Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe


Jézus Krisztus feltámadásának emléknapja, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

 

VÜnneplik a legtöbb keresztény felekezet, és bizonyos szokásokat tartanak nemkeresztények is, főként a nyugati kultúrában

Tartalma, jelentése          Jézus halálának és feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe

Ideje      a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap

2016     március 27. a nyugati és május 1. a keleti egyházaknál

2017     április 16. (úgy a keleti, mint a nyugati egyházaknál)

2018     április 1. a nyugati és április 8. a keleti egyházaknál

Rituálé  ima, templomi istentisztelet

Népszokások     húsvéti tojás, locsolás, ajándékozás (az USA-ban)

Kapcsolódó ünnep          húshagyókedd, hamvazószerda, nagyböjt, virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat: a húsvét előtti napok; áldozócsütörtök, pünkösd.

A húsvét a keresztény egyházak egyik ún. mozgó ünnepe. Mi az oka?

Míg a két legfontosabb vallási ünnepünk közül az egyik, a karácsony állandó dátumhoz kötött, addig a húsvét aktuális időpontját minden január elején ki kell vadászni a naptárból, rákeresni a neten, hogy épp milyen hónapra, napra esik. Egy hónap eltérés is lehet: március 22. és április 25. között 35 különböző napra eshet húsvét. 2018-ban húsvétvasárnapot március 31-én, húsvéthétfőt április 1-jén ünnepeljük.

A korabeli forrásokból tudható, hogy Jézus kereszthalálának ideje a zsidó naptár szerinti Niszán hó 14. napjára esett, feltámadása pedig harmadnapon, vasárnap történt. Mivel a zsidó naptár hónapjai újholdtól újholdig tartanak, a számításban így kapott szerepet a Hold járása. Niszán hava pedig a tavasz első hónapja, így a tavaszi napéjegyenlőség is jelentőséggel bír a húsvét időpontjának számítása során. Egyébként az ünnep pontos dátumának tekintetében még a keleti és nyugati egyházak sem jutottak évszázadokig közös nevezőre.

Végül a 325-ös niceai zsinaton sikerült a vallási vezetőknek egységesíteni a húsvét időpontját. Húsvétot minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük. Amennyiben a holdtölte vasárnapra esik, úgy a következő vasárnapra csúszik át az ünnep. A tavaszi napéjegyenlőség napja általában március 21-én van, de a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt eshet március 20-ára, illetve ritkábban 19-ére is. Tehát nagyon röviden: a húsvét időpontja azért változik, mert számításában nem csupán a Nap, de a Hold mozgása is lényeges tényező.

A húsvét mellett még számos további egyházi évhez kötődő mozgó ünnepünk van. Ezek nem mindegyike munkaszüneti nap. Aktuális dátumuk - advent kivételével - mindig a húsvét időpontjához igazodik. Hamvazószerda: a húsvétvasárnaptól visszaszámolt negyvenedik hétköznap - a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdete. Úr mennybemenetele, más néven áldozócsütörtök: a húsvét utáni negyvenedik nap - az ünnepet általában a következő vasárnap tartják. Pünkösd: a Szentlélek eljövetelét a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn ünnepeljük. Úrnapja: a pünkösd utáni tizedik napra - csütörtökre - esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét”, az oltáriszentséget ünnepli az egyház, körmenet kötődik hozzá. Advent: a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig tart. Krisztus eljövetelét ünnepeljük, egyben az egyházi év kezdetét is jelenti.

Tamás Katalin  

Három példabeszéd, ami lelkileg is felkészít a húsvétra - A modern kor emberének is fontosak

Tanulhatnánk belőlük.

Bár manapság kevesen olvassák a Bibliát, a keresztény ünnepek idején mégis sokan úgy érzik, lélekben is szeretnének felkészülni: kicsit elmerengeni, megszabadulni a hátráltató problémáktól, begyógyítani a sebeket, megbánni a rossz tetteket és kibékülni a környezettel.

A húsvéti felkészüléshez az alábbiakban Jézus néhány példabeszédét mutatjuk meg neked, amelyek máig aktuális mondanivalóval bírnak: segítenek, ha nehezen döntesz, és igazi gyógyírjai a lelki sebeknek. A tékozló fiú vagy a magvető példázatát már sokan ismerik, de talán a következő hárommal kevesebbszer találkozhatsz.

