haldoklott egy vérrög miatt, és mire sorra került, elzáródott a vékonybele... Mai diagnózis: súlyos orvoshiány kísért a kórházak falai mögött...

Gyermekei súlyos hasi fájdalmakkal vitték kórházba 58 éves édesapjukat, aki négy kemoterápiás kezelésen volt túl, amikor október 23-án súlyos hasi fájdalmakra ébredt. A család kihívta az ügyeleti orvost, aki azt tanácsolta, menjenek be vele a kórházba, mert a mentő kiérkezéséig akár két órát is várhatnak. A család egyeztetett a férfi onkológusával, aki beutalta őt a Honvédkórház sürgősségijére. Mire beértek, már nem tudott lábra állni a férfi, és iszonyatos fájdalmai voltak írja a 24.hu.

Két óra múlva megvizsgálták, de nem közöltek vele semmit. Délután fél 4-kor vért hányt, de fájdalomcsillapítót sem kapott. Inni nem tudott. Cukorbeteg is volt, estére már 20 felett járt a cukra. A férfi lánya 7-kor ordítozni kezdett, hogy foglalkozzanak az apjával. 7 és 8 óra között CT-re vitték, ekkor derült ki, hogy a hasi artériája elzáródott, vérrög keletkezett, a vékonybél egy része elhalt. 22 óra 45 perckor bevitték a műtőbe. Felnyitották és rájöttek, hogy a vékonybél teljes hosszában elhalt, nem lehet már rajta segíteni. A férfi másnap délelőtt 11 óra után elhunyt.

A férfi lánya szerint bár tudták, hogy hibáztak, de a nővérek, az orvosok és a vezetőség fedezték egymást. A papírokat csak pénzért adták ki, és eleinte a boncolást sem akarták elvégezni. Felháborítónak tartja azt is, hogy édesapját a triage rendszer szerinti hármas kategóriába sorolták az ötös skálán, ráadásul vizsgálatok helyett ránézésre.

A kórház a hivatalos panaszra azzal reagált, hogy érkezésükkor már 29 beteg vizsgálatai folytak, aztán további 68 beteget vettek föl az eü. intézménybe. Azt is írták, hogy a férfi áttétes daganatos állapotából kifolyólag menthetetlen volt, tehát az esetlegesen korábban elvégzett műtéti beavatkozás sem eredményezhette volna életének szignifikáns meghosszabbítását.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A magyar sürgősségi ellátással nagyon nagy bajok vannak: pl. megszokott és általános, hogy a kórházak sürgősségi osztályain 10-18 órát kell várakozni; októberben, hogy az RTL Klub híradója szerint egy nő és az apukája 18 órát várakozott a Jahn Ferenc Kórház sürgősségi osztályán, amíg sorra kerültek. Tavalyi eset: egy urológus szakorvosjelöltre hagyták az egész sürgősségi osztályt Sopronban.. Decemberben a Honvédkórház sürgősségijén egy idős nő a rengeteg beteg miatt nem kapott időben ellátást, így végül belehalt a betegségébe.

Hasonló halálos tragédia decemberben

Szintén 58 esztendős volt az az asszony, akit 2017 decemberében órákig várattak a Honvédkórház ügyeletén, s mire orvoshoz került, már nem tudtak rajta segíteni. Az asszony jajgatott a fájdalomtól, az ügyeletes orvos türelemre intette a családot. A nő állapota óráról órára romlott. Öt óra telt el, mire bejutott a vizsgálatra. sürgős szívműtétre lett volna szüksége, de ehhez már nem tudtak hozzákezdeni...

Súlyos orvoshiány kísért a kórházak falai mögött

Legkevesebb 460 szakorvos hiányzik a sürgősségi ellátáshoz. A kórházak vezetői megpróbálják kisakkozni, hogy mindig legyen elég ember ügyeletben, de ez sem a betegnek, sem a mély vízbe dobott kezdőknek nem jó.

Egy év eleji felmérés szerint 460 szakorvos hiányzik ahhoz, hogy minden kórházban az előírásoknak megfelelő számú orvos álljon készenlétben. A rezidenseket is képviselő szakszervezet vezetője az Indexnek azt mondta: a kórházak vezetői kényszerhelyzetben vannak, megpróbálják kisakkozni, hogy mindig legyen elég orvos ügyeletben, de ez sem a betegnek, sem a mély vízbe dobott kezdőknek nem jó.

Képzeletbeli eset diagnózisa

Nem kívánjuk önnek, soha ne történjen meg, csak képzelje el. Autózik hétvégén este 11-kor, és súlyos autóbalesetet szenved két város között az országúton. Jön a mentő, szirénázva viszi az egyik jól felszerelt és felújított vidéki kórház sürgősségi osztályára. Szilánkos csonttörései, belső vérzései vannak.

