A Dunamente világörökségének nyomában


Komáromban, pontosabban az Észak-Komáromnak, Öreg-Komáromnak vagy Révkomáromnak is nevezett szlovákiai Komáromban jártunk a Dunamente TDM meghívására, hogy a város újragondolt turisztikai kínálatát, helyszíneit és építészeti értékeit megismerjük.

Ha már használtuk a Dunamente szót, nézzük, hol is van ez a régió? Nos, „Szlovákia déli részén terül el, a régió déli és délnyugati része a Duna mentén a szlovák–magyar államhatárt követi. A régió legnagyobb részét a Dunamenti-alföld alkotja.” E régió történelmi városába, Komáromba indultunk tehát, s a két Komáromot összekötő, 1892. szept. 1-jén éjfélkor átadott, Erzsébet királynéról elnevezett Duna-hídig Budapestről kb. 1,5 órányi utazást követően érkezünk meg. A hídnak szinte a tövében található a hatalmas, leromlott állapotában is impozáns észak-komáromi erőd, mely a Duna jobb partján húzódó erőd- és bástyarendszerrel együtt alkot egységet. Ismerkedésünket a várossal itt kezdtük.

Az erőd bástyarendszere az egész városon végighúzódik, a XVI. sz.-i Öregvár és a XVII. sz.-i Újvár pedig hatalmas területen fekszik a Duna és a Vág találkozásánál. Az épületek földszintesek, illetve emeletesek, némelyikben egy-egy termet már felújítottak, s bennük kiállítások láthatók az erőd ókorban kezdődő s máig tartó történetéről. Ezek megtekintésével kezdtük utunkat, melynek során Gráfel Lajos, a Pro Castello Comaromiensi társulás igazgatója vezetett minket. Az impozáns épületegyüttes az európai katonai építészet egyik kimagaslóan értékes történelmi emléke. Jelentőségét jól mutatja, hogy egyike annak a 98 helyszínnek, mely a Duna 1500 km-es szakaszán, a római birodalom egykori határának vonalán helyezkedik el, s melynek világörökségi helyszínné nyilvánítására Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Németország közös pályázatot nyújtott a be az UNESCO-hoz. Mivel az erődben felújítások zajlanak, ezért kizárólag vezetővel lehet látogatni az épületegyüttest, melynek felkeresését mindenképpen vegyék fel „bakancslistájukra”. (Továbbiak: http://visitdanube.eu/hu/top10)

Következő állomásunk a belvárosi Klapka tér, igazi történelmi „főtér”. Itt van a neoreneszánsz városháza; a XVII. sz.-i Zichy Palota (melyet 1989-ben újították fel, és melyben a Dunamenti Múzeum gyűjteménye látható); az angol gótikát idéző, neogótikus stílusban 1858 és 1863 között emelt Tiszti Pavilon; Klapka György szobra; kicsit távolabb a város legrégebbi, 1715-ben emelt köztéri Szentháromság szobra, és persze  sok szép, régi ház a téren és a környező utcákban.

A Zichyi Palota kiállítása Komáromról igazi élmény, mely a város történetét, lakóit, mesterségüket, egyesületeit-dalárdáit színesen, sok fotóval-tárggyal mutatja be. De itt látható Jókai Mórnak és Lehárt Ferencnek, a város híres szülötteinek emlékére létrehozott kiállítás is. Az épület külső falán Széchenyi István emléktáblája található (1993). E helyen Mácza Mihály történész tartott érdekes, személyes vezetést nekünk. 

A szépen felújított Szent András templom felé haladtunk innen. Vele szemben, az eredetileg is kulturális célra épült Kultúrpalota kertjében megpillantottuk Jókai Mór szobrát, melyet 1945 után eltávolítottak ugyan, de a ledöntött szobrok közül elsőként, 1952-ben visszakerült eredeti helyére. Az épületben működik a Duna Menti Múzeum, nagytermében pedig Feszty Árpád által Komárom vármegye megrendelésére 1896-ban festett Bánhidai csata című nagyméretű festmény látható, mely eredetileg a vármegyeháza nagytermét díszítette. Az elegáns teremben rendszeresen adnak ma is koncerteket, ahogy Bartók Béla is 1924-ben: elhagyva a múzeumot vettük észre ennek az eseménynek emléktábláját az épület falán.

