Még két esztendő, és lejár Trianon


Az I.világháború győztes nagyhatalmai 1920. június 4-én, 16 óra 30 perckor íratták alá a trianoni diktátumot. Elkeseredés és tehetetlen düh járta, járja át a magyarságot, egy emberként. Anno Kosztolányi Dezső magyar és nem magyar írók, gondolkodók gondolatait gyűjtötte csokorba a Vérző Magyarország c. örökbecsű összeállításában. Minden magyar könyvtárában ott kell(ene) lennie ennek a kötetnek!

 

A trianoni szerződés, a történelmi Magyarország területének kétharmadának elvesztése máig élő trauma, feldolgozását nem segítette az elmúlt egy évszázad, sőt. Hogy igazságtalan volt a döntés, az tény – már ha létezik objektív igazság. Kinek mennyire fáj vagy nem fáj napjainkban Trianon, az pedig egyéni értékelés kérdése.

Anno Kosztolányi Dezső magyar és nem magyar írók, gondolkodók gondolatait gyűjtötte csokorba a Vérző Magyarország c. örökbecsű összeállításában. Minden magyar könyvtárában ott kell(ene) lennie ennek a kötetnek! Karinthy Frigyes ezt írta a hazáról kisfiának „Trianon emléknapjára“: Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén – hozzád beszélve és mégis magamhoz – valamiről, amiről soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallottam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam.

[…]

És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.

Legendák és tévhitek

Objektív módon ma annyit jelenthetünk ki – történészek ebben egyetértenek -, hogy az első világháború után Magyarország „büntetésének” mértéke eltúlzott volt és indokolatlan, egyedül a nagyhatalmak pillanatnyi érdekét szolgálta.

Jogos, ha az ember szeretné megérteni a miértet és érthető, ha olyan elméletek látnak napvilágot, amelyek szerint a meccs még nincs lejátszva, illetve könnyen emészthető, ám a lényeget elfedő magyarázatok születnek.

Előbbi kapcsán mi is sokszor írtunk a témában, a tavalyi évfordulón például Zeidler Miklós történész segítségével azt elemezgettük, mi vezette a győztes nagyhatalmak döntéshozóit a magyar határok megállapításánál – sorba vettük Fanciaországot, Nagy Britanniát, Olaszországot és az Egyesült Államokat. Kitértünk arra is, hogy a magyar értelmiség bizony elaludt, amikor nagyon nem kellett volna.

Száz év elteltével, azaz 2020-ban a trianoni békeszerződés hatályát veszti!

Semmiféle alapja nincs, nyilvánvalóan a belenyugvás lehetetlenségét fejezi ki, miként a két világháború közti szlogen: Maradhat ez így? Nem, nem soha!

A békeszerződés szövege nem tartalmaz időkorlátot még titkos záradékban sem, vagyis az ott leírt rendelkezéseket, az „új határt” örök érvényűnek tekintette.

Még nyomósabb érv, hogy Trianon nem is vesztheti hatályát, mert már rég érvénytelen. Egészen pontosan 1947. február 10. óta, amikor Magyarországgal aláíratták a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződést. Ebben rögzítették hazánk trianoni határait azzal a különbséggel, hogy Csehszlovákiának juttattak három falut a Duna jobb partján. Vagyis a magyar határokat máig érvényesen párizsi és nem trianoni dokumentum tartalmazza.

Tudunk harmadikat is. A rendszerváltás után a magyar kormányok sorra alapszerződéseket kötöttek szomszédainkkal, amelyek minden esetben kimondják: a közös határ sérthetetlen, elismerik a másik fél területi integritását, területi követelésük nincs és nem is lesz egymással szemben. Ezek a hazaárulás sajátosságai, specifikumai, ui. senki, semmi nem kényszerítette erre a magyar államot. Antall és Jeszenszky „húzásán” a kis- és nagyantant rökönyödött meg a legjobban. Voltak, akik jót röhögtek rajta. S folytatták az eddig rejett, illetve nyílt magyartalanítást, magyaroirtást és –üldözést. Amire a nagyvilág, a nagyhatalmak, az Eu fittyet hány. Mint ahogy lelkiismeretfurdalást sem érez a világon egyedülálló, pélkdátlan és jogtalan eljáráson. Még csak nem is magyarázták. Kivéve az angol miniszterelnököt, az USA, amely otthagyta az ún. béketárgyalásokat és nem írta alá? továbbá  Szovjet-Oroszország, amely elítélte a égbekiáltó országdarabolást.

Trianon ide vagy oda, Magyarország a ’90-es években ismételten, önként és örökre lemondott az elcsatolt területekről. Örök magyar átok kiagyalóira és aláíróira!