Bár minden út Rómába vezet, de mi Siófok felől érkeztünk a hangulatos, szép, sokvirágos, 8606 fős Tamásiba, a járás központjába. Címerének zöld mezejében stilizált ezüst dámszarvastrófea, alatt a Koppány patakot és gyógyvizét idéző hullámvonal.

Mindössze 30 km a távolság a két település között, de egy másik világba csöppentünk, különösen, ahogy beértünk a lombos fás, csendes Tamási Parkerdőbe, ahol a tavaly októberben átadott, de a járvány miatt csak május 7-től látogatható DámPont Látogatóközpontba, a Miklósvári Parkerdőbe, a tamásiak mindennapos kedvenc kirándulóhelyére.

Maga a látogatóközpont épülete is a tájba illő mind külső megjelenésében, mind az érdekes, interaktív kiállítását tekintve: zsuptetős, favázas, terméskővel borított. Üde fogadótérbe lépünk, ahol büfé és helyi termékeket (pl. a város borát, a Dám nevű bort) is árusító ajándékbolt van. Innen nyíló körtornyában kör alakú a kiállítótér: falán körbefutnak egy festmény elemei, mely Esterházy Fényes Miklós és vendégei híres, 1810-es vadászatát ábrázolja, igen részletesen, pl. a Kismartonból hozott főúri edényzet is jól látható, mely körül inasok tesznek-veszek…Lábunk alatt, a padlón pedig régi térkép rajza. Rövid, érdekes sorokat olvashatunk a környező várakról, kúriákról, kastélyokról, természetesen a herceg Esterházyakról, 7 km-es vadhálóval kerített vadaskertjükről, kastélyukról, melyek az 1800-as években Európa leghíresebbjei közé tartozott. Az emeleten (ahonnan lelátni az alsó szintre) helytörténeti kiállítás kapott helyet népviselettel (köztük tutyival, melyet máig viselnek a helyiek), régi korok fotóival, kastélymakettel, az ozorai fővadászatok kürtjeleit ábrázoló kottával, Rapp György Krisztián Természeti história gyermekek szóló, 1799-es könyvével, melyet fordított németből, de ki is egészített…

Napjaink digitális tájékoztató eszközei közül érintős kijelzők, hangzuhany, 3D projektor, szemüveg ‒ és szelfifal, ahol mi is dámszarvassal örökíthetjük meg magukat. A híres dámvadászatok, az Esterházyak után, 1907-ben indulnak újra, 1923 pedig meghozza a világelső díjat: az Esterházyak gyulaji területén verekedés közben pusztult el az a dámbika, amelynek agancsa első díjas lett. Erről a korabeli vadászsajtó írja, hogy „a világ legnagyobb dámlapátja”. Érdekes sorokat olvashatunk itt Vas Gereben ügyvéd-hírlapíróról (1823) és a róla elnevezett, 350-400 éves hagyásfa történetéről, melyre táblát helyeztek anno az ő, ma is megszívlelendő soraival: „Ez országnak mindene van,/Hanem rá kell találni. /Mert nincs egy árva könyv,/mely e tündérkertet feltárná előttünk.” S bár a várostól Miklósvárra tartó, 1786-ban telepített hársfasor nem látható, emlékét a Hársfa utca neve őrzi máig.

A látgatóközpont mintegy kiindulópont: a Fenyvesben lévő, felújított kilátóhoz, ami jól látszik a fürdőtől, a pihenőhelyekhez, az élményösvényekhez, a játszótérhez, az erdei sétára, a tóhoz, az emlékhelyhez. A bakancsos túrázásra, biztonságos, „síkvidéki” kerékpározáshoz mintegy 27 km-en keresztül (ami persze tovább bővül, tagozódik be más bicikliutakba, pl.: a Pécs-Siófok kerekpárútba), és végül, de nem utolsósorban a tamási termálfürdőhöz.

Sokan ismerik és kedvelik a Tamási fürdőt, mely 2007-ig idényjelleggel működött. Az új, modern, belső kétszintes, hatalmas, levegős, tágas fürdőépület elkészültével, 2011-től egész éven át nyitva tart: sok kül- és beltéri, este kivilágított medencékkel (még az emeleten is van belőlük!), gyermekmedencével, csúszdával, élménymedencével, úszómedencékkel és remek termálvizes medencével, és persze nagy kerttel, füves térrel, csodaszép virágokkal. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy mozgásszervi betegek is látogathassák, fizioterápiás és egyéb kezeléseiket igénybe vehessék, vizét élvezhessék: akadálymentesített a teljes terület, a vízbe rámpán begurítható kerekesszék pedig igazi ritkaságnak számít, melyhez ötleteket/tanácsokat egykori kerekesszékes képviselőjüktől is kaptak. Egy lelkes, pétfürdői vendég 2012-es verssorait fedeztem fel a fürdő falán, bekeretezve (részlet): „…hogy merre található e csoda?/Tamási gyógyfürdő, nem feledlek soha.” Nem véletlen, hogy a kitűnő víz és a sokrétű gyógyszolgáltatások miatt a város, Porga Ferenc polgármester, Széles András alpolgármester vezetésével elindította a tamási fürdő a gyógyhellyé minősítését. A fürdő mellett hatalmas park, ahol majd tanuszoda is fog épülni még, de újabb fürdőfejlesztési tervekben sincs hiány.

Egyszóval van itt minden, mi szem-szájnak ingere. A város szélén „erdő, mező, fű, fa, virág”, teniszpálya, Szent Hubertusról nevezett kápolna; a városban nyári szabadtéri fesztivál, hagyományőrző csoportok, egész éven át színházi és zenei élet, a Kálvária-dombon a műemlék Rozália kápolna. Helyi piac, helyi termékekkel, levendulaolajok, helyi borok, fazekastermékek, Trófea néven vadételek országos főzőverseny…

Ami nincs, de nagy álmuk, és már kész terveik is vannak rá, az nem más, mint a szállások számának és színvonalának emelése: a négycsillagos szálloda elkelne ide, hiszen bár Tamási önmagában is megért több napot saját értékei okán, remek fekvése (vagyis az, hogy hogy Siófokkal, Péccsel milyen izgalmas háromszövet alkatnak) miatt ez az ötlet nem légből kapott. Sok sikert hozzá!

Kedves Olvasóinkat végigkalauzoltuk az úton, amelyet vendéglátóink jóvoltából bejártunk, és reméljük, követnek minket.

További tájékoztatás:

https://www.facebook.com/damponttamasi/

https://tamasifurdo.com/

Viant Katalin