Hiába tökölnek Amerikában, a Halloween magyar találmány

Manapság a töklámpás készítését sokan az angolszász és amerikai ünnephez, „Halloween”-hez kötik, jólleheta tökfaragás hazánkban is régi hagyomány.

Sokat köszönhet hazánk az itt otthonra talált németekne

Ezt hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Budapest II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője a pesthidegkúti német nemzetiségi napon tartott ünnepségen.

Trianon, 1920: nyugatias, reményteljes egységből szegény, kiszolgáltatott, keleties katyvasz

Röpke negyedóra alatt feszítették keresztre („Krisztus-nemzet”), végezték ki tépték darabokra a több tízezer esztendős hun-szkíta-türk gyökerű magyar nép hazatérése, hon-visszafoglalása (amatőröknek „honfoglalás”) után alapított, a világ legtermészetesebb földrajzi egységét alkotó Kárpát-medencében példásan megszervezett, nyugatvédő, keresztény királyságát. Persze ezt ezt a 907. júliusi győztes pozsonyi csata óta tervezte a Nyugat.

 

Legrégibb nyelvemlékünk egyikétől napjaink önazonosságáig

VII. századi szövegben előfordul a var/vár, vari/avar, chuni/chun/hun, barsélt, szabar, sabir/szabir szavunk - ez volt régi nevünk. Álmosék, Árpádék alapos felderítés, hosszú fölkészülés után vonultak tervezetten, szervezetten a Vereckei-hágóhoz. Egész leletsor igazolja: már évszázadokkal a hon-visszafoglalás előtt magyarok éltek a Kárpátok alatt. Az akkor nagyműveltségű, gazdag, erős, bátor, büszke eleink íjai. Akikhez – tudvalévő a markertérkép a genetika stb. nyomán – nem(csak) a vérségi vonal, hanem a mentalitás, a lelkület köt elsősorban. Vagyis nem pusztán biológia, hanem szellemiség, spiritualitás!

 

Március 15-e történelmünkben – Piti politikai párbajkodássá silányult

Az 1848-as forradalom első napja minden magyar számára jelkép, a szembenállás szimbóluma, életünk szerves része. A „dicsőséges „módszerváltás” óta az ún. politikai elit (mely nem elit!) hol eltörölni, hol kisajátítani akarta a hatalom a ’48-as forradalom emlékezetét. Csúfos szégyen bármely hatalomra, ha kordonokkal, kokárda-síp-tilalommal, fizetett „művészekkel” „ünnepel”. E szégyenfolt helyett most inkább tekintsük át, milyen utóélete volt március idusának.

Rendhagyó történelemóra a Kultúrkúriában

A forradalmat leverték. De a megtorlás még hátra volt. - Nincs kegyelem - Matúz Gábor filmjének vetítése a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja tiszteletére.

Hatvan esztendő: az utolsó lovag magyar legitim vezető

Immáron hatvan éve, hogy az Atlanti-óceán partján meghalt egy ember, akinek nevéhez egy egész, negyedszázados korszak fűződött maradék Magyarhonban, amelyben 1944. március 19-én véget ért a törvényesség, a törvényes hatalomgyakorlás, sárba tiporva a Szent Korona és tana, mely máig nem kapta vissza a világon egyedülálló államalkotó szerepét.

1817: az első magyar időszaki sajtótermék: a Tudományos Gyűjtemény

Újdonság volt a Tudományos Gyűjteményben a helyismereti, a népleírás: másfél évtizeden át ez lett egyik legfontosabb tárgyköre. A nyelvújítási harc utolsó, döntő szakasza a Tudományos Gyűjteményben zajlott. A korabeli elit mélyen magáénak érezte a nemzet fölemelkedését erkölcsi-lelki-szellemi, társadalmi és egzisztenciális értelemben! Lehet őket követni bátran, példamutatóan!

