Honvédelmi Sportszövetség: Fegyvert s vitézt éneklek


Gróf Zrínyi Miklós hadi író, hadvezér és költő sorát idézve nem feledhetjük: sosem lehettünk meg erős hadsereg (törvény, pénz, tudás) nélkül! 

Ezt (leszámítván a Hunyadiakat, Bocskait, Bethlen Gábort, a Rettegett Ivánt elpáholó Báthory Istvánt) azonban rendre megszegték rövidlátó (vagy csukott fedelű távcsővel is messzelátó (a’ la Hende) döntéshozóink. S persze mindig súlyos árat fizettünk ezért (oszmán hódoltság, Trianon etc.). És 100-150 évenként fölriadtunk, hogy immár kardot kell ragadnunk. Mint pl. 1848-ban (bár egy Schwechat utáni gyors megegyezés jobb lett volna!) „Minden tanult fiatalember tódult a besorozó bizottságok osztályaihoz. Csatlakozott a földmíves és iparos ifjúság, és oly gyönyörű és intelligens tíz zászlóalj állott ki egy pár hét alatt, melynél különbet a világ egy országa sem tudott még felmutatni. – emlékezett vissza egy korabeli önkéntes. Május 23-tól kezdték honvédeknek hívni ezen önkénteseket, mely szó az osztrák császári Landwehr-zászlóalj tükörfordításából jött létre, és Kiss Károly 1843-ban megjelent Hadi műszótárában szerepelt, de évtizedekkel korábban már Kisfaludy Károly is használta. A zászlóaljak szervezési munkálatait gróf Batthyány Lajos irányította. Mivel a húsz forint foglalópénz és a tekintélyes összegű zsold csábító volt, többnyire vagyontalan ifjak csaptak fel honvédnak. A legénység zömét a parasztság, kisebb részét az iparos réteg, s csaknem tíz százalékát az értelmiség – összefoglalóan a jurátus ifjúság – adta. A 18 és 40 év közötti jelentkezők 69%-a még nem töltötte be a 22. életévét. A jurátusok rendkívül nagy hatással voltak a többi újoncra, iskolázottságuk, a polgári átalakulásért, a magyar nemzeti eszméért és a „világszabadságért” való ifjonti lelkesedésük eredményeként erős öntudatosságot adtak az új honvédzászlóaljaknak.

Az 1990-es években testközelből láthattuk, hogy háborús konfliktusok akár a szomszédban is kitörhetnek. Egyszóval, a több tízezer esztendős szkíta-hun-türk eredetű történelmünk során jónéhány kiemelkedő ütközet, militáris mű fémjelzi katonai kiválóságunkat. Hosszabb révedezés után ma újfent ébredezés látszik csatasorba igazítani honvédő szükségünket. Az elmúlt két kormányzati ciklus alkotmányozási, gazdasági és családpolitikai fordulatai után a most kezdődő négy év kiemelt fontosságú összfeladata a katonai és nemzeti biztonság megerősítése. Erős Magyarország nem létezhet erős hadsereg nélkül – hangzott el a rangos közhely az Országház Kupolacsarnokában, a Honvéd Vezérkar főnöke tisztség átadás-átvételi ünnepségén. A szigorú, határozott, fegyelmezett, emberséges katona hírének örvendő új vezérkari főnök, Korom Ferenc iránti elvárás a mai kor kihívásainak megfelelően újjászervezett, modern, ütőképes, hazája iránt elkötelezett magyar hadsereg, amely bármely más nemzet fegyveres erejével felveszi a versenyt. Nem lesz egyszerű, hiszen közel s távol egyáltalán nem hagyták szétmállani a katonaságot, sőt mind több állam állítja vissza a sorkatonaságot. Miközben határőrség és csendőrség is szavatolja a rendet. Az új vezérkari főnöknek s csapatának alapfeladata, hogy tegye vonzóvá a fiataloknak a katonai pályát. Nálunk, most (is) a harcképesség mellett a legfontosabb: szerezzen érvényt a katonák között is a katonaélet első számú törvényének: „Csak a becsület!” A következő években a kormány több mint a duplájára növeli a Magyar Honvédség költségvetését. A fentieknek elméleti alapvetése a Zrínyi 2026; három fő irányvonala a tartalékos állomány fejlesztése, a hadsereg fegyvereinek modernizálása, illetve a hajdani, nem kevés részében újrahasznosítható MHSZ, vagyis  egy korszerű Magyar Honvédelmi Sportszövetség megszervezése.

