Brüsszelt nem lehet sem megállítani, sem megtéveszteni!


Egy 60 oldalas jelentésben nagyon pontosan rámutatnak az összes eredményre, minden problémás ügyre, amivel a magyar közvélemény is régóta foglalkozik. A gazdasági teljesítmény dicséretet kap, a szegénység elleni küzdelem, az oktatás, az egészségügy, a korrupció elleni harc hagy rengeteg kívánnivaló maga után. 

Nincs modernizáció, van viszont a korszerűsítést, boldogulást, jóllétet elemésztő korrupció, a közjót elsíboló, a köznépet megnyomorító haveri-kapitalizmus-focializmus, vannak nagykutyák és kiskirályok. Nincs esélyegyenlőség – van viszont döbörgi(izmus), hüvelykmutyizmus, patópálizmus, nepotizmus… Nincs demokrácia, van autokrácia, nincs innováció, van hurráoptimista ováció, nincs egzisztencia, rezisztencia – van szegénységi, iskolázatlansági, műveletlenségi, betegségi, pauperi permanencia, provincializmus… Nincs empátia, problémamegoldó készség s képesség, van látvány-presztízsberuházások és pr-kormányzási ál- és félmegoldások sora. Nincs nemzetpolitika, jól(l)éti politika, van viszont vaksi-szűklátókörű, nagyhangú, öntelt, ám fals diplomácia, szövetségpolitika, stadionok-kisvasutak-kastélyok kora… Egy 60 oldalas jelentésben nagyon pontosan rámutatnak az összes eredményre, minden problémás ügyre, amivel a magyar közvélemény is régóta foglalkozik. A gazdasági teljesítmény kap egy-két jó pontot, ám a szegénység elleni küzdelem, az oktatás, az egészségügy, a korrupció elleni harc hagy rengeteg kívánnivaló maga után – ülj le, fiam, egyes alá! Nincs szőnyeg, de van szőnyeg alá seprés! A látszat győz a valóság felett.

Magyarország gazdasága stabilan lábal kifelé a gazdasági válságból, ami jó lehetőséget teremt egy fenntartható növekedésre a következő évtizedben – indul az Európai Bizottság értékelése Magyarországról. Az európai uniós testület minden évben javaslatokat küld az EU-tagoknak, hogy szerinte hogyan lehetne fejleszteni a nemzeti gazdaságot, és minden évben kielemzi, hogy hol történt előrelépés.

Az Európai Bizottság több főosztályán dolgozó gazdasági, pénzügyi, adóügyi, oktatási, egészségügyi és szociális ügyekkel foglalkozó szakértők állítják össze ezt az elemzést. Magyar szakértők is vannak köztük. Szerdán tették közzé az idei riportokat. Lehangolóak.

MAGYARORSZÁG VEGYES MINŐSÍTÉST KAPOTT: DICSÉRTÉK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST, DE NEM TARTOTTÁK ELÉG HATÁROZOTTNAK A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELMET. ELISMERŐEN ÍRTAK A MAGAS FOGLALKOZTATOTTSÁGRÓL, DE TALÁLTAK KIVETNIVALÓT AZ OKTATÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGY ÁLLAPOTÁBAN.

A gazdaság növekszik és jók a kilátások

Mostanra helyreállt a gazdasági növekedési potenciál Magyarországon, de ez a potenciál továbbra is mérsékelt, ahhoz képest, hogy egy gazdaságilag felzárkózó országról van szó, írja az Európai Bizottság. A gazdasági felzárkózásnak ára van, ez látszik például a jövedelmek szintjén, amely a többi közép-európai országhoz képest lassan közelít az uniós átlaghoz. Ügyesen összerakott strukturális reformokra van szükség.

A gazdaság 2017-ben erősen növekedett, emeli ki a jelentés. A nemzeti össztermelés túl is nőtt azon a szinten, amire a lehetőségek alapján számítani lehetett. Ezt a kedvező európai és világgazdasági körülmények, s a növekedést ösztönző magyar politikai lépések segítették. Két számjegyű növekedés volt a bérekben, ennek köszönhetően többet fogyasztanak a háztartások. Az EU-s támogatásoknak is hála erősen fellendültek a beruházások. Egészséges kiviteli növekedést produkáltunk, de a termékbehozatal ennél is nagyobbat nőtt. Az infláció megközelítette az Európai Központi Bank által javasolt ideális 2 százalékot. Idén is folytatódik majd a növekedés.