Magyar karácsony: karácsony = ’solymárok ünnepe’

Az igazi, nagy ünnepek a sámánhit szertartásai szerint a napjárással összefüggő, állandó ünnepek voltak, mint a karácsony. A Karácsony ünnepe az ősi hitvilág legnagyobb napjai közé tartozott, épp úgy, mint a kereszténységnél az Ige megtestesülésének földi születésének legszentebb megemlékezése. A sámánperek folyamán sokszor felbukkan a vallató kérdés a pogány magyarság ünnepeire vonatkozólag, sokszor pedig a tanúvallomások egy-egy elejtett mondata világit rá a karácsony fogalmára, mint egy titokzatos, misztikumba burkolt, keletről hozott kincsre. A karácsony az ősi hitvilág mélyértelmű és a sámánok által megáldott napmadarak, így a kerecsensólyom, a turul ünnepe. Áldott, békés, bejglis, boros, kegyelemteljes Karácsonyt kívánunk minden kedves KILÁTÓ-olvasónak!

Múltidéző: száz év: Ferenc József, a „felkent gyilkos” – hatvan év: a véreskezű szovjetista Kádár

„Ünnepelni fogom mindig e napot, melyen fönséged iránt való hű szeretetemnek és a magyar nemzethez való élénk ragaszkodásomnak nyilvános jelét adhatám.” Ki szónokolt eképpen a reformkor derekán, negyvennyolchoz közeledve: egy igaz magyar, az uralkodóházhoz is lojális hazafi? Meg fognak lepődni, ha ide kattintanak!

Mi illik 56 szelleméhez? A félbehagyott rendszerváltoztatást be kell fejezni!

Ekként kell „’56-ot győzelemre vinni, nemcsak a jogszabályokban, az emlékezetben, szobrok állításával”, hanem a fejekben és a lelkekben – tegyük hozzá: és a zsebekben is! Ne az legyen, miszerint „virulnak a közhelyek, és szürkülnek az ünnepek, a gomblyukakban virág helyett lóhere”…

GULÁG–GUPVI Emlékév: különszámot jelentetett meg a SZORAKÉSZ

A Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) különleges különszámot adott ki az elmúlt egy esztendei speciális érdekvédelmet, embert, méltóságot, történelmet és hagyományt védelmező tevékenységéről. A cikkcímre kattintással megtudhatják a részleteket, kereshetik a történelem iránt érdeklődők, a történelemtanárok ezt az egyedi, értékes kiadványt.

2016: díszpolgárok, emlékérmesek Budapest zöld szívében

Immár XVII. alkalommal öltött ünnepi díszt a Klebelsberg Kultúrkúria mellett második legnépszerűbb művelődési központunk, a „Marczi”: június 19-én átnyújtották az idei díszpolgári, posztumusz díszpolgári címeket, valamint a II. Kerületért Emlékérmeket az arra érdemesültnek tartott kerületi polgároknak.

A meg- és kifosztott Kárpát-Haza

„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, / Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! / Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! / Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!” – A látszat csal: az idézet nem egy mai irredenta rockzenekar szövegéből való. József Attila írta 1922-ben Nem, nem, soha! című – később évtizedekre betiltott – versében.1920. június 4-én Románia egyedül nagyobb részt kapott Magyarországból, mint a teljes megmaradt terület, és a határokon kívülre került minden harmadik magyar. A trauma azóta is csak részben oldódott. Európa s a világ szégyenéről, a politikai erőszake emetébolyult tobzódásáról a trianoni diktátumok legismertebb magyar kutatója, Romsics Ignác akadémikus, történész  beszél.

A XX. század történelméről – és Trianonról - amerikai szemmel

Végre!” - írja egyik barátom az interneten -, „Végre! 1918 óta először, angol nyelven, az Egyesült Államok televízióján népszerűsítve/hirdetve, egy amerikai történész, politikus, író, egykori elnökjelöltségért versenyző volt fehérházi tanácsadó, vette a fáradságot, hogy a széles tömegek elé tárja, megmagyarázza, sok más történelmi tény között, hazánk legnagyobb tragédiáját: Trianont!

