Kényszerből városiasodó vadjaink


Homo urbanus, városlakó ember nevű főemlős – a civilizációnak becézett önpusztítással, pl. lakóparkok (pfúj!) építésével - elhódítja az állatok (és növények, no meg persze saját maga) életterét. Vadon élő állatbarátaink mit tehetnek, odakényszerülnek, ahol eleséget s búvóhelyet remélnek.

Egyre inkább összemosódik ember és állat élettere - Veszélyek, károk - Segít a Pilisi Parkerdő Zrt.

„A minap, hazafelé vezettem éjjel s azt vettem észre, hogy egyre több vaddisznó jött ki sövények közül és futott át az úton. A körülbelül hatvanan, csoportban, mindenféle fajtát láttam: sörényest, fehéret, foltost és megjelentek kicsinyek is - mesélte egy hűvösvölgyi lakos, a hvg is írt, a rádió is szólt róla. Nyáron egy vaddisznót gázoltak el a Szilágyi Erzsébet fasoron, Zamárdiban pedig a Balatonban hűtötte le magát egy fiatal vaddisznó, akit végül vadászokkall vízimentők tereltek ki a vízből.

Efféle eset egyre több történik. Az ok roppant egyszerű: homo urbanus, városlakó ember nevű főemlős – pl. a külvárosi lakóparkok (pfúj!) építésével - elhódítja ezen állatok (és növények, no meg persze saját maga) életterét. Vadon élő állatbarátaink mit tehetnek, odakényszerülnek, ahol eleséget s búvóhelyet remélnek.

Általában van egy „térkép”, gps a fejükben – fejtegeti Miklósi Ádám, az ELTE etológia szakának tanszékvezetője, az állat-viselkedéstan kiváló szakértője - hogy melyek azok a kertek, amibe be tudnak mászni.” A nőstények főként (akár 10-15-25 fős) kondákban haladnak kicsinyeikkel. A hímek inkább magányosan vadásznak. Célpontjaik elsősorban az erdőkkel határos települések vagy a helységek zöldséges, gyümölcsös kertjei, sok csigát, gilisztát adó vastag humuszos talajai, gazos szemetes területei. A nagyvárosok pedig a kukák miatt váltak vadjaink számára „keresett” lakhellyé. Ezek elsősorban az erdőterülettel határos lakott területek, ill. családiházas, kertes, erdős, ligetes kerületek; a városba mélyen behúzódó zöld, elhanyagolt telkek, továbbá az agglomeráció; Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár és Budaörs. Vannak fajok, amelyek nemcsak a budai oldalon, de Pesten is megjelennek, például a nyest a bérházak tetején vagy a róka a szeméttelepen. Azok a részek is vonzzák vadjainkat, ahol víz van (szomjoltás, dagonyázás). Legszembetűnőbb a – mindenevő - vaddisznók megjelenése, de egyre több a róka és a nyest is; a madarakról, mókusokról már nem is beszélve.

Nemcsak a környezetük változott, hanem az állatok is, ahogy alkalmazkodni próbálnak, azok a fajok, amelyek ebben sikeresebbek, visszaszorították a „félénkebb” állatokat, a’80-as évek végére például, a gímszarvasok eltűntek Budapest környékéről. Az alkalmazkodni képes vadaknak viszont megnőtt száma, mivel a városokban, közterületekben vadászati módszerekkel nem csökkenthető a létszámuk - tájékoztat Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője.

Ez a folyamat úgy húsz éve kezdődött el. Eredménye: egyre jobban elmosódik a határ az emberi és állati élettér között, jelentősen csökkennek az erdős részek és ezáltal az állatok élettere. Emiatt „sarokba szorítják őket” – figyelmeztet Miklósi Ádám - A kirándulók és biciklisek zavaró hatással vannak az állatokra. Az állatok károkat is okozhatnak, veszélyessé is válhatnak, akár megtámadhatják, az embereket - mondja Miklósi Ádám etológus. A leggyakoribb problémát a közúti gázolások okozzák. A nőstény állatok akkor jelentik a legnagyobb veszélyt az emberre, amikor gondozzák és védik a kicsinyeiket. Sokszor támadásnak érzékelik az ember közeledését vagy jelenlétét. Nagy problémát okozhat továbbá, ha a kutyát póráz nélkül sétáltatják, a kutya elkezdheti kergetni a vaddisznót, aki erősebb termete révén könnyen elbánik vele. Félelmében a kutya ilyenkor gazdájához menekül, aminek végzetes következményei lehetnek, az emberre nézve.

Szívesen tartózkodik az ember életterében a vörös róka. Elsősorban a kisebb állatokra jelent veszélyt. Problémákat okozhat a nyest. Ő nagyon játékos állat: szeret a padláson megbújni, vadászni. Megeszi a házban tartott ennivalót, a kerti gyümölcsöket, zöldségeket. S bizony sokszor szétrágja a tető szigetelését (beázásveszély!) Gyakran bemászik az autó motorjába és szétrágja a kábeleket. Az utóbbi időben az őzek s a borzok is megjelentek az ember környezetében, de fák kérgének megrágásán vagy a termés megdézsmálásán kívül nem okoznak nagy gondot.

Megelőzés, védekezés! Lomniczi Gergely és Miklósi Ádám azt tanácsolja: tartsuk kerítésünket, ne legyenek rajta rések. Semmiképp se kezdjük el etetni a kertünk közelében elő vadakat, mert odaszokhatnak a saját vagy a szomszédunk kertjébe. Fontos a zöldhulladék szakszerű kezelése; az elhanyagolt telkeken, illetve közterületen lévő bozótosok felszámolása, a gazdátlan területek lekaszálása, rendbetétele. Az is fontos, hogy ne hagyjunk „vonzó elemeket”, például lehullott, érett gyümölcsöket a kertben. Ha nem akarjuk, hogy nyestek fészkeljék be magukat otthonunkba, érdemes zárva tartani a padlás ajtót, és figyelni arra, hogy ne legyenek rések a tetőn.

A vaddisznók támadásai ellen úgy lehet védekezni, ha nem megyünk hozzájuk közel, továbbá fontos, hogy a kutyánkat pórázon sétáltassuk, ha a közelben vannak. Ha szembekerülünk a vaddisznóval csapjunk zajt, adjunk menekülési lehetőséget a vaddisznónak, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. Elsősorban a malacait vezető kocákat, vagyis az anyaállatokat kerüljük.

A Pilisi Parkerdő Zrt. - ha kérik - szakmai segítséget nyújt a belterületi problémák kezeléséhez, megállapodások alapján vadbefogókat működtet a lakott területek közelében, ahonnan a befogott vaddisznókat lakott területtől távoli erdőrészekbe szállítja. Mivel a település közigazgatási belterülete nem vadászterület, ott vadászattal nem lehet korlátozni a vadak létszámának. (Inkább a környezetpusztító embert kéne korlátozni!) Gyakoriak budai polgárok bejelentései a vaddisznók károkozásával kapcsolatban, ám ember megtámadásáról még nem hallhattunk. Egyelőre. Szerencsére.

Székely Csaba Atilla