A Festetics-örökség nyomában (I.)


Nem lehet úgy gondolni Keszthelyre, hogy ne a Festetics-család neve jutna eszünkbe – és a Festetics-családra sem lehet úgy gondolni, hogy ne Keszthely jutna eszünkbe. Erre a szoros kapcsolatra épít a Festetics örökség pályázat, mely a 2018 és 2021 között tervezett fejlesztéseket foglalja össze – folytatva és kibővítve a 2012-től folyamatosan zajló nagy beruházásokat, melyek során (egyebek között) megújult az ország leglátogatottabb kastélya, a Helikon Kastélymúzeum is.

 

Nos, mi is elindultunk a Festeticsek és örökségük nyomában a Nyugat-Balatoni Turisztikai Irodának köszönhetően: jártunk kedves ismert helyeken és újakon egyaránt, de kicsit mindent másként, ezen a „Festetics örökség” szemüvegen át néztünk. Mielőtt következő, második írásunk során személyes élményeinket megírnánk és közreadnánk nyári terveiket segítendő, két kérésünk van Önökhöz. Olvassák el Tar Ferenc történész rendkívül érdekes összefoglaló írását A keszthelyi Festetics családról –, majd pedig tekintsék meg azt a közel 30 perces filmet (https://www.youtube.com/watch?v=TukUHLHVxAU), melyet az iroda kezdeményezésére és támogatásával készítettek a Szerelemes földrajz sorozat keretében IV. György herceggel, az utolsó Festeticcsel, aki Keszthelyhez kötődik. Hasznos időtöltést, hasznos időutazást!

„A Festetics-család a 18. század első felétől rangjánál és vagyonánál fogva is jelentős szerepet játszott az ország, meghatározó volt néhány vármegye és több tucat település életében. A Horvátországból származott család első olyan tagja, akit már Magyarországon temettek el (1640), Festetics Pál volt. Őt a család élén az apja nevét viselő fia követte, aki már Szombathelyen született. Ez azt is jelentette, hogy a család végleg megtelepedett Magyarországon. Festetics Pál tekinthető a Festetics vagyon megalapozójának. Festetics Pál legfiatalabb gyermekét, Kristófot nevezte meg. Nem csoda hát, hogy Kristófnak emiatt volt gondja testvéreivel. A vagyon növelésében Festetics Kristóf sem maradt el apja mögött. Az 1730-ban meghalt Pethő János keszthelyi birtokát az évtized végére teljesen felvásárolta. Az 1745-ben lerakta a Festeticsek kastélyának alapjait a Pethő család korábbi épülete helyén. Megjelenése egyaránt jelentett jót és rosszat a mezőváros számára. Kétségtelen, hogy itteni megtelepedésével az ide telepített külhoni munkások mellett a helyiek számára is jelentett munkalehetőséget, illetve az ideérkezettek tudásával, hozzáértésével is gazdagodott a település. Ő vetette meg a családi könyvtár alapjait. A vagyongyarapító Kristóf megjelenése azonban Keszthely önállóságának csorbítását is jelentette. Festetics Kristóf ellen az 1760-as években több alkalommal is voltak parasztmegmozdulások. Ő volt a Festetics hitbizomány megalapítója. Fiát, Festetics Pált 1772-ben Mária Terézia grófi rangra emelte. Ugyanebben az évben indult meg neki köszönhetően a keszthelyi gimnáziumban a tanítás, amely előtti térre az ő pénzén emeltetett a Szentháromság-szobor. Keszthelyen hajóparkot hozott létre, mely elsősorban sót szállított. Kérésére 1774-ben kapta meg a város a hetivásár jogot a királynétől. Újjáépítette a kastélyt, megnagyobbította az apja által alapított fácános kertet. Ő gondoskodott először a családi levéltár rendszeres kezeléséről.

Festetics I. György élete hasonlóan indult, mint őseié. Kiváló nevelésben részesült, majd katonának állt. A király 1791-ben engedélyezte távozását a hadseregből. Keszthelyre való hazatérése azonban nemcsak az ő életében jelentett fordulópontot, hanem jelentős változást eredményezett a mezőváros számára is.