Közelebb szkíta-hun nemzeteredetünkhöz

A Soproni Petőfi Színház és a Soproni Balett ezúttal egy országosan is egyedülálló darabot mutat be: magyarságunk eredettörténetét, az Álmos legendáját viszi színre április 16-án. Méltó, nemes kezdeményezés a szkíta-hun-türk-avar gyökereinkhez vezető igaz történelemhez és igaz nemzettudatunkhoz. A táncmű 12 tételének dalait Szarka Gyula, a Ghymes együttes alapítója álmodta meg.

Zétényi-könyvbemutató: ártatlanul, jeltelen sírban – a Kristóf-ügy

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat kiemelkedő alakja, Zétényi Zsolt ügyvéd, jogvédő évek óta védelmezi a történelem során ártatlanul elítételteket. Nevéhez fűződik – többek között – Kristóf László rehabilitáltatása, akit 1959-ben koncepcionálisan vádolva a hírhedt 1944. júliusi Ságvári-esettel ártatlanul kivégeztek – szolgálatteljesítés miatt… A meggyilkolt csendőrtörzsőrmester sorsát és a kort foglalta össze a szerző egy kötetben. Erről tartottak pódiumbeszélgetést a Magyar Napló könyvesboltjában, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, Szakály Sándor moderálásával, Medvigy Endre irodalmi kutató, szerkesztő közreműködésével..

GULÁG-GUPVI Emlékév: szabadságról a Szabadság téren

Szinte szimbolikus, hogy március 21-én, az 1919es vörös terror kikiáltásának évfordulóján, a szovjet megszállás kán öngyilkosságba kergetett Magyary Zoltánról elnevezett teremben zajlott le a szovjet megszállás áldozatainak, illetve a Szovjetunióba hurcoltaknak méltó emléket állító emlékmű, emlékhely utolsó társadalmi párbeszéde. Élesen és tanulságosan mutatja a hétévtizedes változásokat.

Virágvasárnap, nagyhét, nagytakarítás, barkázás…

A Virágvasárnappal kezdődő nagyhét Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül a feltámadásának ünnepére, Húsvétra vezet el. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg. E nap az Úr szenvedésének vasárnapja. A Nagytakarítás testi, lelki, lakás- és portabéli megtisztulás. A barkaszentelés ős-ünnepi gonoszűző télkergető, tavaszköszöntő termékenységi rítus.

GULÁG-GUPVI Emlékév: legyenek erőforrásaink a Kárpát-medencei próbatételeink! III.

A kárpátaljai tragédia elindítója a Kreml aktív ügynökeként is működött Eduard Benes volt. „Önként” felajánlotta e cca. 13 ezer négyzetkilométernyi területet Sztalinnak. A szovjet Antikrisztus vakbuzgó hívei nyomban érvényt szereztek a már 1944. november 12-én jóváhagyott a 0036. sz. a kollektív bűnösségről szóló titkos rendeletnek. Több mint 40 ezer munka- és nemzőképes férfi pusztult el. Az NKVD hét csapását és az erről most megjelent dokumentumgyűjteményt mutatták be az NKVD-jelentések tükrében a HM HIM-ben rendezett kétnapos konferencián a GULÁG-GUPVI-Emlékév jegyében.

GULÁG-GUPVI Emlékév: legyenek erőforrásaink a Kárpát-medencei próbatételeink! I.

Kötelességünk tisztán, világosan, határozottan, és egyértelműen szólni, nem félni a különböző rágalmaktól, ki kell mondani az igazságot. Az igazság kimondása a nemzet lelki és újjáépülését szolgálja. Megmaradni mindenáron! – első királyunk szent intelme ma is kötelezettségünk, mert kóbor és ártó szellemek kísértenek bennünket. Erre is kell gondolnunk Kárpát-medencei tragédiáink, az emlékező gyász mellett és e mai konferencia kapcsán. Itt a magyar sorsról esik szó. A magyarság történelmi próbatételeire, a hősi talpra állásra kell emlékeznünk.