A foglalkoztatás rekord magasságba emelkedett. Ez főleg a gazdasági növekedésnek köszönhető, de az állami intézkedések is hozzájárultak az eredményhez. A munkaerő-kínálat viszont csökkent, mert sok munkavállaló, különösen képzett munkavállalók külföldre vándoroltak. Néhány területen ezért munkaerőhiány van.

Egyre többen vesznek föl újból banki hiteleket, a rossz hitelek nagy részétől pedig, a Nemzeti Bank intézkedéseinek is hála, a bankok megszabadultak. A bankok könnyen teljesítették a magasabb tőkekövetelményeket, és újból nyereségesek.

Az államháztartás hiánya a nemzeti össztermékhez képest a tavalyelőtti 1,9 százalékról várhatóan 2,5 százalékra növekszik 2018-ban. Ez azért van, mert csökkentek az adók és csökkent a társadalombiztosítási hozzájárulás. Ez magasabb, mint a középtávon kitűzött cél, de még mindig alacsonyabb, mint az európai uniós stabilitási paktum által előírt 3 százalék.

Nem tudni, hogy meddig tartható a kiegyensúlyozott növekedés, mert a hazai munkaerő-kínálat hamarosan kimerül. Az ingatlanárak is nagyon megugrottak 2014 óta, miközben az ingatlanok kereslete nem nőtt olyan nagyot: tavaly érte csak el a válság előtti szintet.

Korrupciós kockázat, túlterhelt egészségügy

Az Európai Bizottság kiértékelte, hogy mennyi foganatja volt a tavaly tett javaslatainak, és „korlátozott előrehaladást” látott. Az alacsony jövedelműek adóterheit valamelyest csökkentették, de még mindig túl összetett az adórendszer. A közbeszerzéseket elönti a mutyi. A közbeszerzésekért zajló (korrupcióterhes) verseny, viszont ami a korrupcióellenes szabályok erősítését illeti, nem sok eredményt láttak. A szolgáltatási szektor szabályozása még mindig hagy kívánnivalót maga után. Hat olyan rendszerszintű kihívással néz szembe a magyar gazdaság az Európai Bizottság szerint, amelyekre különösen oda kell figyelni.

Az adórendszer túl bonyolult és a multiknak kedvez

Az adókat és a tb-hozzájárulásokat csökkenteni fogják, ami jó hír. Ez a csökkenés viszont kockázatos a pénzügyi stabilitás szempontjából. Ráadásul az alacsony jövedelműek adóterhei EU-s összehasonlításban még így is magasak. A gazdasági szektorokra kivetett különadók bonyolítják az adórendszert. Az adóbehajtás adminisztratív nehézségekbe ütközik, de ezt a problémát már kezeli a magyar állam, jelenti ki az Európai Bizottság. Vannak arra mutató jelek, hogy a magyar adószabályokból tisztességtelen hasznot húzhatnak a multinacionális cégek. Például az, hogy a tőkemozgás nagy hányada kifejezetten erre a célra létrehozott szervezeteken keresztül megy végbe.

A többi közép-európai országban jobban növekszik a termelékenység

A hozzánk hasonló gazdasági helyzetű országokban gyorsabban növekszik a termelékenység, mutat rá az Európai Bizottság. A kivitelre termelő, főleg külföldi cégek sokkal termelékenyebbek, mint a kisebb hazai vállalatok, és a termelékenyebb szegmens nem fejt ki elég pozitív hatást a másikra. A kormányzati megkülönböztetés, egyenlőtlenség miatt  akis- és középvállalatokban nincs elég hajlam az innovációra, és Magyarországon általában csak mérsékelten használják ki a digitális technológia vívmányait. A szolgáltatási és a kiskereskedelmi szektor túl van szabályozva, és nem is elég kiszámítható a szabályozás.

