Múzeumok Éjszakája – középpontban: Pécs


„Gyöngyszemnek, építészeti bédekkernek, a Kultúra Városának egyaránt nevezik a baranyai megyeszékhelyet, amely elfogultság nélkül hazánk egyik leghangulatosabb, legszebb fekvésű városa, népszerű turisztikai célpont a bel- és külföldi turisták körében egyaránt. Pécset nemcsak földrajzi adottságai, hangulatos, műemlékekben, látnivalókban gazdag belvárosi utcái teszik vonzóvá, a kikapcsolódási lehetőségek sorát gazdagítja a város jelentős, sokszínű múzeumi gyűjteménye, valamint a tavasztól őszig látogatható szabadtéri események, fesztiválok is.

Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára 2018. március 9-én a Janus Pannonius Múzeum (JPM) Modern Magyar Képtárában jelentette be, hogy ebben az esztendőben Pécs lesz a Múzeumok Éjszakája országos rendezvénysorozatának kiemelt helyszíne. A JPM a Múzeumok Éjszakája program idei szlogenjére („Ami összeköt: család és kultúra”) építve állította össze a június 23-i kínálatát.

A múzeum hagyományosan a családoknak szánt programjai ez alkalomból olyan elemekkel gazdagonak, melyek Pécs emblematikus, a város arculatát és kultúráját máig erősen maghatározó, legendás famíliái köré épülnek. Így kiemelt szerephez jutnak többek között a Zsolnayak, a Vasarelyk, az orgonaépítő Angsterek, valamint a pezsgőgyárat alapító Littke család. A családok minden tagját megcélzó ismeretterjesztés, értékközvetítés természetesen interaktív, élményközpontú módszerekkel történik majd: családfa-vetítés, szubjektív és rendhagyó tárlatvezetések, játszóház egyaránt szerepet kap a neves napon.

A látogatók idegenvezetéssel kalandozhatnak a Littke család által alapított pezsgőgyár pincéjében, a Várostörténeti Múzeum – egykor tímárházként működő – épületében pedig egy tímárcsalád életébe pillanthatnak bele interaktív foglalkozás keretében. Az orgonaépítésben jeleskedő Angster család szellemiségének megidézése bizonyul majd a Múzeumok Éjszakája egyik legkülönlegesebb élményének: aznap este a város templomaiban megszólalnak az Angster-orgonák, a múzeumban pedig egy Angster-harmónium.

Fontos szerepet kap a Múzeumok Éjszakáján az idei évad egyik legkiemelkedőbb időszakos kiállítása is a Modern Magyar Képtárban. Az „Arczok és láthatárok” című tárlaton – többek között – Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan műveit csodálhatjuk meg. A kiállítás igazi kuriózuma, hogy egy külön teremben a 19. századi város is bemutatkozik pécsi városképekkel, pécsi polgárok arcképeivel, valamint pécsi művészek (Wéber Xavér Ferenc, Zsolnay Vilmos és Bartalits Mihály) eddig, a közönség számára ismeretlen alkotásaival. A Múzeumok Éjszakáján a kiállításban divattörténész tart előadást, melyet a korszak zeneszerzőinek műveiből válogatott darabok kísérnek. Ugyanitt ÉlőKéptár is várja a látogatókat, egy előre meghirdetett pályázat győztes élőképeinek bemutatásával.

A múzeum kiemelt szerepet szán a Mátyás Évnek is: a Reneszánsz Kőtárban korabeli kézműves játszóház és íjászbemutató kínál kalandos elfoglaltságot az érdeklődőknek, akik meghallgathatnak egy-egy reneszánsz mesét, valamint kipróbálhatják a korabeli pénzverési technikát is. A vendégeknek a szervezők reneszánsz korabeli ételkóstolóval is kedveskednek.

Az „éjszakázók” azonban nemcsak a föld felett, hanem a föld alatt is kalandozhatnak: előzetes regisztráció alapján régészeti vezetéssel bepillantást nyerhetnek Pécs UNESCO világörökségi címet viselő ókeresztény temetőegyüttesének egyik háromkaréjos épületébe, az egyébként nem látogatható Cella Trichorába, ahogy a belvárost behálózó pincerendszer egyik, múzeumokat összekötő szakaszába is.

A Várostörténeti Múzeum is egyedi „csemegéket” kínál az ide látogatóknak, egyebek mellett hadtörténeti előadások és fegyverbemutató, zseblámpás tárlatvezetés és a különböző tárlatokhoz kötődő interaktív foglalkozások színhelye lesz, míg a Mecseki Bányászati Kiállításban folyamatos tárlatvezetések és kézműves programok, az országos hírű Szerecsen Patikamúzeumban pedig gyógytea kóstoltatás, gyógyfőzet- és gyógybalzsam-készítés várja az érdeklődőket.