Apja végrendeletében a hitbizományt egyenlő részekre osztotta fel fiai között. Györgynek azonban sikerült elérnie, hogy a hitbizomány együtt – az ő kezében – maradjon. Testvéreit pénzzel kártalanította.

Nem túlzás, ha Festetics Györgyről azt mondják, hogy sok tekintetben Széchenyi István elődje volt. 1802-ben 40 000 forintot ajánlott fel katonai pályára készülő nemesi ifjak támogatására. Az általa alapított csurgói gimnáziumban 1792-ben indult meg a tanítás. Keszthelyen is több iskola köszönheti neki létét. Sikerült megakadályoznia, hogy az apja által alapított gimnáziumot megszüntessék. Európai jelentőségű az első mezőgazdasági felsőoktatási iskola, a Georgikon megalapítása. A gazdasági tanintézetben 1797 júliusában indult meg az oktatás. Kezdetben a tanítás nyelve német és francia volt, később latin és magyar lett. A korabeli sajtó is üdvözli a keszthelyi gróf cselekedetét: „Mi csak nemzetünknek akartunk feldicsekedni azzal az intézettel, mely Keszthelyen fundáltatott mezei gazdaságnak közhasznú gyarapítására, azonban csakhamar más nyelven írott újságok és nevezetesen a bécsi udvari újság is magasztalták ily követésre méltó tetteit méltóságos gróf Festetics György ő nagyságának.” (Magyar Hírmondó, 1798. szept. 14.)

Nevéhez fűződik a – később híressé vált – fenéki ménes létrehozása is.

Anyagilag támogatta Görög Demeter 1802-ben megkezdett térképezési munkáját. Festetics György támogatásával és részvételével rendezték meg 1817 februárjában az első Helikoni ünnepségeket, amely a dunántúli költők és a helyi diákság seregszemléje volt a mecénás haláláig.

Festetics György sokat költött a köz javára. Való igaz, hogy nagy vagyona, jövedelme lehetőséget adott erre. Nem csak nagy adományozó volt, hanem a családi vagyon egyik legnagyobb gyarapítója is. Évi jövedelme az 1800-as évek legelején kb. négyszerese az esztergomi érsekének. „Egy ily nagy férfiúnak elhalása valóságos veszteség az egész hazára nézve. Nagy tetteivel a főnemességnek fényt, a magyar nemzetnek felvilágosodást, a tudományoknak szerencsés gyarapodást, a mezőgazdaságnak megbecsülhetetlen előmenetelt tudott szerezni s ezek által mind magának, mind hazánknak a külföldön is közbecsületet érdemlett.” (Magyar Kurir, 1828. I. 233.)

Festetics György testvérei közül kettőt érdemes megemlíteni.

Festetics Imre (Ság, 1764. – Kőszeg, 1847.) gyermekéveit Keszthelyen töltötte, majd katonának állt. Sebesülése után távozott a hadseregből. Állattenyésztéssel foglalkozott, majd kutatásainak köszönhetően európai hírű természettudós lett.

Festetics Julianna (Ság, 1753 – Bécs, 1824.) gyermekkorát Ságon töltötte. Sok nyelven beszélő, művelt nő volt. Használta az apja által alapított, és öccse által gazdagított keszthelyi családi könyvtárat. 1772-ben Széchényi József felesége lett. (Az esküvőt Keszthelyen tartották.) Férje pár év múlva vadászbalesetben meghalt. 1777-ben sógorával, gr. Széchényi Ferenccel kötött házasságot Nagycenken. 1802-ben férje alapította a Nemzeti Múzeumot és Könyvtárat. Festetics Julianna 1803-ban adományával megteremtette a természettudományi gyűjtemény alapjait. Sokat jótékonykodott. Gyermekei közül Széchenyi István lett a leghíresebb.

A „nagy” Györgyöt kiváló nevelésben részesített fia, László követte a család élén. Apja felnövekvő fiát igyekezett korán bevezetni a gazdálkodásba. Keserűen kellet azonban tapasztalnia, hogy Festetics László könnyelműen költekezik. Ezen tulajdonságán nem segítettek az apai tanácsok és szidalmak sem.