II. GULÁG–GUPVI-eszmecsere: hol s milyen emlékmű, emlékhely méltó az áldozatok emlékéhez?

E fő kérdés körül forog a kormányzat, illetve a GULÁG-GUPVI Emlékbizottság által meghirdetett, 2017. február 25-ig tartó Emlékév egyik jelentős eseménye, a központi emlékmű felállítása. Emlékhely vagy emlékmű készüljön? Kiknek állítják, hogyan s hol jelenítsék meg ezt az emlékezést, emlékeztetést és kegyeletet kifejező mementót?

70 éve történt: kitelepítésnek álcázott deportálás

Január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának és elűzésének emléknapja. A magyar Országgyűlés 2012 novemberében elfogadott határozata szerint (is). Az emléknap legfőbb üzenete: a kollektív megbélyegzés, a kollektív bűnösség elvének kimondása és gyakorlati alkalmazása elfogadhatatlan. Áttekintésünk előzmények, események, következmények – miniszterelnökségi, emlékponti, Veritas intézeti, nemzetközi hátterű – foglalata.

Magyar Karácsony – Karácsony szavunk eredete

A Krisztus előtti eredetű,lkeleti kereszténységű ősi magyar karácsonyt mi, magyarok honosítottuk meg a Kárpát-medencében.

Gulág Emlékbizottság: méltó mementót a szovjet megszállás áldozatainak a Szabadság térre!

Szülessen emlékmű, egy igazi, reprezentatív mementó a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások iránti kegyelet és emlékezet jegyében a budapesti V. kerületi Szabadság téren! – ebben egyeztek meg a résztvevők, akik megjelentek a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából létrehozott Gulág Emlékbizottság által rendezett társadalmi vitán.

Női, történészi, amerikai szemmel: hazánk és a II. világháború

Legott fölriadunk kánikulai nyomottságunkból, ha hirtelenjében vihar támad, ami egyre gyakoribb a klímaváltozás miatt. Ám másféle vihar is támadhat – egy könyv által. Ami történelmi viharokat idéz. Ez is. Most róla szólunk. Válasszák Deborah S. Corneliust és a Rubicon Kiadót! Azért is idő, mert a min. négy változatból mi tudtunk tutit! No, vajh, miért?...

Balog Zoltán: méltó megemlékezés és a sebek begyógyítása a cél

Gulág Emlékbizottság alakult. A testület a Kárpát-medencéből a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából jött létre. "Feladata, hogy szembenézzen a történelmi tragédiákkal és méltóképpen emlékezzék meg az internálás 70. évfordulójára" - e szavakkal nyitotta meg a testület első ülését Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

„Egy európai formátumú államférfi”

Azaz Klebelsberg Kuno (1875–1932), akiről az első, mai szemmel megalkotott életrajza jelent meg nemrégiben Ujváry Gábor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet Horthy-kori kutatócsoportjának vezetője tollából. Nyugodt szívvel kijelenthetjük: remekmű.

„Szép Ernő voltam”

Születésének 130. évfordulója alkalmából rendhagyó, új kiállítás emlékezik Szép Ernőre. A költő, író, színpadi szerző tiszteletére rendezett tárlat egykori törzshelyén, a régi Japán kávéház épületében található Japán Szalonban tekinthető meg.