A mentő végre megérkezik a sürgősségi osztályra – itt azonban egyetlen orvos van ügyeletben, egy urológus szakorvosjelölt, aki éppen a szakvizsgája előtt áll.

A sürgősségi osztályra gyorsan áthívják a sebészeten ügyelő orvost, ő viszont négy épülettel arrébb van. Felkapja a kabátját, és elindul gyalog a többhektáros kórházudvaron, hogy időben odaérjen önhöz. Felhívják otthon a nagy tapasztalatú ortopéd sebészt, aki éppen a születésnapját ünnepli, és már elfogyasztott néhány pohár bort. Az orvos megkéri a feleségét, hogy vigye be gyorsan a kórházba, mert sürgős esethez hívják. A kórházból folyamatosan hívják a rutinos aneszteziológust is, de ő nem veszi fel. Ezen a hétvégén Ausztriában ügyel egy kórházban, hogy keresetét így egészítse ki. A műtétre így majd a szülészeten ügyelő kezdő aneszteziológus ugrik be. Ön vérzik. Értékes fél órák vesznek el. A túlélési esélye folyamatosan csökken.

Segélykiáltás a Facebookon

Nyilvánosság, félelem?

Érdekes utat járt be a soproni szakorvosjelölt posztja az interneten. Az orvosnő a bejegyzését egy nyilvános Facebook-csoportban, a mindenki számára elérhető 1001 orvos hálapénz nélkül – ön tette közzé. Ebből először a 168 Óra írt cikket, majd onnan átvéve más médiumok is. Az orvosnő ezután azt közölte, hogy nem járul hozzá a poszt megjelentetéséhez. A sajtóban való megjelenések után több órával ezt a poszt elejére is odaírták.

A feltehetően munkahelyi következményektől tartó orvosnő azonban a bejegyzését egy olyan nyilvános csoportban közölte, ami a sajtó számára is forrásul szolgál. A csoport adminisztrátora ezt külön bejegyzésben is megerősítette: arra hívta fel mindenki figyelmét, hogy nyilvános csoportként működnek, és ők is azt szeretnék, ha ezek a hazai egészségügy működéséről sokat eláruló posztok nyilvánosságra kerülnének. Az orvosnő eredeti posztja ettől függetlenül már nem érhető el az oldalon.

Ez csak egy kitalált példa, de jól rávilágít a kórházak falai közti orvoshiányra a múlt héten egy soproni urológus szakorvosjelölt Facebook-posztja. A fiatal nő arról írt, hogy éjszakai műszakban néha ő az egyetlen orvos a sűrgősségi osztályon, miután munkaerőhiány miatt őt vezényelték oda. Teljesen egyedül, szakmai felügyelet nélkül kellene ellátnia az egykapus sürgősségi osztályt.

A soproni kórház közleményében úgy reagált, hogy a sürgősségi orvostan hiányszakma, ezért a sürgősségi osztályok sürgősségi szakorvosok felügyelete mellett más szakterületek képviselőivel szerveződnek. A kórház szerint a rezidenseknek, szakorvosjelölteknek sem kell soha felügyelet nélkül dolgozniuk, mert az adott szakterület szakorvosai folyamatosan elérhetők a kórházban. A súlyos, potenciálisan életveszélyes állapotú beteg érkezését a mentőszolgálat előre jelzi, írta a kórház. Ezeket a betegeket a sokktalanítóban fogadja és látja el a beteg ellátásához szükséges orvosokból és szakdolgozókból álló team. Szerettem volna többet megtudni ennek részleteiről, de a soproni kórház vezetősége kérdésemre azt közölte: a közleményen kívül nem akarnak mást elmondani az esetről.

Több száz sürgősségi orvos hiányzik

A fiatal orvosnő leveléből a következő problémák láthatók, amelyek biztosan nem csak a soproni kórházban jellemzőek: orvoshiány van, ami problémákat okozhat a betegek ellátásában; rezidensekre vagy szakorvosjelöltekre bízzák a nagy felelősséggel járó munkát; az esetleges hibákért nekik kell vállalniuk a felelősséget akár a bíróság előtt is; az ügyeletek miatt nincs elég idejük arra, hogy választott szakterületükön megszerezzék a szükséges gyakorlatot.

Tavaly a Magyar Orvosi Kamara (MOK) felmérést készített a hazai sürgősségi betegellátó osztályok, röviden SBO-k helyzetéről. Azt állapították meg, hogy az idén januártól élő új előírások teljesítéséhez 460 megfelelő szakképesítéssel bíró orvos hiányzik. 600-ra lenne szükség, miközben csak 140 ilyen van.