Nem csak kortársa, hanem híve és támogatója is volt Széchenyi Istvánnak. Keresztülvitte, hogy a Georgikon tanítási nyelve magyar legyen (1839). Ő hozta létre a külön intézeti könyvtárat. (Addig a grófi könyvtárat használták a tanárok és a diákok.)

Bécsben palotát vásárolt, majd 1820-ban gróf Niczky Jánostól megvette Berzencét a hozzá tartozó területtel. Festetics László gyermekei közül két fiúról érdemes megemlékezni. Az örökös, mint legidősebb fiú Festetics I. Tasziló volt, mivel azonban ő nem nősült meg, így az öröklés szempontjából Festetics II. György – mint második fiú – személye vált fontossá, hiszen neki születtek gyermekei.

Festetics I. Tasziló a gimnázium után a pozsonyi jogakadémián végzett, majd katonának állt. 1848. október 1-jén szerződést kötött Györggyel, akinek a keszthelyi, a balatonszentgyörgyi és a sági uradalmak kivételével átengedte a Festetics birtokot, ennek fejében öccse kifizette tetemes adósságait. Tasziló véglegesen a katonai pálya mellett döntött. 1859-ben részt vett a solferinói, majd 1866-ban a königgrätzi ütközetben. 1869-ben kapta meg az aranygyapjas rendet, 1879-ben lovassági tábornokká nevezték ki.

Neki köszönhető, hogy a fenéki ménes angol telivérekkel gazdagodott.

Festetics II. György bátyjához hasonlóan végezte iskoláit, majd ő is katonának állt. 1848 őszén, Taszilóval történt megegyezése után hagyta el a katonai pályát. 1860-61-ben Vas megye, 1865 szeptemberétől Zala megye főispánja. Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1864 elején őt választja meg elnökévé.

1865. november 1-jén az uralkodó nevében és képviseletében ő nyitotta meg a Keszthelyen felállított gazdasági tanintézetet. (A Georgikon 1848-ban bezárta kapuit.)

Ferenc József 1867. február 17-én nevezte ki gróf Andrássy Gyula kormányát, Festetics György lett a király személye körüli miniszter.

1864-re elkészült Ybl Miklós tervei alapján pesti palotája a Nemzeti Múzeum mögött. Festetics Tasziló és György is 1883-ban halt meg. A hitbizomány élére Festetics II. Tasziló került.

Tasziló külföldön folytatott jogi és gazdasági tanulmányokat. Atyja halála után átvette örökségét, a berzencei és a csurgói uradalmakat. Nem sokkal később, nagybátyja halála után a keszthelyi hitbizományi birtoknak is élére került.

Első ténykedése a kastély újjáépítése, kibővítése volt. A toronnyal és az északi szárnnyal kibővült kastély 1887-re készült el. A kastély előtt elhaladó utcát 1883-ban szüntették meg, akkor alakították ki a ma is meglévő köröndöt. Az épület keleti homlokzata előtt félkörív alakú parkot készítettek, középen barokk vonalú szökőkúttal.

Gróf Festetics Tasziló 1880-ban vette feleségül Mary Douglas Hamilton hercegnőt, aki több európai uralkodó családdal állt rokonságban. (A hercegnő első férje a monacói herceg volt.)

A házasságból négy gyermek született: Mária (1881), György (1882), Alexandra (1884) és Karola (1888).

A család nagyvilági életet élt – sokat utaztak Európában. Anglia, Monaco, Németország és Ausztria voltak a legfontosabb állomások. Nem csak ők utaztak, hanem – különösen a vadászati idényben – sok magas rangú személyt láttak vendégül Magyarországról és Európa különböző országaiból.

Andrássy Imre felesége így emlékszik vissza a Keszthelyen eltöltött időre: „Amikor Imrével először látogattuk meg őket, meghívtak egy „családias” kis ebédre. Amikor megérkeztünk, rendkívül szívélyesen fogadtak. Hamarosan kitárult előttünk az ebédlő kétszárnyú ajtaja. Az ebédlő akkora volt, mint egy repülőtéri hangár. Minden ajtajában színpompás libériát viselő inasok posztoltak. A hangár közepén kis, kerek asztal állt – a hosszú asztalt kivitték –, így jelezték az ebéd intim, családias jellegét. Kinyílt a konyhai szárny felé vezető széles ajtó, és egy óriási ezüsttálcán behoztak egy kevéske omlettet. Többet természetesen nem is ettünk volna, de ma sem állom meg mosolygás nélkül, ha az omlett tálalására gondolok.