Az esztelen gazdag

Egy gazdag embernek bőséges termést hozott a földje. Így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet, és nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van annyid, hogy sok évig elég! Pihenj, egyél, igyál, s élj jól! - Ám az Isten így szól hozzá: Esztelen, még az éjjel visszakérik tőled lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire marad? - Így jár az, aki vagyont halmoz fel magának, ahelyett, hogy az Istenben gazdagodnék. (Lk. 12,13-21.)

Mennyire igaz mindez a mai kor emberére is! Az anyagi javak görcsös felhalmozása és a kapzsiság szinte sohasem lehet gondtalan, a vagyon hajkurászása miatt családok mennek tönkre, nemritkán testvéri viszonyok mérgesednek el, tudomást sem véve arról, hogy az élet milyen rövid. A túlvilágra ennek nyomát sem viheti el az ember, az itt hagyott óriási örökség viszont sajnálatos módon sokszor újabb vitákat generál, tovább folytatva a békétlenséget.

Az irgalmas szamaritánus

Egy törvénytudó (…) megkérdezte Jézustól: „Kit tekintsek felebarátomnak?” Erre Jézus átvette a szót: "Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, és félholtan otthagyták. Történetesen egy pap tartott lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Ugyanígy közeledett egy levita is. Látta, de továbbment. Végül egy szamariainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire és bekötözte, magát az embert pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha többet költenél, visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?” „Aki irgalmas szívű volt iránta” - felelte. Jézus így folytatta: „Menj és tégy te is hasonlóképpen.” (Lk. 10,30-37.)

Nem is lehetne időszerűbb példabeszédet találni az evangéliumokban az irgalmas szamaritánus történeténél. Jézus példabeszédeiben rendszeresen fellép az álszent beszéd ellen, így itt is hangsúlyozza, hogy a két, kétségtelenül jónak gondolt tisztség viselője nem élt az alkalommal, hogy segítsen egy elesett emberen. Épp olyasvalaki volt irgalmas vele, akit hitetlennek gondoltak akkoriban. Sajnos a segítségre szorulók ma is gyakran szembesülnek a nemzeti méreteket öltő elutasítással, a mulasztással és a kifogáskereséssel.

A szívtelen szolga

A mennyek országa hasonlít a királyhoz, aki el akarta számoltatni szolgáit. Amikor elkezdte a számadást, eléje állítottak egyet, aki tízezer talentummal tartozott neki. (…) A szolga leborult előtte, és úgy kérte: Légy türelemmel irántam, s mindent megfizetek neked! Az úr megkönyörült a szolgán, szabadon engedte, s adósságát is elengedte.  Amikor kiment, a szolga találkozott egy másik szolgával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, elkezdte fojtogatni és követelte: Add meg, amivel tartozol! A másik szolga leborulva kérte: Légy türelemmel irántam, s mindent visszafizetek neked! De ő nem engedett, hanem fogta, börtönbe vetette, míg meg nem fizette tartozását. (...) Az úr maga elé hívatta, és így szólt hozzá: „Te gonosz szolga! Kérésedre minden adósságodat elengedtem. Nem kellett volna néked is megkönyörülnöd szolgatársadon, ahogy én megkönyörültem rajtad?” (Mt. 18,21-35. )

A húsvéti ünnepkörben különösen fontos végiggondolni, van-é harag a szívedben, képes vagy-e megszabadulni a tüskéktől? Sokan rá sem nézhetnek a szomszédjukra, másoknak a szüleikkel, testvéreikkel vagy régi barátokkal romlott meg a kapcsolatuk.Ha eddig nehezen bocsájtottál meg valakinek, a nagyhét tökéletes alkalmat biztosít arra, hogy megpróbáld félretenni a sérelmeidet, és - szigorúan vádaskodás nélkül - közeledj valakihez. Elképzelhető, hogy a haragosod másképp emlékszik a történtekre, és az sem lehetetlen, hogy elutasítással válaszol, de a viszályok többsége már egyetlen önzetlen lépéssel megszűnik. Egy falusi plébános egyszer azt tanácsolta a híveknek: ha igazán jót akarnak tenni, süssenek egy kalácsot, és vigyék át ahhoz, akivel békétlenségben vannak, egyék meg együtt. Bevált tipp, próbáld csak ki!