Horthy Miklós és Magyarország a két világháború között

Katona vagy politikus, avagy államférfi? Kényszerpálya vagy mozgástér? Trianon és az akkori Németország diktált? Nagyhatalmak vagy saját út? Megannyi vissza-visszatérő kérdés - Horthy Miklós és kora kapcsán. AKárcsak történelmünk számos időszakában. Nyilván nem lehet/szabad se mitizálni, se démonizálni! S amit végképp nem szabad: elfordulni, hallgatni, meg nem ismerni. Tény és vélemény között az utóbbi csapdájába esni. Ezért kell a Horthy-Bethlen-korszakot is ki kell beszélni s meg kell érteni. Mint mindent.


Világra szóló magyar győzelelem a 907-es pozsonyi csatában

907. július 4-én kezdődött pozsonyi csatában a hon-visszafoglaló magyarok döntő győzelmet arattak Liutpold bajor őrgróf seregei felett, aki Pannónia (tágabb területű, Trianon nélküli Dunántúl) visszaszerzése érdekében tört a szkíta-hun-magyar törzsszövetség területére. Az ütközetben aratott diadal nyomán a Dunántúlon is megszilárdult magyar uralom; ezt követően aztán több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona hazánk földjére. Világra szóló győzelmünket azóta sem bocsátja meg a „művelt” Nyugat, bár több ízben összefogott ellenünk.

 

96 évvel ezelőtt hagzott föl először a Székely himnusz

Kilencvenhat esztendeje immár, hogy1921. május 22-én Budapesten az Aquincumban adták elő először a ma Székely himnusz néven ismert művet.

 

Május a BÁV hónapja

Mozgalmas hónap lesz a május a BÁV életében, a 70. művészeti aukcióhoz kapcsolódva az alapító, Mária Terézia 300. születési évfordulóját is ünnepli az Aukciósház. A jubileumi aukció ismét különlegességeket kínál a gyűjtőknek és befektetőknek a festészet, az ékszerek és a műtárgyak terén is.

Miért kellett Jézusnak meghalnia?

Húsvét közeledtével egyértelműnek vesszük, hogy mindent tudunk a keresztények legnagyobb ünnepéről. De vajon tényleg így van? Azt például tudják tisztelt, kedves Olvasóink, hogy miért feszítették keresztre Jézust? Milyen indokokkal és kik mondták ki a halálos ítéletet? Hogy az arámi Jézus elítélése igazi koncepciós per volt? A történet s a mítosz örök érvénnyel bír...

 

Kétszáz esztendeje született az „Aranyok Aranya”

Arany Jánosunk olyan, mint anyaföldünk: van. Önmagában s önmagától adja a birtoklást, a feladatot, a küzdelmet, a jutalmat s végül a nyugalmat. Toldjuk meg ezt Szerb Antal soraival: „minden szál hozzá vezetett, minden szál tőle vezet. A magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja”. Nagyszalonta szülötte, csodagyerek, debreceni diák, majd vándorszínész, végül odaadó családfenntartó, pengeprecíz tisztviselő, tanár, költő, újságíró, műfordító és akadémikus. A mindenekfölötti morál, tisztesség, felelősség, szakmaiság, elhivatottság példamutató magyarja mindhalálig! A bicentenáriumot legméltóbb ajándéka lehetett volna, ha megfelelő támogatást kapva most vetítenék Toldi-filmtrilógiát, melyre mindeddig nem kapott támogatást…

Fél évezred, ötszáz év: „Reformátusnak lenni jó!”

A jubileum kapcsán fölvetődik a kérdés: vajon ötszáz éve volt, vagy ma lenne könnyebb „reformációt csinálni”? Akkor vagy ma nehezebb kereszténynek lenni? Akkor, amikor vallásos, vagy amikor vallástalan a világ? Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke itt mondott beszédében kiemelte: reformátusnak lenni jó, élményt jelent, mert e közösségnek megtartó ereje van!

Január – Fergeteg hava – (Nagy)boldogasszony hava – Télhó

Ez új idő, újesztendő, Most kezd újulni, Újulását, víg örömmel Kezdjük hirdetni.