A Festeticsek nagyon gazdagok voltak. A Balaton mellett fekvő hatalmas birtokaikhoz tartozott Hévíz meleg vizű tava is. Ennek a vulkanikus kráternek a kénes szagú vizében már a rómaiak is fürödtek. Ez az egyetlen hely Európában, ahol természetes körülmények között nyílik a lótuszvirág. A víz jótékony hatással van a reumatikus jellegű betegségekben szenvedőkre.”

Festetics Tasziló grófot, királyi főudvarmestert az uralkodó 1911-ben emelte hercegi rangra.

Az első világháború után megkötött trianoni békeszerződés az ország nagymértékű területcsökkenését jelentette. Tasziló herceg számára azonban legalább ilyen súlyos csapás volt az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a Habsburg-ház távozása az ország éléről.

Az I. György által 1817-ben megrendezett Helikoni Ünnepség századik évfordulója alkalmából 1921 nyarán nagy ünnepségre került sor Keszthelyen. Erre az alkalomra készült a városi parkban a Helikon-emlékmű. A rendezvényen megjelent többek között Móra Ferenc, Rákosi Jenő, Beöthy Zsolt, Herczeg Ferenc, Vas József, Zichy János, Apponyi Albert és Horthy Miklós kormányzó is feleségével. A következő évben, 1922-ben meghalt Tasziló herceg felesége, Mary Hamilton. A plébániatemplomba temették el ideiglenesen, innen került át 1925. november 1-jén az elkészült mauzóleumba.

Felesége halála után Festetics Tasziló még zárkózottabb életet élt. Halála alkalmából a Keszthelyi Hírlap a következőt írja róla:„Egy bizonyos Festetics Tasziló herceg volt a történelmi Magyarország legnagyobb arisztokratája. Egymagában reprezentált egy egész korszakot, a kiegyezés utáni Magyarországot, annak arisztokráciáját.”(Keszthelyi Hírlap, 1933. máj. 7.)

A keszthelyi hitbizomány vezetése 1933-ban, Festetics Tasziló halála után az akkor már 51 éves Festetics III. György kezébe került, így őt illette a hercegi méltóság is. György gróf a keszthelyi premontrei gimnázium elvégzés után egyetemi tanulmányait angol egyetemen végezte, majd diplomáciai szolgálatba lépett. Párizsban és Londonban volt követségi attasé. „Életének nagy szerelme és ambíciója volt a magyar lótenyésztés előmozdítása… A fenéki ménes az ő gyakorlati hozzáértése folytán és áldozatkészségéből új virágkorát éli...”(Keszthely és Vidéke, 1941. aug. 9.)

Ő volt a Magyar Lovaregylet igazgatója és a Lótenyésztési Bizottság elnöke.

Életének egyik fordulópontja 1938, amikor feleségül vette Haugwitz Mária grófnőt. Kettőjüknek egyetlen gyermeke született 1940 novemberében. A herceg azonban még egy évig sem örülhetett gyermekének, mert 1941. augusztus elején meghalt. Ő volt a harmadik, akit a Festetics mauzóleum kriptájába temettek. Özvegy Festetics Györgynét és fiát Keszthely lakossága és természetesen a személyzet is hamar a szívébe zárta. A kastély úrnője sokszor megfordult a városi eseményeken, támogatója volt a szegényeknek. Róla nem oszlanak meg a visszaemlékezők véleményei – csak jót mondanak felőle. Fia pedig a város kedvence volt, aki csilingelő pónilovak vontatta kocsiján robogott végig Keszthely utcáin. A négy éves Festetics IV. György és édesanyja 1944 szeptemberében hagyta el az országot, Svájcba utaztak. 1955-ben költöztek az osztrák fővárosba. Festetics IV. Györgynek két fia született: 1978-ban III. Tasziló, 1984-ben V. György.

1945-ben felosztották a keszthelyi Festetics-birtokokat, majd államosították a család ingatlanait.”

 

vk