Jelentős korrupciós kockázat

A törvényhozás átláthatósága és minősége hagy kívánnivalót maga után, ez egy bizonytalansági tényező a befektetőknek. Jobb lenne, ha a törvényhozást alaposabb tényfeltáró munka előzné meg, és egy-egy új szabály megalkotásába jobban bevonnák az érintettek képviselőit, legyenek azok üzleti érdekképviseletek vagy társadalmi szervezetek. Nem könnyű hozzáférni a közérdekű adatokhoz, és a hozzáférhető közérdekű dokumentumok nem elég informatívak. „Az igazságszolgáltatás működése kihívásokkal néz szembe, amelyeket alapos figyelemmel kell kísérni – írja az Európai Bizottság –

A HOZZÁFÉRHETŐ MUTATÓK JELENTŐS KORRUPCIÓS KOCKÁZATOKRA UTALNAK, ÉS A KORRUPCIÓ-ELLENES SZABÁLYOZÁSI KERETBEN VANNAK LYUKAK.

Fontos intézkedéseket léptettek életbe a közbeszerzések ügyében, de még tovább lehetne növelni az átláthatóságot, és ösztönözni a versenyt a közbeszerzési eljárásokban.

Oktatás, egészségügy

Az alapvető készségek elsajátításában jelentősen az uniós átlag alatt teljesít a magyar oktatás. Mi vagyunk az egyik olyan ország, ahol a diákok társadalmi, anyagi háttere a leginkább rányomja a bélyegét az eredményeikre. A hátrányos helyzetűek, különösen a roma gyerekek továbbra is ugyanazokban az iskolákban koncentrálódnak. Közülük valamivel többen járnak iskolába és képzésre, és kicsivel több embert érnek el szociális támogatással és munkanélküli segéllyel, de itt volna még mit javítani.

Intenzívebben kell(ene) ösztönözni a kutatás-fejlesztést, és határozottabban kell fellépni a szegénység és a korai iskolaelhagyás ellen. A korai iskolaelhagyók eddig is sokan voltak, és a számuk még tovább emelkedett.

Az egészségügyre súlyosan nehezedik az egészségtelen életmóddal járó kockázat kezelése, az ellátás minősége, és az ellátáshoz való hozzáférés egyenetlen az országban. Van fejlődést, de az egészségügyi mutatók mögötte maradnak a legtöbb uniós országnak. Az ellátás túlságosan központosított, erősen a kórházakra hárul, a rendszer gyenge pontja az alapellátásban és a krónikus betegségekkel küzdők ápolásában van.

Elő kell teremteni valahonnan a munkaerőt

A közmunkaprogram a legfontosabb lépés az állam részéről, de ezzel sem sikerül elég embert tartósan visszaterelnie a munkaerőpiacra. A közmunkaprogram viszont az utóbbi időben célirányosabb lett, és kiegészítették más munkaerő-piaci lépésekkel. Amire nagy szükség volna, az egy olyan rendszer, amelyik felderíti, hogy milyen képzésre van szüksége egy munkakeresőnek, és ezt személyre szabottan biztosítja is neki. Jelentősen több férfit foglalkoztatnak, mint nőt, ez azt mutatja, hogy van még munkaerő-tartalék. Hogy ezt kihasználhassák, nagyobb kapacitásra van szükség a gyermekgondozásban, és ennek érdekében már történtek is lépések. A romák alacsony foglalkoztatottsága továbbra is probléma.

Még mindig sokan vannak szegénységnek kitéve

A jövedelemkülönbség a társadalom különböző rétegei között viszonylag alacsony, és a szociális ellátási programok viszonylag hatékonyak a szegénység csökkentésében, írja a Bizottság a jelentés elején. Aztán kifejti, hogy ennek ellenére vannak problémák. A szegénységnek és társadalmi kirekesztettségnek kitett lakosság aránya még mindig az uniós átlag fölött van. A gyermekek és a romák a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok. Az adó- és tb-rendszer átalakítása hozzájárult a jövedelemkülönbségek növekedéséhez. A segélyekről áttevődött a hangsúly a munkához kapcsolódó családi támogatásokra és természetbeni ellátásra, amelyek célozzák elég jól a legszegényebbeket. Az otthonteremtő támogatás kibővült, a szociális lakásépítés viszont nem fejlődött.