Hirdeti már a Messiást Eljöttnek lenni, Legyetek a nagy Istennek Mind új hívei.

Úr Jézusunk, mi Krisztusunk Áldjál minket! Bor, búzával, békességgel Látogass minket!

Meghalt Fidel Castro, mi lesz a kubai örökséggel?

Szóval, hová menetelt el a zsarnokűző, majd zsarnokká vált, viszont virtigli kommunista, Fidel Castro? Mennyország vagy pokol? Csak azért írunk róla, mert rengeteg tanulságot hordoz magában a Castro-jelenség, pl. azt, hogy a kommunisták sincsenek különleges anyagból, és világszerte (nálunk is) szépszámú és alakzatú utódaik dacára sem lehet teljes a világuralmuk, bár erősen törekszenek rá. Globaligazdiék konzekves ellenzéke, Kuba ereje: hihetetlen függetlenség- és szabadságszeretet, amiből nem kíván veszíteni. Sok minden mást viszont meg kell tanulniuk.

Egy hétig ismét minden Klebelsberg Kunoról szól a Kultúrkúriában

Névadójának születési időpontját évről évre egy hetes műsorfolyammal ünnepli meg a Kultúrkúria.

Benyovszky-emlékév: „A szabadság többet ér az aranynál!”

Ki volt gróf Benyovszky Móric, miben látjuk személyiségének és munkásságának jelentősége? Csupa izgalmas kérdés, amelyek 230 esztendeje bekövetkezett tragikus halála foglalkoztatja a hazai s nemzetközi véleményt. Öt év után most, szeptember 26-án újra tudományos tanácskozást rendeztek életútjáról, szerteágazó munkásságáról a Benyovszky Társaság szervezésében az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében.

Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév

490 évvel ezelőtt zajlott le a mohácsi csata a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között, amely akár magyar győzelemmel végződhetett volna, végül súlyos vereségbe torkollott, ám nem ez, hanem Buda 1541-es elfoglalása jelentett fordulópontot. A másik évforduló: idén 450 éve, hogy Szigetvár védője, Zrínyi Miklós költő és hadvezér dédnagyapja, szintúgy Zrínyi Miklós 200 hős katonája élén a várból kitörve lelte halálát és rá két napra halt meg a világuralomra törő I. (Nagy) Szulejmán szultán is. A vár eleste voltaképpen – mint az 1456-os nándorfehérvári diadal - Európát megmentő győzelem volt. Magyar és Kárpát-medencei, közép-európai összefogás eredményeként. Ezt kéne bevésni az agyakba Pozsonytól Brassóig, Munkácstól Csáktornyáig s azontúl …

 

A trianoni tragédiáról másként

Európa s a világ gyalázatáról, szégyenéről emlékezve tartotta meg szokásos Trianon-ellenes felvonulását a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a békediktátum 96. évfordulója alkalmából.

Hogyan látnak bennünket – odaátról?

Nem éppen hízelgő kép él a magyarságról a trianoni utódnépek képzeletében. Persze e rémképeket politikai érdek évszázadokon át táplálni, és egész rendszereket alapozni rájuk. (?!) Trianon minden oldalról – teljes katasztrófa!

Ha nem is beszélünk róla, de mindig gondoljunk rá, hiszen máig érinti mindennapjainkat

E gondolatot Kosáry Domokos, az Akadémia volt elnöke hangsúlyozta élete egyik utolsó interjújában Trianonról. A fel nem dolgozott traumákra adott jellegzetes reakcióként értelmezhetjük részben Juhász Gyula verséből kölcsönzött szavait.

Május 5.: könyvbemutató a Pázmányon – 1956 és a megtorlás fekete könyve

Jobbágyi Gábor „1956 és a megtorlás fekete könyve” című könyvének bemutatóját tartják 2016. május 5-én, csütörtökön 15.30-kor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar dísztermében. A művet bemutatja Kellermayer Miklós egyetemi tanár, Koltay Gábor filmrendező és  Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója.