Magyar Közlöny 2003/120 (X. 20.) Egészségbiztosítási Közlöny 2003/9 (XII. 20.) Egészségügyi Közlöny 2003/23 (X. 31.) Önkormányzatok Közlönye 2003/12 (XI. 12.) Az azonnali beavatkozást igénylő eseteket ellátó sürgősségi osztályokat három csoportba sorolják az ellátott terület és az esetek súlyossága alapján. Még az I-es szinten lévő kisebb városi kórházakban is legalább 2 szakorvosnak kellene lennie a sürgősségi osztályon, akik közül a műszakvezetőnek vagy sürgősségi szakorvosi vagy aneszteziológusi, intenzív terápiás szakorvosi vizsgával kell rendelkeznie. A III-as szinten lévő nagyobb megyei kórházak és klinikák súlyos eseteket is fogadó sürgősségi osztályán az előírás 1 műszakvezető sürgősségi szakorvos, 2 szakorvos (sebész, belgyógyász, traumatológus, neurológus, szülész stb.), 3 rezidens vagy szakorvosjelölt.

Az előírások szerint szakorvosjelölt soha, semmilyen körülmények között nem dolgozhat egyedül, személyes felügyelet nélkül SBO-n. Az orvosi kamara januárban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a négy orvosegyetemhez tartozó klinikákon kívül csak nyolc másik kórházban volt elég szakember az SBO-n, 34 kórházban a munkaerőhiány miatt elégtelenül és szabálytalanul működött a sürgősségi betegellátás.

A fölmérés megállapításait az EMMI és a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság azzal vitatta, hogy annak módszere és forrása nem megbízható.

Magyar hagyomány, amerikai rendszer

Aki mindebben csak szükségtelen adminisztratív előírásokat lát, amelyeket kis ráhagyással vagy betartanak a kórházak, vagy nem, az nagyon téved. Ha ugyanis nincs elég orvos szükséghelyzetben, az nagyon komoly gondokat okozhat az adó- és tébéfizető betegek ellátásában.

A magyarországi vidéki kórházak az elmúlt években komoly fejlesztésen estek át. Gyönyörűen megújultak az épületek, az egészségügy régi struktúrái azonban jóval lassabban képesek változni. A magyar gyakorlat évtizedek óta az volt, hogy az egyes kórházi osztályok külön-külön adtak ügyeletet, köztük a korábbi baleseti sebészet is. Ha több orvos közreműködésére volt szükség, konzíliumra hívták össze az egyes osztályok szakorvosait.

A 2010 után vidéken nagy ütemben meginduló uniós kórházfejlesztések során már csak az ún. egykapus sürgősségi osztályok fejlesztésre adtak pénz. Ebben az amerikai rendszerben egy helyre szervezik a szükséges szakembereket, gépeket. Ide érkezik be mindenki, innen megy azonnal műtőbe a súlyos sérült, vagy küldik tovább a beteget másik osztályra. Önálló szakorvosi ággá is vált a sürgősségi orvostan, ami egyesíti az aneszteziológia, az intenzív terápia és a sebészet azon elemeit, amelyek a beteg első ellátásához, életfunkciói megőrzéséhez, állapotának stabilizálásához szükségesek.

A kórházakban ma egyszerre működik az osztályonkénti ügyelet és az elvileg egykapus sürgősségi osztály is, ember viszont nincs elég mindkettő ellátáshoz. „Lassan elfogadott tényként kezeljük, hogy a kórházak nem tudnak megfelelni a személyi minimumfeltételeknek, a kórházakban vannak olyan osztályok, ahol nincs meg a megfelelő számú és szakképzettségű szakember” – mondta az Indexnek Dénes Tamás, a Rezidensek és a Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) elnöke.

A rezidens is orvos

Ez nemcsak az SBO-kra jellemző. A Reszasz kapott olyan jelzést a múltban, hogy megyei kórház sebészeti osztályán egy rezidens egyedül volt bent éjszaka, és a szakorvost csak telefonon lehetett szükség esetén behívni. Dénes szerint a sürgősségi osztályokon nem megfelelő szakképesítésű emberekkel próbálnak lyukakat betömködni. Csak az a gond, hogy ez nem a főút kátyúzása, amit ha elszúrunk, akkor jövőre újra lehet kezdeni.

Nem lehet azt mondani, hogy a soproni esetben teljesen egyedül, szakmai felügyelet nélkül hagyták volna a szakorvosjelöltet a sürgősségi osztályon, véli Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség szaktanácsadója. Rácz szerint mivel a kórházakban az osztályokon is van ügyelet, szükség esetén kérhet és kap is segítséget egy fiatal szakorvosjelölt a sürgősségi osztályon. Rácz külön hangsúlyozta: félreértés, hogy egy rezidens vagy egy szakorvosjelölt nem orvos.