A tér mögött az Európa-udvar utcáin sétálgatunk. Ez egy különleges, „modern”, új építészeti együttes, amely stilizált formában mutatja be Európa 45 országainak építészeti stílusait, melybne 50 lakás, 50 iroda és 100 üzlet is helyet kapott. „Van észt, finn, belga, holland, fríz, norvég, dán, angol, ír, skót, walesi, San Marinó-i, román, cseh és szlovák, valamint favázas német ház is. Ez az egyetlen, mely nem új, hanem a város legrégebbi épülete.” Úgy tűnt, hogy a helyiek szívesen sétálnak, találkoznak itt, hisz a város ódon részeit az Európa-udvarral 3 történelmi kapu köti össze, melyek magyar királyok nevét viselik. Az Európa-udvarban számomra Szent László, IV. Béla, Luxemburgi Zsigmond, Nagy Lajos, Mária Terézia, III. Béla, Hunyadi János, Könyves Kálmán és az idei ünnepelt, Hunyadi Mátyás magasra állított, viszonylag kis méretű szobrai voltak érdekesek. Az Európa-udvart 2000. dec. 16-án, Kós Károly erdélyi építész születésnapján adták át ünnepélyesen.

Különleges helyen, az erőd egy korszerűen felújított, hangulatos, a városközponttól kissé távolabb eső bástyájában ebédeltünk, a Kortina Restaurant & Relax Centerben, mely szálloda, étterem, játszótér és pezsgőfürdő egyben. Valóban „A múlt, a jelen és a jövő”, ahogy szlogenjük is állítja. Az étteremben ízletes, szépen tálalt étkekkel, kézre álló evőeszközökkel és a levest melegen tartó, jó formájú levesescsészével leptek meg. (Továbbiak: www.kortinakomarno.sk)

Itt az étteremben ismerkedtünk a helyi termelőkkel (pl. Varga Gézával, Juhász Zoltánnal) és az általuk készített mézekkel, szörpökkel, lekvárokkal, sajtokkal. Borkóstolót Bott Frigyes tartott, kinek pincészete (és panziója) Béla községben van, de szőlőültetvényei Párkány mellett, a muzslai dombok déli oldalán találhatók. A természetesen borkészítés híveként a régió őshonos fajtáit is igyekszik visszatelepítni, mert mint írják, „Hiszünk a Garam-mente kimagasló adottságaiban és egyediségében. Borainkkal szeretnénk hozzásegíteni borvidékünk Európa bortérképére való mielőbbi visszakerülését.” Borai közül nekem különösen a Garam-menti Super Granum Red ízlett. (Továbbiak: www.bottfrigyes.sk)

Mi egy hideg téli napon ismerkedtünk meg a Dunamente Régió legnagyobb városával, Komárommal a Dunamente TDM-nek köszönhetően, mely 2015-ben alakult 7 önkormányzat és 4 vállalkozás együttműködésében a Komárom–Párkány tengelyen. Céljuk, hogy régiójukban fenntartható és versenyképes turisztikai-idegenforgalmi rendszert alakítsanak ki, támaszkodva a térség „erősségeire”, azaz termálvizeikre, kulturális értékeikre-emlékeire, kerékpárútjaikra, illetve a bor- és gasztrokultúrájukra (www.visitdanube.eu)

Mi jó szívvel javasoljuk Önöknek, hogy látogassanak el a felvidéki Dunamente Komáromtól Párkányig terjedő vidékére, tájaira – elsőként Komáromba, ahol a városi napoktól (április-május) az András napi vásárig (november 30.) számos programot tekinthetnek meg a város történelmi-építészeti értékein kívül. S hogy aztán hová? Reményeink szerint erre is adunk ötleteket a közeljövőben!

vk