Erős állami cselekvés a közjó érdekében – párhuzamok 1919–1945 korszaka és napjaink közigazgatása között

Életünk során lényeges kérdésekben megszakítás nélkül választ keresünk a bölcső(dé)től az iskolán, munkán, egészségen, családon, nyugdíjon át a végső kegyeletig az államra háruló alkotmányos és kötelező közszolgáltatások megvalósítására rendelt szervezetrendszerben, vagyis a közigazgatásban. Mondhatjuk: az állam az emberek számára annyit jelent, amennyit a közigazgatása ér. No, hogy fest ez az összehasonlító historizálásban? Klatty ide!

A Szabadság térről Washingtonon át a Vatikánba – és vissza

„Magasztos erények példáját adta a katolikus világnak. Egy nagy lelkipásztor méltóságával hordozta a fejére helyezett töviskoronát” – írta Őszentsége Szent II. János Pál pápa Mindszenty József bíboros, érsek, esztergomi hercegprímásról. Végül is: Devictus Vincit, azaz Legyőztetve győz. Győzött. S ezért is fogott neki Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érseknek az Apostoli Szentszékkel 1956–1971 között folytatott követségi levelezése összegyűjtéséhez Somorjai Ádám, egyháztörténész és a Mindszenty-emlékéremmel (is) elismert Zinner Tibor, a VERITAS Történetkutató Intézet a magyar történelem 1945 utáni időszakát kutató csoportjának vezetője.

Benyovszky Móric, a magyar-lengyel végzethős, Madagaszkár királya

270 éve született és 230 éve halt meg a daliás és bátor magyar és lengyel főnemes, merész magyar katonatiszt, világutazó, felfedező, államalapító, az indiai-óceáni sziget első európai uralkodója, útleíró és emlékiratíró: benyói és urbanói gróf Benyovszky Máté Móric, Mihály Ferenc Szerafin Ágost. Benyovszky sokoldalú, agyafúrt, vakmerő vállalkozó szellemekben gazdag XVIII. század egyik legmerészebb és legeredetibb alakja. magyar tehetség, erős lengyel szálakkal, jellegzetesen közép-európai sorssal. Jelentős személyisége, földrajzi felfedezéseivel és példamutató tevékenységével több nemzet számára közös érték. Az idei évforduló-duóra készülvén Benyovszky Emlékbizottság alakult, hogy többek között a kiemelt nemzeti évfordulók közé tartozó megemlékezéseket szervezze, G. Németh György  elnök vezetésével.

 

 

GULÁG-GUPVI Emlékév: legyenek erőforrásaink a Kárpát-medencei próbatételeink! II.

Hazánk kormánya – az általa meghirdetett emlékév keretében - számos programmal emlékezik a 70. évfordulón arra, hogy a II. világháborút követően honfitársaink közül nagyon sokakat kényszermunkára hurcoltak a Szovjetunióba, vagy a hírhedett táborok egyikébe, a Gulágra. Katt a címre!

GULÁG-GUPVI Emlékév: üldözések, meghurcoltatások, lágersorsok…

Újabb, megemlékezésekben bővelkedő állomásához érkezett a kormányzat által kezdeményezett GULÁG-GUPVI Emlékév.

Szellemi-eszmei viadal: ítéletek, ítélkezők, ítélhetetlenek...

Újra szellemi párviadalt vívtak Ungváry Krisztián és Ujváry Gábor történészek a Hóman Bálint tudós-történész személyének, szerepének, rehabilitációjának kapcsán. Ezúttal az MTA Bölcsészettudományi Kutató Intézetének Jogtudományi Intézetének kijelölt terme volt a vívópást. A február eleji "csörte" jogászokkal is kiegészült, hogy még árnyaltabb képünk legyen az egyik legkiválóbb középkorász historikusunkról, a két világháború közötti korszak kiemelkedő kultúrpolitikusáról.