A magyar orvosképzés olyan, hogy egy 12 félévet elvégző orvostanhallgató legalább 250 szakmai kompetencia birtokában van. Írhat fel receptet, kérhet diagnosztikát, és felügyelettel végezhet beavatkozásokat is.

Ezt a képet némileg árnyalja, hogy a Magyar Rezidens Szövetség 2015-ös felmérése szerint a frissen végzett orvosoknak mindössze 9 százaléka érzi úgy, hogy az egyetem felkészítette őt a sürgősségi kórképek ellátására. Dénes Tamás szerint ennek hatására sikerült kilobbizni, hogy azóta minden orvos képzési tervében szerepel egy sürgősségi félév, aminek része az SBO-s gyakorlat is, ahol viszont a rezidenst nem szabad egyedül hagyni. Azóta gyakorlati készségeket fejlesztő (skill) laborokat is létesítettek, és várhatóan a megyei oktató kórházakban is kialakítanak hasonló rendszereket.

A bíróságra került a magára hagyott orvos

Az a szabályozás, hogy egy rezidenst vagy szakorvosjelöltet nem lehet egyedül hagyni ügyeletben, egy 2010-es botrány hatására született. 2010 szilveszterén a Szent János Kórházban egyetlenegy kezdő rezidens ügyelt az idegsebészeten, miközben aznap ennek a részlegnek kellett fogadnia a régió összes betegét, tehát jelentős forgalomra lehetett számítani.

A szabályokat a kórházvezetők nem szándékosan szegik meg: úgy kell sakkozniuk a megfelelő képesítésű szakorvosokkal, hogy minden ügyeletet így vagy úgy le tudjanak fedni. Emiatt azonban a beteg és az ügyeletet végző rezidens vagy szakorvosjelölt is veszélybe kerülhet. Dénes Tamás felidézte azt az esetet, amikor egy sebészeti ambulancián egy rezidens egyedül vizsgált egy vakbélgyanús esetet, miután nem volt elérhető szakorvosi felügyelet. A beteget hazaengedte azzal a feltétellel, hogy másnap jelentkezzen kontrollvizsgálaton. A beteg ezt nem tartotta be, csak később jelentkezett perforált vakbéllel, és az orvosok már nem tudták megmenteni az életét. Az ügyben a rezidenst is felelősnek találta és elítélte a bíróság.

Aki a cikk olvasásában idáig jutott, annak már feltűnhetett egy ellentmondás. A rezidensek korábban arról panaszkodtak, hogy nem tudtak elég gyakorlati tapasztalatot szerezni. Most pedig az volna a baj, hogy túl hamar a mély vízbe dobják őket? Dénes Tamás szerint nem a mély vízzel van a gond, hanem azzal, hogy nincs úszómester, mentőöv, és adott esetben az elvárt úszásnemre sem tanította meg senki a fiatal orvost.

A kezdeti években jellemző terhelés, a sok ügyelet a későbbiekben sokat jelenthet, de ezt csak megfelelő szakmai felügyelet mellett és megfizetve lehet elvárni a fiatal kollégáktól.

Miért nincs elég orvos?

Kifejezetten a sürgősségi orvosok esetén a hiány egyrészt annak tulajdonítható, hogy új előírásról és egy viszonylag új szakmáról van szó. Januártól törvény írja elő, hogy mindenhol legyen elég sürgősségi szakorvos, ilyen gyorsan azonban nem terem ennyi szakember. Az egészségügyben az is jól ismert tendencia, hogy a szakorvosok eloszlása nem egyenletes. Sokan tömörülnek Budapesten és a vidéki egyetemi klinikák közelében. Mivel nincs elég orvos, illetve az intézmények nem akarják megfizetni a jó sürgősségis orvosokat, Dénes Tamás szerint inkább az átirányítás és ,,lekényszerítés” eszközét alkalmazzák.

Az orvosok a rendes munkaidejükön kívül kötelezhetők pluszmunkára, utána viszont kötelező pihenőidejük van. Az alacsony fizetések miatt azonban sokan ezt a szabadidőt is munkával töltik: magáncégek megbízásából vállalnak ügyeleteket, aki pedig megteheti, az ingázik és külföldön ügyel.

A pihenőidejében pénzt kereső orvos nem piheni ki magát, a kórházi ügyeletekbe beosztott orvos kezén pedig futószalagszerűen mennek át a betegek. Az ebből fakadó túlterheltség is összefüggésben áll a betegbiztonsággal. Vajon milyen koncentráció várható el egy orvostól, aki egy ügyeletben 80 beteget lát el, miközben nem volt ideje enni és leülni.