A Természettudományi Múzeum terei és udvara immár hagyományosan családi, közösségi programokkal népesül be, így egyebek mellett állatbemutatók és játszóházak, méhészbemutató és viaszöntés, színes játszóházak csábítanak a betérésre, időtöltésre. A Néprajzi Múzeum pajzán vásári zenés komédiával, betegségűző almasütéssel, hímzésbemutatóval és ehhez kapcsolódó időszaki tárlattal, búzaőrléssel, csuhézással, kézműves vásárral, családi kvízzel készül június 23-ára.

Aki nem a pécsi belvárosban töltené el ezt az estét és éjszakát, hanem szívesen kirándulna, annak bátran ajánljuk a már szintén hagyományos régészeti fáklyás felvonulást, amelynek részvevőjeként a Jakab-hegyi pálos kolostorral ismerkedhet meg.

A pécsi Múzeumok utcájának belső tereiben, kertjeiben több helyen fényfestés kölcsönöz majd különleges hangulatot ezen a különleges esetén. A Múzeumok Éjszakája alkalmából nyílik meg a múzeum „Szabaduló Szobája”, ahol egy múzeumi rejtély megoldása adja a szabadulás kulcsát, az éjszakát pedig a szokásos és elmaradhatatlan Szent Iván éji tűzugrás, sőt újdonságként táncház zárja majd. Tehát mindenképpen sokszínű, változatos, több esetben egyedülálló kuriózumokra számíthat az, aki a Múzeumok Éjszakáján Pécsre voksol.

Június 5-én betekinthettünk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai újságírók számára szervezett tanulmányútja során a Múzeumok éjszakájának pécsi helyszíneibe, programjaiba. Ízelítőként egy-két érdekesség.

Ne hagyják ki a Püspöki Palotát, mely 2015 óta látogatható vezetővel, akik netán még nem látták. Termeiben barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak, Mária Terézia által adományozott falikárpitok, olajfestmények, püspöki portrék és egy kis aranyozott mellszobor is látható: a múzsa ruháján líra (hangszer) látható…. A palota erkélyéről Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházra, a Pécsi egyházmegye katedrálisára látni: harangjának és híres orgonájának is hallhattuk hangját: a 6101 sípot 81 regisztert, 4 manuált számláló elektromos vezérlésű Angster-orgonát Szamosi Szabolcs, a pécsi bazilika orgonistája szólaltatta meg, egyebek között Elgar-művet előadva. A Palota zárt kertjében kis tó, mely télen sem fagy be, óriási Zsolnay-kerámiavázák, mediterrán hangulat várja a látogatót. A Püspöki Palota zárt kertjét a Pincével és Magtárral összekötő egykori titkos, föld alatti alagútban, melyet Cserháti József püspök úr a lehallgatókkal teletűzdelt palota helyett privát beszélgetésekre használt s melyet az anekdoták szerint a „Texas bárnak nevezett”, most elgondolkodtató (fotó)kiállítás tekinthető meg a kommunista egyházüldözés évtizedeiről, áldozatairól, melynek mottója: „Reményt és jövőt adok nektek” (Jer 29,11). Az egykori magtár ma nem más, mint a hangulatos Püspök Magtár kávézó.

A Vasarely Múzeumban nekünk Vadvári Katalin múzeumpedagógus mesélt Vásárhelyi/Vasarely névről, a családról, a kiállításról, és megtekinthettük a szitanyomást is, amit a Múzeumok Éjszakáján, a Vasarely szitanyomó workshop keretében este a látogatók is kipróbálhatnak, hisz az otthonról hozott pólójukra kérhetnek majd egy-egy képet Vasarely fekete-fehér „zebrás” műalkotásiból.

Aki a régészeti kutatási eszközökre kíváncsi inkább, az kipróbálhatja a fémkeresőt (ahogy mi is), a pénzverést, de megismerkedhet a drónokkal, a radarral

A Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtára „Arczok és láthatárok” c. kiállításban, ahol mi korhű zenét is hallgathattunk, a XIX. sz.-i magyar festészet jellegzetes tájképei, portréi, csatajelenetei, életképei között nézelődhet a látogató, és felfedezheti köztük pécsi mesterek alkotásait is.

Nagy élmény volt Schaár Erzsébet Az utca c. alkotásával is a találkozás is a Múzeum utcában.

A Szerecsen Patika, a Széchenyi tér közelében, nemcsak patika, de maga a múlt: berendezése is, a kiállítása is, amit a pécsiek nyilván tudnak, de azért felhívjuk rá a figyelemét a „Muzéj” napján a városba látogatóknak, már csak a gyógykence-készítés és a finom gyógytea-kóstolás miatt is.

Viant Katalin