VERITAS-est a BGF-n: reflektorfényben hazánk hajdani „vezérigazgatója”, szenvedélyes „tűzoltója”

Széll Kálmán politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter, a MTA tagja állt ama beszélgetés középpontjában, melyet a VERITAS Intézet rendezett a Budapesti Gazdasági Főiskolán. Az eszmecsere kapcsán képet kaptunk a magán-, illetve a közéleti emberről, a politikai pályaívről, a ma is követhető közéleti jellemről, társadalmi és médiaszerepről. Nem beszélve a példaképekről, politikai, magatartási mintákról, hagyományokról, a számos mai párhuzamról!

A nagyszebeni hős. Arz Arthur k. u. k. vezérezredes pályája

A VI. Székelyföld Napok keretében 2015. október 10-én tudományos konferenciára került sor Gyergyóremetén. A tudományos eszmecserén, amely az „Istenem, erősíts meg a nehéz órákban!” címet viselte, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa, Ligeti Dávid Ádám Az erdélyi hadjárat Arz Arthur, egy erdélyi szász tábornok szemével (1916-1917) címmel tartott előadást.

Törvény, igazság, jog – Széll Kálmán életművéről a centenárium jegyében

„Olyan emberekből áll ez a társaskör, akik nemzetben, fejlődésben, jövőben gondolkodó, zömében gazdasági szakemberek. Teret kívánunk adni az alkotó embereknek, akik számára a munka értelme az életminőség javítása, azért, hogy gyermekeink és unokáink szabadok lehessenek, azaz méltóságban élhessenek, és sorsukat maguk irányítsák...”

Újraavatott Kossuth-emlékmű

„Rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk a kapott örökséggel, hogy folytatjuk-e a polgári Magyarország kiteljesítését életünk minden területén” – mondta a köztársasági elnök a Kossuth-emlékmű ünnepélyes újraavatásán.

A magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás ismeretlen fejezeteiből

„2 vkf. osztály”: Szakály Sándor, az ismert történészprofesszor legújabb könyvbemutatója január 27-én a Józsefvárosi Galériában.

Magyar Karácsony: e szavunk eredete

A Karácsony nem szláv eredetű szó, az oroszok ismeretlen eredetűnek tartják, latinnak vélik * A Karácsonynak magyar asszonyarca van: Kara asszony, Kör-asszony * Karácsony: kerecseny(sólyommadár, fényhozó sólyom, Sólyomünnep * Fenyő - fény

Bajcsy-Zsilinszky Endre, a „küldetéses ember”

Tisztelgő emlékülést tartottak az Országház Felsőházi termében. A magyar honvédek, huszárok által vívott, Lengyelországot megmentő 1914. december 4–12-i limanovai dicsőséges csatáról is megemlékeztek.

1444 – a várnai csata

A várnai csata 570. évfordulója kapcsán - rendhagyóan - ez alkalommal azt idézzük fel, hogy a csata színhelyét magába foglaló Bulgária milyen - magyar-lengyel részvétellel zajló és a három nemzet viszonyára is utaló - ünnepi eseményekkel, illetve emlékállítással adózott a küzdelem emlékének a XX. század első felében.

Fehér lovon, fehér hittel…

A fehér ló éppúgy ősi nemzeti jelképrendszerünk része, mint a Nap-Hold szimbólum, az ezüst-vörös Árpádsáv, a Turul, a Szent Korona(tan) vagy nemzeti imádságaink (Himnusz, Szózat. Mindez feltétlen szent és sérthetetlen! Amint szabadságunk, függetlenségünk, nemzeti önrendelkezésünk. Mindezeket is jelképezte Horthy Miklós budapesti bevonulása s a példátlan módon rabló, fosztogató román megszállók kiűzése a vörös terror után 1919. november 16-án. Így tanítjuk?! Katt ide!