A pest-budai alternatív városi közlekedésért


A városi közlekedők gyorsabb és egyszerűbb utazása, az utak zsúfoltsága, a dugók és a környezeti károk mérséklése érdekében a kormányzat egyik legfontosabb feladata a közlekedési rendszerek összehangolt fejlesztése.

A városi közlekedők gyorsabb és egyszerűbb utazása, az utak zsúfoltsága, a dugók és a környezeti károk mérséklése érdekében a kormányzat egyik legfontosabb feladata a közlekedési rendszerek összehangolt fejlesztése. Az élhetőbb városokért 2012. június 28-án, Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak, amelynek második munkanapját Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. A Közlekedés- és Fejlesztéspolitikai Intézet (ITDP) által szervezett hagyományos, éves eseményt a „Követendő példák megvalósítása – a fenntartható közlekedés és területfejlesztés tapasztalatai európai városokban” címmel rendezték meg.

A Levegő Munkacsoport által szervezett budapesti konferencia fő célja, hogy követendő európai példákkal ismertessék meg a fejlődő országok szakembereit és döntéshozóit. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése érdekében kiemelt figyelmet fordít a közösségi közlekedés és a kerékpározás előtérbe helyezésére. Az elért eredmények egyúttal Magyarország gazdasági versenyképességét és klímavédelemhez való hozzájárulását is szolgálják – fejtette ki Schváb Zoltán.

Ennek érdekében a kormány a kisméretű szálló por és korom csökkentésére 2011 októberében programot fogadott el, amelynek intézkedései főként a közlekedést érintik. Ezek közé tartozik egyebek mellett a nehézgépjárművek számára bevezetett elektronikus útdíjszedés, a vasúti és kombinált áruszállítás fejlesztése, támogatása, az autóbuszcsere-program, a közforgalmú közlekedés és a környezetbarát közlekedési módok, köztük pl. a kerékpározás népszerűsítése.

Budapest és környéke közlekedési hálózatának adottságai és fejlődése azt indokolják, hogy a közösségi közlekedés alapvetően kötöttpályás hálózatra épüljön. Az elektronikus jegyrendszer bevezetése jelentős előrelépést hozhat abban, hogy minél többen vegyék igénybe a fővárosi közösségi közlekedési eszközöket - tette hozzá a helyettes államtitkár.

A kerékpáros úthálózat fejlesztése csökkenti a gépkocsiforgalmat, ami javítja a város levegőjének minőségét, mérsékli a közlekedési dugókat és a zajt. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének egyik legjelentősebb eleme a BuBi (Budapest Bicikli) közösségi kerékpáros közlekedési rendszer megvalósítása. A tapasztalatok alapján ugyanis a számos európai városban működő biciklibérlési rendszernek köszönhetően átlagban minden 20 autóval megtett útból egyet ki lehet váltani kerékpáros utazásra. Ráadásul a beruházás más közlekedésfejlesztési projektek költségeinek töredékéért, 1,1 milliárd forintból valósul meg az Új Széchenyi Terv és az Európai Unió támogatásával.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap magyarországi koordinátoraként fontosnak tartja azt is, hogy egészségesebbé formálja az emberek közlekedési szemléletét. Tavaly minden korábbinál több, 105 magyar település csatlakozott az Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap nevű kezdeményezéshez. Ezzel hazánk a nemzetközi összevetésben a negyedik legjobb teljesítményt nyújtotta Ausztria, Spanyolország és a jól hajrázó Lengyelország mögött – megelőzve többek közt Franciaországot, Svédországot és Olaszországot is.