„A világnak szüksége van Krisztusra”


A feltámadás örömhírét és a magunkba nézés fontosságát hirdetik a történelmi egyházak.Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia. 

 

A feltámadt Jézus úton van a világ felé, és azt akarja, hogy kövessük őt - mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap, a budavári evangélikus templomban tartott istentiszteleten.

Fabiny Tamás igehirdetésében kiemelte: a feltámadt Jézus a pogányok lakta Galileába küldi tanítványait, mert missziói feladatot akar rájuk bízni. Arra kéri őket, hogy Galileában tegyenek tanítvánnyá minden népet. Jézus tehát azt akarja, hogy a térítők, „a tanítók és a keresztelők egyháza legyünk” - mondta. Kezdjük el végezni galileai munkánkat! - szólított fel az evangélikus püspök, hozzátéve: „Galilea lehet Budapest, Kárpátalja, Szíria és Irak, lehet minden hely, ahol pogány vagy szenvedő emberek várják az evangéliumot és a segítő szeretetet… Jézus, ahogy a tanítványoknak, úgy „nekünk is megmutatja a Galileába vezető utat” - tette hozzá.

Fabiny Tamás szólt arról is: minden a kereszttel kezdődik, és „csak aki átéli nagycsütörtök és nagypéntek fájdalmát, aki ott van a keresztnél és a sírba tételnél, az képes átélni a feltámadás csodáját."

Úgy fogalmazott: Jézus nagyszombaton bezárta a poklot, hogy ne jussunk kárhozatra, de megnyitotta az eget, hogy üdvösségre jussunk - ez isten igazi húsvéti meglepetése.

„Csak ha eljutunk az üres sírhoz, ha betöltjük a magunk galileai misszióját, akkor reménykedhetünk abban, hogy az ő feltámadása a mi feltámadásunk is, hogy az örök élet, amit előkészített, a miénk is lehet „- tette hozzá az evangélikus püspök.

A hazudozás sikerágazat

Isten Jézus Krisztus kereszthalála, engedelmessége, nagy áldozati műve kapcsán arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy föltámasztja őt a halálból - mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnapi igehirdetésében.

A püspök úgy fogalmazott: „a velünk öröktől megbékélt Isten hozta ki a juhok nagy pásztorát a halálból. Ez az Isten konklúziója, a feltámadás. Isten megteremti a belső feltételeket - ez a feltámadásért való hálaadásunk, az új élet reménységéért való örömünk -, és megadja az erőt, a készséget, az elgondolást, valamint teret készít számunkra arra, hogy azt tegyünk, ami kedves, azt cselekedjük, ami jó, betöltsük az Isten szeretetparancsolatát” - mondta.

Bogárdi Szabó István hangsúlyozta, a feltámadással Isten egy új ígéretet adott mindannyiunkra vonatkozóan: „Jézus él, mi is élni fogunk. Ha őbenne vagyunk, mi is föltámadunk.” Hozzátette, számunkra a feltámadás nyitja meg az öröklét világát. Ez hozza az igazi reményt, túlmutat az egész életünkön.

Szólt arról is, hogy ma szorongva kérdezzük: Hol a családi élet tisztessége? Miért az irigykedés, a nyerő erő? Hol a testvérszeretet? A mai ember miért önmagát gyűlölve imádja egyre csak azt, aki nem ő maga, hanem idegen? Mitől szaporodtak meg a hamis tudományok? Miért a „hazudozás a sikerágazat”?

Azt is kérdezzük magunktól: „Hitted volna, hogy minden piaci termék lesz, te magad is, hogy még a közösségi média is csak azért működik olyan pompásan, hogy eladják az adataidat, az érdeklődéseidet, a vágyaidat?” - fogalmazott.

Bogárdi Szabó István azt mondta, hogy az ember rendre elfordul Istentől, aztán számon kéri tőle a valóságát. Fellázad az igazság ellen, aztán fel van háborodva, hogy a hazugság uralkodik. Megszegi a szeretet parancsát, aztán méltatlankodik, hogy átcsap a fejünk fölött a gyűlölködés.

Isten így válaszol a panaszkodásunkra, a riadalmunkra: „tanulj meg áldozatot hozni, légy teljessé a szeretetben, imádkozz elöljáróidért, könyörögj a békességért, legyél hűséges azokhoz, akik az igazságra tanítanak, és törekedj jó lelkiismeretre. Azaz erkölcsi, szellemi tisztaságban, világos gondolkodásban, jóindulattal, és jó akarattal minden erődből végezd a szeretet munkáit”.

Arra a kérdésre, hogy ezt miként tegyük, amikor a gyűlölet a „nyerő” és a hazugság van az első helyen, a válasz az: a feltámadás erőivel - mondta.

Bogárdi Szabó István kiemelte: a feltámadás a bizonyíték arra, hogy össze lehet rakni úgy az életünket, a dolgainkat, az akaratunkat, az erőnket, hogy ne a gyűlöleté legyen az első hely, ne a hazugság viruljon és annak tapsoljunk, hogy keressük a békességet.

A kereszténység nem a múlt vallása

„Krisztus feltámadása derűssé tesz, nagyvonalúságot ajándékoz nekünk. Képessé tesz minket arra, hogy áldozatot vállaljunk egymásért, családunkért, a nagyobb közösségért, a rászorulókért és a jövő nemzedékért - mondta Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén. - Húsvét napja arra szólít, hogy felemeljük tekintetünket ügyes-bajos dolgainkon túlra, mert amit a feltámadás fényében megpillantunk, az nem a saját halálunk végérvényes sötétsége, hanem az örök boldogság távlata az ember számára”. „Lángolj és világíts!” - idézte a bíboros Szent Bernátot és hozzátette, ez a felhívás minden keresztény embernek szól, önvizsgálatra, tudatos életre szólítva fel őket; újra és újra szembesít minket a kérdéssel, hogy mi az igazán jó az ember számára… a kereszténység nem a múlt vallása, és nem is csak kulturális örökség, hanem egy új, közös, bizalommal és szeretettel teljes jövő kezdete”.