Ezen nemzeti ügy iránti határozott elkötelezettségből (s több évtizedes katonai sajtós tapasztalattól indíttatva) az átalakuláshoz részletes, konkrét elképzelést nyújtott át kiadónk először a honvédelmi államtitkárnak, majd miniszterének (Simicskó, Hende). Ahogy Önök, kedves Olvasóink, nem mondtak rá se -t, se -t, úgy ők sem. Azután egy ezredestől hallottuk, hogy e koncepcióval „házalnak a házon belül”… Azaz. a HM-ben. Később - késve - a honvedelem.hu tett közzé anyagot. A mi elképzelésünk ugyancsak közel áll(t) a hét civil szervezet által életre hívott régi-új szövetség (MHSZ), vagyis a MHSSz köztestület alapvető elképzeléseihez. Azaz: honfitársainknak domináns befolyással kell bírnia a honvédelemre, mégpedig tevékeny részvétellel. Mint ahogy bírt is, tette is évszázadokon át. Módszerváltásos zilált éveinkben e létfontosságú szempont vészesen háttérbe szorult a t. döntéshozatalban, majd időnként fölriadt/ráébredt a következmények nélküliség veszélyes valóságára. az ún. MHSZ-közügy terepén lépnünk kell! Ehhez a ma dívó felfogást háttérbe kell hogy szorítsa polgártársaink honvédelmi aktivitása, egészséges hazafiasságuk, egyszersmind honvédelmi fölkészültségük, képességeik úgymond mozgósítása. Magyarán: jelenkorunk paradigmaváltásainak forgatagában nem érhet váratlanul, fölkészületlenül bárminő fordulat. A "bármikor bármi megtörténhet" helyzetben nem árt tudnunk azt sem, hogy melyik a puska tusa és csöve... A svájciak, az izraeliek tudják - önkéntesen. Nekünk is hasonló harcálláspontot kell elfoglalnunk, ha jót akarunk magunknak. Ismert: Bízz Istenben, és tartsd szárazon a puskaport...! Ennek az égadta világon semmi köze a kádárizmushoz, bármit vakkangassanak, csaholjanak az ellenzők, mert elemi érdekről van szó s nem holmi politikai mutyiról. A sáros-enyves regnálók és az (ál)ellenzékiséget mímelő ellenalakulatok számára (az elemi tisztesség és közjó-szolgálat érdekében) eltakarítandó mutyi van bőven - de nem e nemes célkitűzésben!

A "Fegyvert s vitézt éneklek"-hez nélkülözhetetlen a nagyszülő, szülő, pedagógus és természetesen a Honvédelmi Sportszövetség egységes, elkötelezett hozzáállása. A fegyveres s fegyvertelen önvédelmi készsége és képessége. Az önkéntes vállaláson alapuló honvédelmi felkészülésbiztosítása. Ezért a honvédelmi mentális fölkészültség mellett az általános fizikai felkészültségre, a honvédelmi ismeretekre, különösen a lőkészségre, a tájékozódási képességre, a honvédelmi szempontból hasznosítható, speciális technikai tudást fejlesztő sportokra, tevékenységekre, valamint a szükséges biztonságos körülményekre és infrastrukturális háttérre nagy szükségünk van. S arra, hogy a honvédelmi, hazafias nevelés, az értelmes sport, technikai sport (jelesül: lövészet : légpuska, légpisztoly, kispuska; gépjármű vezető képzés: B-C-E kategória;  technikai sportok : sportrepülés, ejtőernyőzés, búvárkodás, rádióamatőrködés; honvédelmi sportok: vívás, judo, küzdősportok, tájfutás, hagyományőrző sportok) mellett a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását, a lehetőségekhez képest minél szélesebb körű integrációt is tartalmazzon a megújuló MHSZ. Nemkülönben a szintúgy színvonalemelésre szoruló katonai médiával együtt, amelyre szintén kidolgoztunk egy koncepciót. Természetesen arra sem reagált senki…

Reméljük, a szintén kiváló Kunszabó István ütőképesen áll a nemes ügyhöz… További hasonló remény, hogy valóban elkötelezett, nemes szándékú, politikai lózungoktól, karrierizmustól mentes elnök, elnökség és vezetői gárda feszül neki a garmadával adódó, égetően szükséges tennivalók maradéktalan megvalósításához. Mai magyar Mészáros Lázárok, Görgei Artúrok szükségeltetnek, uraim! És üres patron marad az, hogy nincs is Zrínyi-terv, ill. ami van, az „egy színes reklámprospektus rengeteg képpel és biztonságosan kevés szöveggel. Mindent tartalmaz, amit az addig nyilatkozók említettek, ezzel visszamenőleg igazolván is az elhangzottakat”. És „jól csengő hivatkozási alap” mindenféle tervekre és pénzekre, „finom jelzés” politikai jelenlétre. Mindez lehet merő negatív-borús feltételezés, hiszen többen nyilvánosan kijelentették, hogy ismerik a program tartalmát… A miénket bizonyosan. Idéztek is belőle bőven.

Most pedig hál’ istennek meglódult a képzeletbeli Botond harciszekér…                                                                 Kicsihuszár